Szarvas: történelmi középpont Békésben

A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos, az 1284-85 körüli időkből származó feljegyzés tanúsítja, amikor IV. (Kun) Lász-ló király több rendeletét is innen keltezte. Ezen időszakból fennmaradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történe- tére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy, Maróthy, Szilágyi, Veér és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.

A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki. A 18-19. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Ki-emelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára,

felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött. 1848-ban történt meg Szarvas közigazgatási újjászervezése, mely során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett.

A szabadságharcban részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i, hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba vagy a nemzetőrök közé álltak.

A kiegyezés után, 1872-ben Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880-1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település. Az első világháborúban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti vitéz Székely Károly márványból és bronzból készült alkotása: az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását. 1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állt, a menekülő direktórium nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.

A második világháború után az oktatás vált a település életének legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja.

Itt található a Mini Magyarország, ahol az ország épített öröksége, nevezetes épületeinek, vasútjainak, hajóinak minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása látható.

A makettpark 2013. április 10-én nyílt meg a Szarvasi Arborétumban. Már a nyitáskor több tucat hazai történelmi helyszín és épület makettje készült el, köztük például a szegedi dóm, a Széchenyi lánchíd, a kecskeméti Cifrapalota vagy az egri vár makettje, amely 16. századi, eredeti állapotában mutatja be a várat és a hozzá kapcsolódó leghíresebb történelmi eseményt, az 1552-es ostromot, az egri vár védőinek a török sereggel vívott hősies csatáját kicsiben.

A részletgazdag makettek készítése, valamint a park kialakítása közel kilenc hónapon át zajlott 12 szakember – köztük elismert képzőművészek – és több mint 50 kivitelező munkás közreműködésével. A speciális technológiai kivitelezésnek köszönhetően a kicsinyített épületek a zord időjárási körülményekkel szemben is ellenállóak.

A makettpark szervesen illeszkedik a Szarvasi Arborétum közegébe: a tervezés és a kialakítás során az akadálymentesítést, a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot egyaránt szem előtt tartották, a növénytelepítési munkákat is célzottan a Szarvasi Arborétum élővilágával hangolták össze.

A park felülnézetben Magyarország alakját formázza, a határvonalakat piros levelű cserjék jelzik.