Tunézia legrégebbi és legjelentősebb gyűjteményének otthona

2019.04.13. 16:00

Hárem is volt a múzeum

Az észak-afrikai ország történelmének egyik jelentős korszakaként tartják számon, amikor Africa néven a Római Birodalom provinciája volt. Az ebből az időszakból fennmaradt régészeti emlékei, látnivalói a legfontosabb idegenforgalmi nevezetességei közé tartoznak.

Tóth Sándor

A Bardo Múzeum Tunézia legjelentősebb, míg Afrika második legnagyobb gyűjteményének ad helyet

Fotó: Archív

Tunézia a világörökségi helyszínekben bővelkedő, szerencsés országok közé tartozik – jelenleg hét van belőlük, s közel tucatnyi szerepel várólistán. A római időszakból a legkiemelkedőbbek: Karthágó romjai Antonius Pius thermáival, a római Colosseum méreteivel vetélkedő El Djem-i amfiteátrum és a Duggában (Dougga) legjobb állapotban fennmaradt észak-afrikai római város. Mindehhez nem is akármilyen ráadásként tartozik a tuniszi Bardo Nemzeti Múzeum, amely a világ legnagyobb és legszebb római mozaikgyűjteményével büszkélkedhet.

Az 1888-ban nyílt Bardo Múzeum Tunézia legrégebbi és legjelentősebb gyűjteményének ad helyet, amelyet fontossága tekintetében a Kairói Egyiptomi Múzeummal emlegetnek egy sorban. Maga az épület is műemlék jellegű, az egykori kormányzó, Mohammed el-Sadik bég mór és európai stílust ötvöző palotáját és a hozzá tartozó hárem díszes termeit foglalja magába. A Bardo gyűjteménye a XIX. és XX. században az egész ország területén folytatott ásatások több ezer leletét őrzi, s ötven termében és a galérián láthatjuk az Észak-Afrika történelmének különböző szakaszaiból – pun, római, bizánci, iszlám – fennmaradt műtárgyakat.

A Bardo Múzeum Tunézia legjelentősebb, míg Afrika második legnagyobb gyűjteményének ad helyet
Fotó: Archív

 

Római és bizánci mozaikjainak köszönhetően szerzett nemzetközi hírnevet a Bardo Múzeum, de megtalálhatók itt ennek a korszaknak a szobrai, ékszerei, érméi, vallási, dísz- és használati tárgyai. Az eredeti állapotukat és szépségüket a gondos restaurálásuknak köszönhetően megőrzött hatalmas méretű mozaikok sok mindenről mesélnek az őket szemlélőknek. Legfőbb értékük, hogy a mitológiai alakok ábrázolása mellett a korabeli emberekről, az egykori közösségi építmények és villák tulajdonosairól, életükről mesélnek. Sok esetben hozzásegítve az őket tanulmányozó kutatókat a viselet, életmód, szokások, különböző munkák/munkafázisok pontosabb megismeréséhez. A fauna- és a flóraábrázolások is fontosak, például a tengeri állatoknál nem egy esetben forrásértékű megfigyelésre jutottak. A múzeum egyik féltett kincse a Vergiliusról fennmaradt, Szúszában előkerült mozaik, amelyet a leghitelesebb portrénak tartanak a nagy római epikus költőről.

A Vergilius-mozaik a költőt Klióval, a történelem és Melpomenével, a tragédia/dráma múzsájával ábrázolja
Fotó: Archív

 

A Bardóban érdekes műhelytitkot is megtudhatunk a megtalálásuk után hosszadalmas munkával megtisztított mozaikokról: olyan különböző színű kövekből vannak kirakva, amelyek nem festettek, így nem kell félni attól, hogy elveszítik eredeti színüket. A Mediterráneum egyik legjelentősebb múzeumának számító Bardót a folyamatos megújulás jellemzi, az állam sokat költött az utóbbi évtizedben korszerűsítésére, kiállítási tereinek növelésére, ez a Világbank által nyújtott 12,5 millió eurós hitelből valósulhatott meg.

Az értékek védelme mellett figyelmet fordítanak a turisták biztonságára is. A Bardóban játszódott le a múzeumok történetének legtragikusabb eseménye 2015. március 18-án, amikor három fegyveres iszlamista megtámadta a tunéziai parlament tőszomszédságában lévő múzeum látogatóit, s 24 személyt lelőttek, köztük 20 külföldi turistát, mintegy ötvenen pedig sebesülést szenvedtek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!