Utazó

2007.05.23. 08:47

Alföldi vendégszeretet

Az ország szívében található egy bájos város, amely magában foglalja mindazokat az érdekességeket, amelyekért a külföldiek fölkeresik az Alföldet: puszta, ló, gyógyvíz, kiváló magyaros konyha. Honfitársaink is szívesen jönnek vissza az egykori mezővárosba, mert a marasztaló vendégszeretet, a házigazdák figyelmessége ma egyre inkább fölértékelődik.

PLT

Kiskunmajsa szinte Magyarország szíve, a magyar táj jellegzetességeit is őrzi csakúgy, mint a magyar lélekét. Családi kirándulásokra ideális helyszín: kicsik és nagyok egyaránt megtalálhatják az őket leginkább érdeklő programokat.

Manapság Kiskunmajsa első számú látványossága a Jonathermál Gyógy-, Termál-, Élményfürdő és Csúszdapark. A termálfürdő 1984 óta üzemel. A fürdő lelke a föld mélyéről feltörő, 72 Celsius-fokos, nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, amely kiválóan alkalmas törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati panaszok kezelésére, mozgásszervi elváltozások és idült gyulladásos mozgás-szervi megbetegedések gyógyítására.  Az 1960-as években induló szénhidrogén-bányászat "melléktermékeként" felszínre törő magas hőtartalmú termálvíz hasznosítását a Jonathán Mgtsz idegenforgalmi szakágazata kezdte meg 1984-ben, szabadtéri medencékkel. Az impozáns faszerkezetű fedett csarnok és a feszített víztükrű termálmedence az első sikeres éveket követő bővítés eredménye.

A csarnokban egy 36 és egy 38 Celsius-fokos gyógy-, egy 25 méteres úszómedence, szauna, hideg vizes mártózómedence és szolárium található. Azoknak sem kell lemondaniuk a gyógyulásról, akik a szabadban érzik jól magukat. A kicsiket gyermekmedence, illetve élménycsúszdás "gyermekparadicsom" várja. A fürdő területén kosár- és röplabdapályákat, illetve tollaslabdapályát alakítottak ki. A húszhektáros park minden részlete a felüdülést szolgálja.

A kellemes ellazulás után jöhet a gasztronómiai térképkészítés: a kunsági jellegzetes ízeket jó néhány étteremben megőrizték, érdemes kipróbálni az egykori pásztorok étkeit. Füstölt szalonnán megpirították a tarhonyát vagy a száraz tésztát (lebbencset), azt fölengedték vízzel, pirospaprikával, tettek bele paradicsomot és zöldpaprikát, krumplit, némi füstölt kolbászt, s addig rázogatták a bográcsot, míg lassú tű-zön az étel meg  nem puhult. Kevergetni tilos volt. A birkát gulyásnak készítették, a bárányt savanykás mártással vagy rántva tálalták. Desz-szertként jól kidolgozott kelt tésztákból került édesség az asztalra, mákos és diós kalács, túrós és lekváros batyu. Könnyű homoki borral zárták az étkezéseket, s a végén  az emésztést segítendő barackpálinkával öblítették le a menüsort.

A kiadós ebédet le kell sétálni, nézzenek hát körül a városban! Kiskunmajsa főterén található a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt késő barokk stílusú római katolikus templom. 1805-ben kezdődött el a bővítése Rábel Károly kőműves mester vezetésével. 1809-ben fejeződtek be a munkálatok. Ekkor alakult ki a templom mai mérete: 50 méter hosszú, 21 méter széles. A város lakóinak nagy része évszázadok óta a katolikus vallást gyakorolja.
Mint még jó néhány magyarországi kisvárosban, Majsán is a templom előtt áll a kőből faragott, festett, barokk Nepomuki Szent János-szobor. A térre néző iskola mellett - amelyet a régi helyén 1929-ben emeltek - a névadó, Arany János bronz mellszobra tekinthető meg. Az első világháborúban elesett hősök emlékművét, Csábi Lajos alkotását 1937-ben helyezték el a téren.

A főtéren álló Szentháromság-szobrot 1882-ben készítette Jablonszky Vincze kőfaragó mester.  Az Iskola utcában található a Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény, amelyben Fejezetek Kiskunmajsa történetéből és néprajzából címmel állandó kiállítás tekinthető meg, valamint Kiskunmajsa neves, kétszeres Kossuth-díjas grafikusának, Konecsni Györgynek látható állandó tárlata.
A múzeumhoz szervesen kapcsolódó építészeti érték a tájház, amely Kiskunmajsa egyik legrégebbi építészeti emléke. Az 1850 körül épült nádtetős, háromosztatú, középpadkás, szabadkéményes építmény a Kiskunság jellegzetes népi építészeti emléke a 16. századtól.

Egy magánmúzeumnak is otthont ad a város: Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin-közi hadszínterének főparancsnoka Majsára költözött. A Szeged felé vezető országút mellett, Marispusztán megvásárolta az egykori népiskola épületét. A romos iskola helyreállítása után megvalósította régi tervét, s 1999 tavaszán megnyílhatott az 56-os Múzeum, amelyben a forradalom és a szabadságharc eszközeit gyűjtötte egybe.
Emellett érdemes megnézni a Kossuth utca sarkán található magán-babagyűjteményt is, ahol a múlt század közepé-től napjainkig fellelhető játékbabák és tájegységenkénti népviseletes babák láthatók.

A világért se hagyjuk ki a lovaglást. Ezen a tájon nem hobbi volt a ló, a legfontosabb közlekedési és gazdasági eszköznek számított. Ma sok tanyán várják a kicsiket és nagyokat, hogy szenvedélyüknek hódolhassanak. Az alapoknál kezdik az oktatást, viszont jól áttekinthető túratérképekkel segítik a vállalkozó kedvűeket. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!