Utazó

2007.01.24. 08:31

A lótenyésztés magyar fellegvára

Aligha van a Földön olyan ország, amelynek uralkodója, vezetője ne látogatott volna el a bábolnai ménesbirtokra. Kétszáz éve viszik a nemzet hírét szerte a világba az itt tenyésztett négylábúak. Ha Bábolna alapján alkothatnának véleményt világszerte a magyarságról, minden bizonnyal elegáns, talán még dobogós helyezést is elérhetnénk.

PLT

A városban minden a lótenyésztésről szól, elsősorban azoknak érdemes Bábolnára látogatniuk, akik az ősi magyar mesterség mai követőinek tevékenységével szeretnének megismerkedni. Egyedülálló például az arborétum különlegessége, a Híres Lovak Emlékparkja, amely az itt elpusztult nagyhírű és népszerű, a világversenyeken számtalan érmet szerzett lovaknak állít emléket  márványkövekkel díszített kopjafás sírhalmokkal.

Ne vágjunk azért rögtön a közepébe, ismerkedjünk meg térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, különféle használati tárgyak, oklevelek segítségével a lótenyésztés történetével a lovasmúzeumban.
Az egyik terem csak a rekordoké, ahol a Bábolnán tenyésztett lovak által a különböző versenyeken nyert díjak láthatók. Közülük a legértékesebbek Imperiál nevéhez fűződnek. A magyar lótenyésztés büszkesége Nyeszkenyepusztán született, annak ellenére, hogy beteges csikó volt, kiváló mén és versenyló lett, csontvázát is megnézhetik az érdeklődők. A világhírű ménes története a 18. század végéig nyúlik vissza, neve 1789 óta egyet jelent az arab telivér tenyésztésével. A bábolnai arab ló hátaslóként, fogatlóként is jól használható, rendkívül nemes megjelenésű.
II. József császár rendeletére 1785-ben először Mezőhegyesen, majd annak fiókintézeteként, 1789-ben Bábolnán alapítottak ménest. Mindkét intézmény megszervezé- sére és irányítására az ötletgazda, Csekonics József vérteskapitány kapott megbízást, aki ezt a feladatot 1806-os nyugdíjba vonulásáig el is látta. Ekkor azonban egyértelművé vált, hogy Bábolnát igen nehéz Mezőhegyesről irányítani, így az önálló ménessé vált.
Az újonnan önállóvá vált ménes tenyészkanca-állománya elsősorban spanyol eredetű, illetve Erdélyből származott mének ivadékai voltak. 1816-ban született meg a döntés, hogy a továbbiakban a bábolnai ménesben kizárólag arab, illetve keleti vérű mének fedezzenek. Az 1878-as Párizsi Világkiállításon a Jussuf nevű telivér arab mén nemcsak aranyérmes lett, de a zsűri elnöke tökéletesnek nevezte. A nemzetközi közvélemény ekkor kezdett igazán felfigyelni a bábolnai lótenyésztők munkájára.
A háborúk a bábolnai lótenyésztést sem kímélték. A ménes megfogyatkozva, 1948-ban került vissza Bábolnára, ám a következő évtizedek ismét szétszórták a tenyészetet. Az Arablótenyésztők Világszövetsége (WAHO) a korábban Bábolnán tenyésztett arab fajtához tartozó törzsek ivadékait önálló fajtaként, Shagya-arab néven is-merte el 1978-ban. A nemzeti ménesbirtokon ma is kemény munka zajlik, de bejelentkezés után szívesen kalauzolják a látogatót.
A Ménesudvarban áll Magyarország egyik legrégibb fája. Az egylevelűnek mondott ősi akácfát 1710-ben ültették. Törzskerülete meghaladja a tíz métert. Tövében Obajan, Bábolna egyik legnagyobb múltú törzsménje nyugszik 1910 óta.
Sétáljunk át egy másik, ugyancsak lovakkal kapcsolatos intézménybe. A fogathajtás és a hajtósport történetéből ad ízelítőt a kocsimúzeum. A tizennyolc, különböző eredetű, korú és típusú jármű között érdekes a háromféle, nemzetközileg is számon tartott kocsitípus. A tárgyakat folyamatosan karban tartják, ápolják, ennek köszönhető, hogy a kocsimúzeumban található járművek javarészt még ma is használható állapotban vannak. A különféle kocsitípusokon kívül a múzeumban látható több kézi munkával készült, egyedi, díszes, magyaros stílusú lószerszám.
A természetkedvelőket más érdekességekkel is várja Bábolna.
Az arborétum történetében mérföldkőnek számít 1992 novembere, amikor a település képviselő-testülete helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította a növénygyűjteményt, amelyben mintegy ötszáz különböző fajú növény él. A kuriózumok között megemlíthető a két színben, a világos- és a hara-goszöldben pompázó bibircses nyír, a mamutfenyő és az új telepítésű örökzöld- és ciprusváltozatok kavalkádja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!