Csend és zúgás-erdő és patak – A Szalajka-völgyet mindenkinek látnia kell egyszer

A Bükki Nemzeti Park területén gyalogos sétával, kerékpárral vagy kisvasúttal járható végig a Szalajka-völgy (Szilvásváradon), megtekinthetők a pisztrángos tavak, az egyedülálló szépségű, természetes tufaképződményeken lezúduló Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum, a vadaspark. Kijelölt turistautak vezetik el a természetbarátokat az Őserdőhöz, a kilátókövekhez, barlangokhoz.

Szilvásvárad nevét a szláv földvárakról kapta, a település Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki üdülőhely. Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra. Érdekesség, hogy a község az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához. A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik. 1971–74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum, 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek.

A Szalajka-völgy a Bükk egyik legszebb, a kirándulók számára egyik legjobban ki-épített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett kálium-karbonát (hamuzsír) égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ide- je vadon él a sebes piszt-ráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezenkívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van.

A Fátyol-vízesés a szilvásváradi Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott szén-dioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

Ne szalasszuk el meglátogatni az Istállós-kői-barlangot, amely egyike a négy, Magyarországon biztos és alapvető régészeti leletegyüttest szolgáltató barlangnak, a Diósgyőrtapolcai-barlang, a Pes-kő-barlang és a Szeleta-barlang mellett. Fokozottan védett barlang a régészeti jelentősége miatt. Jelenleg az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja. Hogy hol van? A 959 méter magas Istállós-kőnek az oldalában, a Szalajka-völgy felett nyílik. A bejárathoz jelzett, szerpentin jellegű turistaút vezet fel a Szalajka-forrás mellől.

Szálljunk fel a helyi kisvasútra, a Szilvásváradi Erdei Vasútra is, amely menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgyi lovaspálya és a Fátyol-vízesés között. A 2014-es felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút után a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb.

Alkalmas kisgyerekes családoknak is, a gyermekek egyik kedvenc programja a kisvasúttal vonatozás. Fiatal pároknak is ideális lehet az erdőben, a vízesésnél a természet közelében lelassulni, kiszakadni a városi forgatagból, hogy aztán jólesóen fáradtan, de felfrissülten érkezzünk vissza rohanó világunkba.