utazó

2018.12.22. 16:00

Épületek pazar kincsestára: Szeged

A legnaposabb alföldi várost ne akarjuk bevenni egy-két nap alatt. Nem adja magát könnyen, nem beszélve a környékéről, a közeli látnivalókról, élményekről, bármelyik évszakban is utazunk oda.

Tóth B. Zsuzsa

A dóm tornyából messzire ellátunk tiszta időben

Fotó: Tóth B. Zsuzsa / Veszprémi Napló

A kötelezők között van a Móra Ferenc Múzeum, ahol most éppen élethű dinókat láthatunk, jó program lehet a téli szünetre a gyerekekkel. A múzeum városközpontban lévő, Fekete háznak nevezett épülete mellett se menjünk el, ott ősi ezüst- és aranykincsek időszaki kiállításával várják a látogatókat. A Fekete ház emeleti szobáiban 2013 őszétől állandó enteriőrkiállítást láthatnak az érdeklődők: a szegedi polgári lakáskultúra érdekes és értékes bútorait, berendezési tárgyait csodálhatják meg. A Somogyi utcában álló ház valójában nem fekete, csupán a néhai sötétes, szürke színe miatt kapta a nevét. A hajdani kor építészeti trendje szerint az angol gótika szellemében épült, így magán viseli a szép neogótikus, ámde romantikus stílusjegyeket. Egykoron hozzájárult Szeged társasági életéhez, ugyanis 1860 és 1865 között egy kaszinó fogadta benne a tehetősebb vendégeit. Itt született Endre Béla festőművész is.

Akármerre sétálunk, mindig belebotlunk a tragédia emlékeibe. Az árvíz a város történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az 1879-es árvíz szintjét több helyen megörökítették az utókornak, leglátványosabban a Tisza-parti vízjelzőn. A folyóparton magasodó Árvízi emlékmű krómacél lapjain erős napsütésben szinte vakítóan csillan meg a napfény. A nagy árvíz századik évfordulóján, 1979-ben avatták fel Segesdy György munkáját. A műalkotás az egymásnak feszülő hullámokkal a természet iszonyatos erejét és az ember helytállását szimbolizálja. Az árvízben az épületek nagy része elpusztult, a mai Szeged zömében az árvíz után épült. Ezért a korábbinál szebb, modernebb épületeket láthatunk.

A dóm tornyából messzire ellátunk tiszta időben
Fotó: Tóth B. Zsuzsa / Veszprémi Napló

Szeged persze ma egyetemi város és fontos kulturális központ is. Híres a rendezvényeiről, például a Szegedi Szabadtéri Játékokról vagy a Hídi vásárról és a Jazznapokról. A városközpont nem nagy, könynyű sétákkal bejárhatjuk, de ha kényelmesebbek vagyunk, pattanjunk kerékpárra, remek a városi bicikliút-hálózat, vagy ott csilingel a kisvonat, amin megpihenhetünk egy városnéző kör erejéig. A Széchenyi tér nem klasszikus tér, hiszen tele van fával. Itt a városháza épületét érdemes oldalról is megcsodálni, a Sóhajok hídja mosolyra késztet a neve miatt, de tagadhatatlanul szép kiegészítője a copf stílusú, méltán megbecsült műemlék épületnek. Az érdekes kis folyosót a helyiek nevezték el így.

A téren járva csodáljuk meg a furcsa nevű Vasalóházat. A szecessziós stílusú épület 1913 óta áll, nevét különleges alakjáról kapta. A legtöbb időt persze a szépen felújított dómra szánjuk. Az ország negyedik legnagyobb temploma szentélyének mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban örökítették meg. Akinek jó a szeme, ma is láthatja.

A városháza kis átjáróját a helyiek nevezték el Sóhajok hídjának
Fotó: Tóth B. Zsuzsa / Veszprémi Napló

A dóm alatt kialakított modern látogatóközpontból kapaszkodjunk fel a toronyba, megéri. Az Alföldön messzire lát a szem, itt a Tisza túlsó partjánál is messzebbre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!