Magyar hősök a nagyvilágban – Kossuthnak több szobra is van Amerikában

Nincs egyszerű dolga annak, aki az Amerikai Egyesült Államokban a forradalom és szabadságharc szellemi vezérének állított szobrokat, domborműveket, emléktáblákat s a róla elnevezett településeket, utcákat szeretné végigjárni, felkeresni. Túlzás nélkül mondhatjuk, Kossuth a függetlenségi és demokratikus eszméknek az egyik szimbólumává vált a tengerentúlon. Közrejátszott ebben, hogy a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült Kossuth több mint féléves körutat tett az USA-ban 1851-52-ben, s több száz előadást, beszédet tartott a magyar szabadságharc és forradalom eszméi mellett korteskedve, hathatós támogatást remélve. Több ezer kilométeres útja ünneplésével egybekötött valóságos diadalmenet volt az amerikai nép, kormány és szenátus részéről. Emlékének megőrzésében jelentős szerepet vállaltak az USA-ban letelepedett amerikai magyarok, akik több hullámban hagyták el a szülőföldet: az 1848-as és 1956-os forradalmak leverése után, illetve a második világháború alatt.

Kossuthnak egészalakos, illetve mellszobra áll New Yorkban, Washingtonban, Los Angelesben, Clevelandben és Algonában. Ezek közül az elsőt az Ohio állambeli Clevelandben avatták fel 1902 szeptemberében annak emlékére, hogy magyar államférfi 50 évvel korábban a városba érkezett, s emlékezetes beszédet mondott, akárcsak az Ohio Állami Törvényhozó Testület előtt Columbusban és még az USA sok városában. Kossuth és a magyar nép szabadságeszméinek az elismerését jelenti, hogy mellszobra Washingtonban, a Capitolium épületében, a Szabadság-előcsarnokában kapott helyet. Felidézve a szenátusbeli bemutatását 1852. január 5-én, s a kongresszus által fogadására rendezett estélyen mondott híres beszédét a magyar függetlenség szükségességéről Európában. A szobrain kívül az USA-ban róla elnevezett megye, település, utca és tér is őrzi a nevét, emlékét. Magyar szabadságharcosok nemcsak az USA-ban, de jelentős számban találtak új hazára Dél-Amerikában is. Ennek kiemelkedő példája Czetz János honvédtábornok, Bem apó vezérkari főnöke.

Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom legfiatalabb tábornoka, az erdélyi hadszínterek hőse, Czetz tábornok Argentínában talált új hazára. Ott Juan Fernando Czetzként vált az argentin hadsereg megszervezőjévé s az első Nemzeti Katonai Akadémia megalapítójává, igazgatójává – az akadémia épülete előtt szobrot emeltek neki. Debály Ferenc József katonazenész, Garibaldi barátja – a napóleoni háborúk veteránja – életének érett férfi szakaszában nemcsak új hazát választott Uruguayban, de ott forrt ki igazából zeneszerzői énje is. A két világ hősének nevezett olasz hazafival, Giuseppe Garibaldival egy, az uruguayi függetlenségért folytatott ütközet idején kötött barátságot. Igazi csatazajban, Montevideo 1846-os ostromakor szerezte az uruguayi nemzeti himnusz zenéjét Francisco Acuna de Figueroa költő versének szövegére. A himnusz eredeti kottája ma az Uruguayi Nemzeti Múzeum féltett kincse, Debály Ferenc nevét pedig ma utca őrzi Montevideóban.

A HARCRÓL

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával lehetett legyőzni. A szabadságharc egyben a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa.