A középkort idéző mesevilág: Bruges

Kiváló barátom négy éven át  futballozott Bruges-ben a kilencvenes évek elején, nemrég mesélte hogy szinte álomvilágban élt, mintha egy látványos film forgatásán töltötte volna napjait, történelmi díszletek között. Egy másik cimborám kongresszus ürügyén kereste fel, s hazatértekor mesélte, hogy ő ilyen csodás várost még életében nem látott.  Bruges olyan, mint egy mese - közölte.

Két barátommal keltünk útra két héttel ezelőtt. Bruges-be az esti órákban érkeztünk, még el tudtuk csípni a város reprezentánsának, a közvetlen európai elithez tartozó FC Bruges-nek belga kupamecs-csét a néhány évvel ezelőtt Európa-bajnoki derbiknek is otthont adó,  monumentális Jan Breydel-stadionban. Az eső szakadt, de a fedett lelátók miatt ez nem okozott különösebb problémát. Közben reménykedtünk, hogy másnapra, a városnézésre az esőfelhők távozzanak.  Ittunk egy-egy pohár, elképesztően  finom, csapolt belga  sört a főtéren, a Markton, majd egy háromcsillagos hotelben szálltunk meg a belvárosban. A szállásért összesen 95 eurót fizettünk hárman, ami a helyi árak ismeretében barátinak tűnt, lévén svédasztalos reggeli is járt hozzá.

Óhajunk az égieknél meghallgatásra lelt, délelőtt nem sütött végig a nap, de kellemes időben bolyonghattunk az utcákon a kissé szeles október végi hétvégén. Egyik csoda következett a másik után. Mintha az ember visszazuhant volna a békés középkorba, a kereskedők kilenc óra előtt éledtek, komótosan takarítgatták az üzleteik előtti területet, a főtérre megérkeztek a kereskedők, virágárus nénik, a városi rohanásban edződött magyar embert hihetetlen nyugalom szállta meg.

A nemkülönben szép, ám alapvetően más jellegű fővárostól, Brüsszeltől kilencven kilométerre található Bruges, avagy Brugge mintha egy nagy múzeum lenne. A tengerpart közelé- ben fekszik, korábban kikö- tővárosként funkcionált.  A híd régi flamand elnevezése a   brug, minden bizonnyal eb- ből alakult ki a város neve. A 4. században a folyón - amely vízi út volt a tengerig - egy kis híd ívelt át. A tenger két nyúlványa a két Zwijn, az egyik az öreg, az Oude Zwijn, a másik neve pedig szimplán csak Zwijn.

A településről Municipum Brugenesként  7. századi dokumentumok szólnak először, a középkorban a tenger gyakran elöntötte a várost. Mai formáját is az érkező, hatalmas víztömeg adta meg, meseszép házakkal körülvett csatornáit a tenger vájta ki. Az első lakók azonnal  kereskedtek a szomszédos, parti  településeken élőkkel, hajósokkal, iparosokkal. Mint a legtöbb flamand város, elsősorban a textiliparra épített, vásárokat rendeztek a korabeli vár falai között, 865-ben I. Baldvin király új várost épített a régi helyén. Akkoriban már pénzverde is működött, a normannok támadásai sem okoztak komoly pusztításokat, későbbi gazdasági hatalmának alapjait a 11. században vetik meg, gazdasági együttműködést kezdeményeznek az angolokkal, a németekkel, a franciákkal és a Baltikum országaival.

A cserekereskedelem központja lett Levante és Novgorod között,  genovai és velencei gályák, spanyol, német hajók érkeztek nagy számban a városba, firenzei és lombard bankárok telepedtek le az ódon falak között. A gazdagság nyomán a politika is felfigyelt Bruges-re, s ebből jöttek a problémák: Az itt lakók   a 13. században 150 ezes volt  a lélekszám  zöme flamand volt, ellenben a környék urai, a burgundi hercegek elkötelezettek voltak  a franciák felé, Franciaország ezért a települést folyamatosan próbálta hatalma alá vonni, sikertelenül. Bruges csillaga a 14. században ragyogott a legfényesebben, amikor a tizenhét Hanza-város    egyike lett. A többiek képviseletet tartottak fenn, huszonkét város raktára működött a csatornák között, tizenhét ország állomásoztatta követeit és húsz konzul intézte az ügyeket. Ám az öröm nem volt felhőtlen, rögvest vetélytárs akadt: Antwerpen.

A Zwin eliszaposodott, a 15. századra a folyó hajózhatatlanná vált, a hajók nem tudták elérni Brugge kikötőjét. A Hanza székhelye Antwerpenbe költözött, a kereskedők jelentős része is távozott, a házakat elhagyták, kihalt utcákon kószált az érkező. 1907-ben költözött újra élet a városba, elkészült a 70 méter széles, 10 méter mély, 10 kilométer hosszú csatorna, amely ismét összeköttetést teremt a tengerrel, ebből következőleg az egész világgal.
Közben felfedezték a turisták is, Bruges ma már döntően az idegenforgalomból él. Nem is rosszul.