Átjárja a mediterrán stílus Pécset

Pécs képét és sajátos szellemiségét meghatározza a történelmi múlt, valamint a magyarok, horvátok, svábok sokszínű kultúrájának ötvöződése. Legértékesebb és legrégebbi emlékei a korai kereszténységhez fűződnek, amely a IV. századtól a Római Birodalom államvallása lett, tartományi székhelyként Pécs/Sopianae pedig egyik bástyájaként működött. A pécsi ókeresztény sírok, amelyek

ről a feltárások során kiderült, hogy nemcsak sírhelyek, hanem szertartások helyszínei voltak, sőt, a népvándorlás idején lakóhelyként is szolgáltak, Olaszország után a legjelentősebb keresztény emlékek közé tartoznak. Nem véletlen, hogy a kétszintes temetkezőhelyek – a sírkamrákból és az emlékkápolnákból álló épületegyüttes 2000 óta az UNESCO-világörökség része, a város pedig méltó bemutatóhelyet, látványos látogatóközpontot hozott létre az emlékek megóvására és megismertetésére.

Az ókeresztény sírkamrákat üvegtető alatt lehet megtekinteni. A kiállítás eddig ismert legnagyobb épülete a hétkaréjos Cella Septichora, (innen az elnevezés), érdekessége, hogy nem sikerült befejezni, az építőket valószínűleg megzavarta egy barbár támadás. Az egyik legjelentősebb látnivaló a negyedik századi, kétszintes Péter–Pál-sírkamra, melyre 1782-ben bukkantak rá, amikor a Káptalani Levéltár alapozását végezték. A lelet miatt más helyet kerestek az épületnek, a kripta ugyanis felbecsülhetetlen értékű, Krisztus-monogrammal ellátott falfestményeket rejtett. A krisztogram a feltámadt Krisztust jelképezi.

A festett, korsós sírkamra szintén a falfestménye miatt tartozik a jelentős értékek sorába, de az idős férfi szarkofágja, vagy a látogatóközponttal szemben lévő Ókeresztény Mauzóleum is figyelemre méltó, ez utóbbinak föld alatti dongaboltozatos kriptájában a helytartói hivatal és a város magas rangú tisztviselői nyugszanak.

István király az államalapítás után nem sokkal, 1009ben már püspökséget alapított a városban, amit akkor még Quinque Ecclesiae (Öt templom) néven azonosítottak, csak 1235-ben említettek először Pécs néven. Nagy Lajos 1367-ben itt alapította meg Magyarország első egyetemét, 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke, aki tovább erősítette a város kulturális jellegét. A török uralom alatt Pécs igazi keleti várossá vált, a templomokból mecsetek lettek, török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolák jöttek létre, miközben jelentős balkáni kereskedelmi központtá is alakult. A város mai arculatához e gazdag török kori emlékek is hozzátartoznak, a belvárosban álló dzsámi és a dóm egyaránt a város jelképei. Akárcsak a Zsolnay Kulturális Negyed, amely ma már hungarikum.