Interaktív mini-Magyarország

2018.09.15. 15:00

A törökök által lakatlan pusztává tett Szarvas 1722-ben éledt újjá

A Hármas-Körös holtágának partján fekvő Szarvason volt a hajdani Magyar Királyság földrajzi középpontja, melyet emlékmű jelöl.

Müller Anikó Hanga

A Tessedik Sámuel Főiskola rektori hivatala a Holt-Körösről nézve Fotók: Müller Anikó Hanga

Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven említi. A török hódítás idején a település és vidéke lakatlan pusztává változott. Újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura, báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből hívott, főként szlovák jobbágycsaládokkal benépesítette. A 18–19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés az evangélikus lelkész, agrárreformer Tessedik Sámuel nevéhez fűződik, aki felvirágoztatta a fiatal mezővárost. Megalapította Európa első gazdasági, akkori nevén szorgalmatossági iskoláját. Fölépítette a ma is álló iskolaépületet, az evangélikus Ótemplomot.

Az ország mértani középpontja is itt található meg

Nagyszabású építkezéseivel, városrendezési munkáival jelentősen átformálta a rendezetlen korabeli városképet. Szarvas életében a 19. században kiemelkedő szerepet töltött be az olasz eredetű Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József – akit „Pepinek” becéztek – feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. Később a kastélyt és a birtokot Bolza Pál örökölte, aki nagybátyjától megkapta a jelenlegi arborétum területén lévő ligetes, fás legelőt, ahol az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. A 82 hektáros arborétum a városka legismertebb látványossága, ahol a több mint 1600 cserjefaj mellett mintegy 250 lágyszárú növényfaj látható.

A Tessedik Sámuel Főiskola rektori hivatala a Holt-Körösről nézve Fotók: Müller Anikó Hanga

Az arborétumi séta során meghitt élmény megpihenni, elcsendesedni Zsombori Árpád szabadtéri művészi alkotásai előtt, befogadva azok kőbe, üvegbe és hangba varázsolt rezdüléseit. A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880-ban mérték ki Szarvas közelében. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, a jelenlegi szélmalmot 1940-ben építették. 1932-ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé.

Zsombori Árpád varázslatos alkotásai

A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből. A Mini-Magyarország Makettparkban több mint félszáz hazai, felvidéki és erdélyi épület, vár, templom kicsinyített mását láthatjuk, interaktív módon, történelmi ismereteinket is bővítve. Hazánk egyetlen interaktív makettparkjában az ország leghosszabb szabadtéri vasútmakett-pályáján gombnyomásra indíthatóak a vonatok, hajók ringatóznak a mini Balatonon és a mini Dunán, valamint zenével, harangjátékkal és sok más meglepetéssel várják a látogatókat az igényes miniatűr alkotások. A Holt-Körös festői környezetében felépült a finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözetét idéző nyári játszóhely, ahol színielőadásokkal várják a szarvasiakat és a városba látogató turistákat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!