2018.09.15. 15:00
A törökök által lakatlan pusztává tett Szarvas 1722-ben éledt újjá
A Hármas-Körös holtágának partján fekvő Szarvason volt a hajdani Magyar Királyság földrajzi középpontja, melyet emlékmű jelöl.
A Tessedik Sámuel Főiskola rektori hivatala a Holt-Körösről nézve Fotók: Müller Anikó Hanga
Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven említi. A török hódítás idején a település és vidéke lakatlan pusztává változott. Újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura, báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből hívott, főként szlovák jobbágycsaládokkal benépesítette. A 18–19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés az evangélikus lelkész, agrárreformer Tessedik Sámuel nevéhez fűződik, aki felvirágoztatta a fiatal mezővárost. Megalapította Európa első gazdasági, akkori nevén szorgalmatossági iskoláját. Fölépítette a ma is álló iskolaépületet, az evangélikus Ótemplomot.
Az ország mértani középpontja is itt található meg
Nagyszabású építkezéseivel, városrendezési munkáival jelentősen átformálta a rendezetlen korabeli városképet. Szarvas életében a 19. században kiemelkedő szerepet töltött be az olasz eredetű Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József – akit „Pepinek” becéztek – feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. Később a kastélyt és a birtokot Bolza Pál örökölte, aki nagybátyjától megkapta a jelenlegi arborétum területén lévő ligetes, fás legelőt, ahol az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. A 82 hektáros arborétum a városka legismertebb látványossága, ahol a több mint 1600 cserjefaj mellett mintegy 250 lágyszárú növényfaj látható.
Az arborétumi séta során meghitt élmény megpihenni, elcsendesedni Zsombori Árpád szabadtéri művészi alkotásai előtt, befogadva azok kőbe, üvegbe és hangba varázsolt rezdüléseit. A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880-ban mérték ki Szarvas közelében. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, a jelenlegi szélmalmot 1940-ben építették. 1932-ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé.
A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből. A Mini-Magyarország Makettparkban több mint félszáz hazai, felvidéki és erdélyi épület, vár, templom kicsinyített mását láthatjuk, interaktív módon, történelmi ismereteinket is bővítve. Hazánk egyetlen interaktív makettparkjában az ország leghosszabb szabadtéri vasútmakett-pályáján gombnyomásra indíthatóak a vonatok, hajók ringatóznak a mini Balatonon és a mini Dunán, valamint zenével, harangjátékkal és sok más meglepetéssel várják a látogatókat az igényes miniatűr alkotások. A Holt-Körös festői környezetében felépült a finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözetét idéző nyári játszóhely, ahol színielőadásokkal várják a szarvasiakat és a városba látogató turistákat.