Hongkong, egy különleges világ

A történet sokak számára ismert: az ópiumháborúban kicsúcsosodó brit-kínai konfliktust lezáró 1842-es egyezmény értelmében angol kézbe került néhány kis sziget és hozzá egy aprócska földrész a kínai anyaországból is. Akkor ez mindössze néhány kopár sziklát és jelentéktelen halászkunyhót jelentett. Értéktelennek látszott, de úgy tűnik, a britek tudták jól, miért kell nekik ez a terület. Mintegy tíz évvel ezelőtt, 1997-ben aztán az anyaország, Kína visszakapta ezt az aprócska földrészt. Nézzük, mit is kaptak pontosan!

Ezen az egykor elhagyatott, szinte teljesen lakatlan földrészen ma 7 millió ember él (Magyarország területének nagyjából a századrészén összezsúfolva). Földrajzi és gazdasági helyzetéből adódóan kiemelten fontos kereskedelmi célpont, hiszen itt bonyolódik a Nyugat és a Kelet közti kereskedelem jelentős része.
A kínai emberek szorgalmának, valamint a gyarmatosítók tudásának és tapasztalatának ötvözéséből egy modern, ma is dinamikusan fejlődő állam született, ami így az anyaország egyik legjelentősebb gazdasági, pénzügyi és turisztikai központja. A kínai kormány nem is akar beleszólni a hongkongi élet irá-nyításába: sok évtizedre teljes körű önrendelkezést adtak az államnak, ami bölcs döntés volt, hiszen kulturális és gazdasági szempontból is akkora szakadék tátong az anyaország és Hongkong között, amit aligha kezelhetne konfliktusmentesen egyetlen adminisztráció.

Így a hongkongi kormányzat tovább folytathatja meglehetősen sajátos, ámde eredményes politikáját. Ennek legsarkalatosabb pontja a rendkívül szűk állam: a kereskedelem teljesen adómentes (nincs sem forgalmi adó, sem vám), viszont segélyt sem adnak az embe-reknek. A pompás várossal megismerkedve igazolódni látszik a kormány "Boldoguljon mindenki, ahogy tud!" elve.

Földrajzilag néhány nagyobb és sok kisebb sziget tartozik hozzá: a legsűrűbben lakott terület a fősziget (Hong Kong-sziget) és a vele szemben elhelyezkedő Kowloon-félsziget.
Ismerkedésünket ezzel a csodálatos világgal a fősziget látogatásával kezdtük. A megközelítése nem egyszerű, hiszen egyetlen hidat sem építettek, abból a megfontolásból, hogy zavarná az igencsak jelentős hajóforgalmat. Ehelyett metróval és alagúton autóval juthatunk el a szigetre, Hongkong legelőkelőbb részére.

Első utunk a Victoria-csúcsra és az ott található kilátóra vezetett. Egy hangulatos kisvasúttal is megmászható a hegy, de mi az autóbuszt választottuk. Mesés, 360 fokos panoráma fogadott bennünket a kilátó tetején. Megcsodálhattuk a kecses felhőkarcolók rengetegét, a partra épített nagyszerű üvegpalotákat, a kikötőt, a másik oldalon pedig a Dél-kínai-tenger látványában gyönyörködhettünk. A sziget másik oldalán cápavédő hálóval kerített stranddal és egy igazi vásárlócsemegével, hongkongi piaccal, a Stanley Markettel ismerkedtünk meg.

Este aztán egy hajóút keretében a hongkongi öböl hangulatába kóstolhattunk bele, na és közelebbről is megnézhettük a kilátóról már megcsodált, a part mentén büszkén sorakozó és az esti fényekben színesen pompázó felhőkarcolókat. Külön-külön is kész csoda mindegyik üvegpalota (amelyek egyébként pénzügyi központok vagy éppen egy-egy Európában is jól ismert világcég székházai), de így egy csokorban egészen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Azt hittük, mindez már nem is fokozható, de téved- tünk. Idegenvezetőnk meghagyta, ha szépet akarunk látni, este nyolc órára sétáljunk ki a Kowloon-félsziget partjára, ahonnan a legszebb kilátás nyílik a szemközti szigetre. És hogy miért pont nyolc órakor? Egyszerű az ok: éppen akkor kezdődik a világ legnagyobb szabású állandó tűzijátéka. Minden este egy gyönyörű és a parton is jól hallható szimfónia ritmusára megkomponált, a túlsó parton álló paloták tetejére telepített lézerfény-show és tűzijáték szórakoztatja az érdeklődőket. Szájtátva figyeltük az előadást, valóban elbűvölő látvány és élmény.

Négynapos tartózkodásunk alatt bepillantást nyertünk az itteniek életébe is. A lakosság döntő többsége természetesen kereskedelemmel foglalkozik, az utcákon egymást érik a boltok, üzletek, piacok. Megszokott utcakép a járdákon hömpölygő, sietős tömeg. Ezzel együtt alapvetően szigorú rend és fegyelem uralkodik, egyértelmű szabályokkal. Például szigorúan veszik és be is tartják a dohányzás korlátozását, nyilvános helyeken, parkokban nem is találkozni senkivel, aki cigarettázna.

Végezetül ejtsünk néhány szót a kínai hagyományokat követő konyháról is. Az éttermekben tízfős, kör alakú asztalok várják a vendégeket, s az asztal közepén egy forgatható korongon tálalják az ínyencségeket. Egy átlagos ebéd vagy vacsora során 20-25 fogást szolgálnak fel, van tehát miből válogatni és csipegetni a kínai ízeket kedvelők számára.