Pécs minden évszakban csodás

Habár ilyenkor már hűvösebbek a napok, bátran keressük fel ezekben a hónapokban is a baranyai megyeszékhelyt, mert Sopianae mediterrán arculatából fakadóan ilyenkor is melegséget áraszt.

Szinte tapintani lehet a történelmet a városban, melyet a rómaiak alapítottak a 2. század elején Sopianae néven. A település a 4. századra a Római Birodalom tartományi székhelyévé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény sírkamrákat az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.

A pécsi püspökséget 1009-ben maga Szent István király alapította, Nagy Lajos királyunk pedig itt hozta létre az ország első egyetemét 1367-ben. A középkorban Pécset az ország kulturális központjává emelte Janus Pannonius püspök, humanista, a magyarországi latin nyelvű költészet máig legismertebb képviselője.

A 150 évig tartó török hódoltság után (ennek emlékét őrzi a városban több minaret és dzsámi is, melyek közül a legismertebb Gázi Kászim pasa dzsámija a főtéren) 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasá-gi fejlődés indult el. Ennek az időszaknak a szülöttei az olyan, máig ismert tradicio-nális magyar márkák, mint

a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő és az Angster-orgona. Pécs emblematikus építménye a gótikus stílusú Barbakán, ami egy előretolt kapuerőd.

A 15. században épült kör alakú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének volt fontos eleme, a belvárost körülvevő várfal északnyugati sarkánál. Az építmény Szatmári György püspöksége idején épült, megépítése pedig állítólag Kinizsi Pál nevéhez fűződik, aki abban az időben Pécsett tartózkodott. Az építmény feladata az volt, hogy az ellenség kapu elleni támadását elhárítsa, a támadókat pedig a védőfallal párhuzamos irányba, tehát valójában a tűzvonalba terelje.

A város monumentális épületegyüttese a négytornyú dóm, egészen pontosan a Szent Péter és Szent Pál-székesegyház, amely a Pécsi Egyházmegye katedrálisa. A XI.-XII. század fordulóján épült az öthajós, keresztboltozatos, gyönyörű belső térrel rendelkező altemplom. A falakat és a mennyezetet a Bibliából vett történetek és a magyar szentek ábrázolásai borítják mindenütt. Ezeket

az osztrák Karl Andreä, Moritz von Beckerath, Székely Bertalan és Lotz Károly készítette.

A Mecsek oldalában található az állatkert, amit ajánlatos mindenképpen autóval vagy busszal megközelíteni, már csak azért is, mert kanyargós és meredek szerpentinen keresztül lehet feljutni hozzá, gyalogosan igen megerőltető lenne, ráadásul járda sincs végig. Így aki gyalogszerrel próbálkozik, annak számolnia kell a felfelé és lefelé egyaránt nagy sebességgel közlekedő autóbuszok jelentette veszélyekkel is.

Az állatkert 1960-ban épült a helyi gyárak munkásai és a városban tanuló egyetemisták társadalmi munkája révén, csakúgy, mint a sajnálatos módon 2011-ben bezárt vidámpark. Jelentős fejlesztés, bővítés történt az állatkertben 2016-ban, azóta akvárium, terrárium és 250 állatfaj várja az érdeklődőket. Különleges látnivaló a Janus Pannonius utca kerítésein fityegő lakatok tömege.

A hagyomány az 1980-as években innét indult világ- hódító útjára, annak okán, hogy a végzős egyetemisták kollégiumi szekrényeik zárait lakatolták a kerítésekre. Manapság azonban már mindenféle ember hódol ennek a hagyománynak, a lakatok többségén neveket, monogramokat is láthatunk. 2004-ben, magyarországi látogatása során Fülöp spanyol herceg és felesége is itt hagyta lakatját.

RÉGÓTA LAKJÁK

A Mecsek barlangjaiban már 60-80 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek, a Makár-hegy körülbelül hatezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszer állt.