Nem csak a papok városa Eger

Kezdjük is sétánkat a Dobó téren, amely Eger legimpozánsabb és egyben legharmonikusabb, autós forgalomtól elzárt tere. A helyet két nagy jelentőségű szoborkompozíció díszíti: az egyik a várvédő Dobó Istvánnak a tér közepén álló, tekintélyes méretű, 1907-ből zármazó szobra, amely Stróbl Alajos alkotása. A másik alkotás szintén a török elleni 1552-es, dicsőséges győzelemnek állít emléket.

Ez a Végvári vitézek vagy sokak által Végvári harcosok néven ismert lovas szoborkompozíció, mely Kisfaludi Strobl Zsigmond műve, és 1967 óta díszíti Eger terét. Ha Eger történelmi belvárosának főterén megpihenünk, és bármely irányba szétnézünk, csakis magasztos és historikus épületeken akadhat meg a szemünk. Az egyik irányban az egri vár magasodik a tér fölé, a másik irányban pedig a bazilika kupolái emelkednek ki a házak mögül. De ha nem is nézünk az orrunknál messzebbre, akkor is a csodálatos barokk minorita templom vonzza be a tekintetünket.

A tér nevezetes műemlék épületei a városháza, a Forst- ház és az Offi -ház, vagyis az Arany Oroszlán étterem épülete. A líceummal szemben áll Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek előkészítésére, melyek alapján 1831–1836 között fel is épült a bazilika.

Menjünk vissza a Dobó térre, fel a várba, amely a hevesi megyeszékhely nagy történelmi múltra visszatekintő, történelmünket meghatározó építménye. Ma Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága a benne működő Dobó István Vármúzeum, de itt található az Egri Képtár is. Panoptikum, éremverde, magán- és időszaki kiállítások teszik szemléletesebbé és izgalmasabbá múltunk megismerését és megértését.

Rövid sétával elérhető a török kori minaret is: az építmény a Knézich Károly utcában található, és az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje. A pontos nevén Kethüda mináré 1596 és 1664 között épült, 40 méter magas torony, alapja 14 szögletű. Erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja.

Felkereshetjük a Gárdonyi Géza-emlékmúzeumot is, amely az író egykori lakóházában lett kialakítva az utólag róla elnevezett, eredetileg Sánc nevezetű utcában. Gárdonyi 1897 és 1922 között lakott itt. Több regénye is ebben a házban született, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben íródott Egri csillagok. A ház előszobájában láthatjuk a majd tízezer darabot számláló könyvgyűjteményt, melyek között az irodalmon kívül számos témában lelhetünk olvasmányokat. Persze van még látnivaló Egerben, amely bizony nem egy-két napos „rohanós hely”, elég csak a minorita templomra, a török fürdőre, a „város a város alatt” pincerendszerre vagy éppen a líceumra gondolni.