A cseppkőbarlangok Velencéje

A kétszázezret is meghaladja évente azoknak a száma, akik a Prága után a második legjelentősebb cseh várostól, Brnótól mindösszesen 35 kilométerre található Punkva-barlangot felkeresik. A völgybe, ahol a bejárata található, lanovkával a legkényelmesebb lejutni, de sokan erdei kisvonattal vagy gyalogsétával teszik meg a félórás utat. Nyilván meglepő mindenki számára, hogy a cseppkőbarlang belsejébe ezúttal nem gyalog vagy egyéb szárazföldi közlekedési eszközzel juthatunk, hanem elektromos meghajtású kishajóval. Mégpedig a Punkva-patakon hajózva, amelynek mélysége helyenként a 40 métert is eléri. Az utazás a szinte hangtalanul haladó hajóval az alulról és oldalról lámpákkal megvilágított smaragdzöld vízen különös élményt nyújt. Keskeny sziklafolyosókon jutunk előre, majd a folyó tószerűen kiszélesedő vizéről csodálhatjuk a fehéren csillogó, illetve rózsaszínű cseppköveket. E különleges képződmények elnevezésében itt is formájuk és a névadók fantáziája játszik közre. A barlang különböző nagyságú termeiben található a Két bagoly, a Hegyi kastély, az Esernyő, a Síró özvegy, az Ülő nyúl, a Teve, a Törpe, a Török temető és még sok más látványos cseppkő. Két egymással szembenéző – az egyik álló, míg a másik függő alakzatot képez – képződményt az Örök szerelmesek cseppkövének nevezték el, ugyanis legalább ezer év kell ahhoz, hogy egyszer összeérjenek. A barlang felfedezése részben az említett kishajón, részben gyalogosan történik.

A barlangi séta során érintjük a Macocha-szakadékot, amely a legmélyebb, 138,5 méteres karsztos tölcsér Csehországban. A Macocha különlegesen szép látványához legenda is kötődik: állítólag egy mostohaanya – innen ered az elnevezése, mivel mostohát jelent – a szakadék felső részéről lökte le nevelt kisfiát a mélybe, akit így akart megölni. A fiúcska a gonosz szándék ellenére megmenekült, mivel fennakadt a szakadékot övező egyik fa ágán. Miután sikerült onnan lemásznia, visszatért a közeli falujába, ahol elmesélte, mi történt vele. A mostoha – menekülve a falusiak haragja elől – levetette magát a szakadék egyik sziklájáról. A szomorú legendát valós tragédiák is éltetik, legalább hatvanra becsülik azoknak az öngyilkosoknak a számát, akik e helyen vetettek véget életüknek.

A Punkva-cseppkőbarlang és a Macocha-szakadék emlékezetes irodalmi emlékhely a magyar költészet kedvelőinek. A modern magyar líra egyik legnagyobb alakja, Szabó Lőrinc is bejárta 1933-ban a Morva-karsztot múzsájával, Korzáti Erzsébettel. Az utazó költő később így ír erről visszaemlékezésében, a Huszonöt évben: „Brünn mellett csodaszép volt a föld alatti zegzugos és óriási Macocha-cseppkőbarlang, amely a barlangok Velencéje, és amelyben csónakon és gyalog kell közlekedni, és fantasztikusak a mélyen a vízbe rejtett villanylámpák fényhatásai.

Mindenkinek ajánlom, hogy ezt a világszerte nem ismert, páratlan cseh nevezetességet tekintse meg, ha Brünnbe megy.” Szabó Lőrinc emlékét a helyszínen ma kétnyelvű – magyar és cseh -, stilizált portréjával díszített, fekete indiai gránit emléktábla őrzi a Hotel Macocha turistaszálló bejáratánál.

FELEJTHETETLEN

A Brnótól közvetlenül északra terjedő, erdővel borított, dimbes-dombos, barlangokkal pettyezett vidék Morvaország első számú

természeti turistalátványossága, a Morva-karszt.

A tájvédelmi körzetté nyilvánított karsztvidék több száz barlangot rejt, melyekből öt látogatható, közülük messze a legérdekesebb és legnépszerűbb a cseppkövekkel gazdagon borított Punkva-barlangrendszer, melynek egy részét a megnyíló föld felszínéről is láthatjuk, a 138 méter mély Macocha-szakadék felejthetetlen élményt nyújt a látogatóknak.