Nagyváradon minden emlékben jelen van a közös történelem

Aki nem jár gyakran a keleti határon túlra, bizony meglepődik azon a változáson, amin az utóbbi évtizedben a romániai Bihar megye székhelye, a magyar szellemi élet egykori központja átment. Az EU-tól kapott támogatások látványos eredményei szembetűnőek az utcákon, tereken, épületeken. A 2010-ben kezdődött, s mintegy 50 millió eurót kitevő fejlesztések során megújult egyebek közt a város főtere, amely ma Európa egyik legszebb városközpontja. Akár szabadtéri építészeti múzeumnak is beillene, hiszen az eredetileg a nagy európai városok mintájára kialakított tér igen gazdag és összetett építészeti örökséget őriz.

A városlátogatást kezdhetjük akár mindjárt itt, a város szimbólumaként számon tartott Fekete Sas Palotával, amely kétszáz évig fogadóként működött.

A magyar szecesszió egyik legismertebb építészpárosa, Komor Marcell és Jakab Dezső alkotása, mint ahogy még számos remekmű a szecessziós paloták sorában. A város 77 ilyen műemlék épülettel rendelkezik. Ha csak úgy sétálgatunk a belvárosban, kapkodhatjuk a fejünket és persze a telefonunkat, hogy a múlt század eleji szecesszió lenyűgöző építészeti alkotásait megörökítsük. Megragadó a hely különös hangulata, hiszen a gyönyörű színes paloták Krúdy és Juhász Gyula, valamint a városban élt és alkotott sok száz magyar művész, tudós, politikus és egyházfi szellemét idézik, a történelemben sok száz évre visszanyúlóan.

Természetesen a nagyváradi vár története is a magyar történelem része. A régészeti kutatások szerint egy földvár már állott itt az államalapításkor, a helyén I. (Szent) László magyar király 1083-1095 között prépostsági monostort alapított, amely rövidesen püspökséggé vált. Ekkor kezdődött meg a mai székesegyház eredetijének tekintett háromhajós bazilika építése is.

Kihagyhatatlan program a mai formájában is különlegesen szép székesegyház megtekintése, amelyet a tatár- és a törökdúlás, plusz egy földrengés után a 18. században építettek újjá. Ma is látható hatalmas orgonáját Mária Terézia ajándékozta a püspökségnek. A székesegyház a püspöki palotával és a Kanonok sorral együtt Nagyvárad másik, barokk arcát mutatja a turistáknak. Romániában ez a legnagyobb barokk templom, méretei lenyűgözőek: a középső hajó hossza 70 méter, szélessége 30-40 méter, két oldalsó hajója és két tornya van. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. A templomot Szent László alapította, akit a legenda szerint itt temettek el. Sírját a régészek még keresik. Hermáját az ereklyével – Szent László koponyájának egy darabjával – az egyház múzeumában őrzik sok más, felbecsülhetetlen értékű kinccsel együtt.

Nagyvárad azonban nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő városa is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Sebes-Körös partján fekszik, kecses hidak ívelnek át a folyón, hangulatos parkok hívogatnak sétára, kikapcsolódásra.

Aki nem zárkózik el némi romantikától, sétáljon át a Garasos-hídon, amelyen ugyanolyan szerelemi lakatokat láthatunk, mint Párizsban a Szajna feletti Pont des Arts-on, és sok más helyen a nagyvilágban.

De Nagyváradon az is megtalálja a kedvére való szórakozást, aki a modern idők vívmányainak élvezetére vágyik: tavasztól őszig változatosabb rendezvények, kulturális és gasztronómiai fesztiválok kínálnak kikapcsolódást.

FÜRDŐ ÉS TÚRÁK

Ha már több száz kilométert autózunk a magyar-román határ közelében fekvő Nagyváradra, érdemes több napot rászánni és a közelében lévő látnivalókat is felfedezni. Minden korosztálynak kikapcsolódási lehetőséget nyújt a Félixfürdő, melyet 1662-ben még Szent Márton förödőbányája néven emlegettek, mai elnevezését pedig Helchner Félix premontrei kanonok után kapta. Emellett a környék természeti szépségei is kedvelt kirándulóhelyei a turistáknak.