Jókai Mór elegáns balatoni nyaralóját személyes, meghitt terek jellemzik

A Balaton szerelmesévé vált Jókai nyaralója 1870-ben épült fel a füredi kerek templom közelében. Akkor az ablakaiból állítólag még jó ki-látás nyílt a tóra. Az eklektikus stílusú villában az író halálának 50. évfordulóján, 1954-ben nyílt meg az emlékmúzeuma. Az irodalmi és művészeti hagyományait gondosan ápoló, reformkori arculatát idéző városban 2010 óta a felújított Jókai-emlékház új koncepciójú kiállítással fogadja a látogatókat. Belépve az épületbe szinte megelevenedik az író és házastársa füredi élettere. A fogadószalon, az étkező, a dolgozószoba, az olvasósarok, a hálószoba, a konyha tárgyi és emlékvilága a korhűség mellett sokkal funkcionálisabb, mint korábban. Az installáció, amely az író irodalmai munkásságát is felidézi – e helyen született több novellája és egyik legismertebb regénye, Az arany ember -, a szakmai felügyeletet ellátó Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhető.

Az elegáns balatoni nyaralóba mintha visszatért volna a nagy mesélő, Jókai Mór. Személyesebbek, meghittebbek a társasági terek, a fogadószalon, az ebédlő, az olvasósarok és Laborfalvi Róza konyhája. Vonzó a terített asztal látványa, a házigazdák mintha uzsonnára várnák a hozzájuk betérőt: süteményt, gyümölcsöt, teáskészletet helyeztek az asztalra. Az edényekkel, korhű konyhai eszközökkel, befőttekkel, savanyúsággal megrakott konyhapolcok Róza asszony egykori gondoskodásáról tanúskodnak. Az interaktívvá vált konyhában Jókai kedvenc ételei készülnek. Nagyon jó ötlet a projektor monitorán megjeleníteni az író kedvenc ételeinek sorát, ami a közeli Blaha étterem séfjének köszönhetően elevenedik meg. Jókai barátsága a kulináriával, az ételekkel tetten érhető nem egy művében. Kedvelte a nagy szemű babból és füstölt malackörömből készült levest, amit így nevezett: görög olvasó aranybakanccsal.

A tiroli máj, a paprikás csirke, a komáromi kőttes és a kékbodros káposzta füstölt disznóorjával szívesen látott ételek voltak az asztalán. Ínyencségére utal, hogy a szalonnába göngyölt veréb is szerepelt a menüi közt.

Jókai étel- és süteményelnevezései talányosan csengenek műveiben is. Emlékmúzeumában az Őszi fény című elbeszéléskötetéből kifüggesztett egyik életképében, A magyar theában a boszorkánypogácsát, dorongos fánkot (kürtőskalács) és krisztuslábát említi. Vajon milyen sütemény lehet a krisztuslába? Erre a Jókai-villában sem tudtak választ adni, s eddig mi sem találtunk rá. Pedig a krisztuslábát az író több re-gényében is megemlíti, ilyen a Rab Ráby, Az arany ember és A kiskirályok.

Jókai 25 nyarat töltött el Balatonfüreden, így nem csoda, hogy szoros kötődését a Balaton környékéhez egy útleírásában, A magyar Tempevölgyben is kifejezésre juttatja: a Balaton-felvidéket a görög Tempi-völgyhöz, a múzsák mitológiai otthonához hasonlítja, ahol „a magasabb szellemek dalolni taniták a költőt; a nem költőt pedig érezni azt, a mit a költő énekelt”. Majd szeretetteljes hódolóként így személyesíti meg a balatoni tájat: „A Ba-laton-vidék egy bájos menyasszony, ki vőlegényére vár, minden ponton uj bájait tárja fel; mentűl tovább nézzük, annál szebbnek látjuk, s bár nevessenek ki érte, én azt mondom, hogy az egész táj mosolyog!”