Utazó

2023.04.22. 19:00

Nyeregből egy ország, egy fogorvos lovas útjai - I. rész

Bencze István fogorvos 2009 és 2018 között ötször járt Kazahsztánban -lóháton. Az utolsó három úton mintegy 10.000 km-t lovagolt, az elsőn a saját lova 3500 km után kimúlt. Útjain közel 200 lovat használt.

Lázár Ádám

Induláskor, középen Dr. Bencze István az út ötletgazdája és szervezője

Fotó: Bencze István

Kazahsztánban miért nem akartak felengedni egy Pestre induló gépre?

Volt rajtam egy térd fölé érő csizma, ami szemet szúrt a csomagfelvevő hölgynek. Lármázni kezdett, hogy ez nem felel meg a fedélzeti utas öltözködés íratlan szabályainak. Olyan hevesen hisztizett, hogy eszem ágában sem volt ellenkezni vele. Előkotortam egy félcipőt, ami nem mutatott jól a lovagló nadrágommal, de a célt elérte, feljutottam a gépre. A hölgy addigra már mosolygott, de sértett önérzetemet már nem tudta orvosolni.

Honnan indultál és meddig mentél?

2009-ben az „Aranyembertől Attiláig” elnevezésű utunk Almatiból indult és itthon ért véget több mint 6000 kilométer megtétele után. A második utamon 2012-ben Budapest mellől mentünk Asztanába. Ekkor lóháton kb. 3500 kilométert haladtunk az „Eurázsia Történelmi Lovasút” elnevezésű expedíción. Ezután már nem voltak fél éveim arra, hogy távol maradjak a családtól és a betegeimtől. 2016-ban kezdtem meg a „Selyemút Lóháton” cím alatt futó lovas programot és ebben az évben Ó- Szajláról Bakuig haladtam, majd 2017-ben Bakuból Asztanába, ahol a „Jövő Energiája” elnevezésű Asztana 2017 es világkiállításra egyedül engem engedtek be lóháton a magyar kulturális napon. 2018-ban volt az utolsó nagyobb lovas utam, amely Asztanából Mongólia közepéig, Kharakhorumig tartott. E három év alatt a Selyemúton kb. 10.000 kilométert tettem meg, amelynek nagy részét lóháton haladva, 89 lovat váltva.

A 3 magyar lovas, az egykori Selyem Út északi részén- Nyugat, hazafelé
Fotó: Bencze István

Egyedül vagy csapattal mentél?

Három tagú csapattal mentem 2009-ben és 2012-ben. Azért három mert négy már klikkesedhet, a fölött meg katonai fegyelemtartásra van szükség, ami pedig rányomja a bélyegét az út hangulatára. 2016-tól már csak egyedül mentem, kisebb szakaszokra kísért csak el egy-egy barátom. Rájöttem, hogy egyedül a legjobb utazni, pontosabban egy autóskísérő még nem zavarja meg a történések hiteles megfigyelését úgy, mint egy lovas társ.

Mennyi ideig kellett felkészülni?

A huszárok naponta több órát gyakorlatoztak, de mindig, amikor több száz kilométeres utat kellett megtenniük igencsak szenvedtek a nyeregben. Egész ifjúságom a sportról szólt, negyven éven keresztül judózottam, 25 éven keresztül naponta lovagoltam, így eleget készültem a megpróbáltatásokra.

Bérelted, megvetted a lovat?

Az Európai Unió határain belül saját lóval mentem. Azon kívül az esetek 10% -ban bérelt lóval, viszont Kazahsztánban vásárolt, mint a 2009-es utamon, illetve zömében a házigazdák által kölcsönadott lovakkal tettük meg a távokat. 2012-ben és 2017 a kazah állami szervekkel (elnöki adminisztráció, megyei elöljárók) történt előzetes megállapodás szerint a kazah szakaszon kaptunk lovakat. Ez a két évben fejenként 110 lovat jelent. 2009-ben egy rosszul meghozott döntés alapján, miszerint egy lóval lovagoljuk végig az utat, a kezdő állomáson (Almati) vettünk hármunknak egy-egy lovat, amelyből kettő eljutott Magyarországra, az enyém viszont elpusztult 3500 kilométer megtétele után a kazah-orosz határnál. Akkor határoztam el, hogy sohasem fogok ekkora utat egy lóval megtenni.

Út közben 2 magyar lovas elhullott állatok csontjai között
Fotó: Bencze István

Mennyi ideig tartott amíg összeszoktatok a lovakkal?

Amikor idegen lóra ültünk, azok csődörök voltak, kellett legalább 10 perc amig a ló teljesen átadta magát és nyugodtan dolgozott. Egyszer kaptam egy lovat, amelyik megállíthatatlanul bevágtatott velem a sztyeppe végtelenjébe. Kiderült, hogy 40 kilométeres vágtaversenyekhez van szokva, és ha elindul azt komolyan veszi. Nagy nehezen tudtam lelassítani annyira, hogy le tudjak ugrani. Az egyik lovas társam azért volt nyugtalan a lován, mert megmondták, hogy télen levágják azt a lovat. A nap végén a ló életéért könyörgött a gazdának, aki megígérte, hogy csak a következő télen vágják le.

Mennyi volt a napi átlagod és mennyi volt a legtöbb?

Igyekeztük tartani a napi ötven kilométert, hogy a havi 1000-1200 kilométer meglegyen, átlagban havi 6-8 pihenőnappal. Végül is nem mindig tudtuk mérni a megtett utat, de a legtöbb, amit mérni tudtunk 70 kilométer volt.

Vittél magaddal sátrat, aludtál jurtában is, vagy szállókban szálltál meg?

Természetesen aludtunk mindenhol, a szabad ég alatt, hallgatva a nádi toportyán nyüszítését a Szirdarja partján, a sivatagi faluban a polgármesternél, autóban, és ha nagyvárosba értünk akkor még szállodában is. Mindig a lovaink közelében aludtunk, ha sűrűn váltották, akkor ez nem volt mérvadó, mert éjszaka a ló a gazdájánál volt. Természetesen jurtában is éjszakáztunk.

Jurta egy kazah ház udvarában
Fotó: Bencze István

Követted a Selyemutat?

Egy német geológus használta először a Selyemút elnevezést a Keletet Nyugattal összekötő utakra. Nem csak selymet szállítottak ezen, hanem kultúrát is, valamint hadiutak is voltak. A Selyemúton haladtam én is, néha tudatosan, néha meglepődve, hogy ott is találtam nyomot, ahol nem számítottam rá. Bulgáriában egy szultán fia által építtetett raktárra bukkantam, amiben a Selyemút portékáit tartották viszonteladás céljából, vagy amikor Georgiában Gremi váráról kiderült, hogy a Selyemút kaukázusi központja volt, vagy Azerbajdzsán Seki nevű városban, ami egészen a szovjet időkig selyem gyártással foglalkozott. Kazah barátom elvitt ősei földjére, ahol apja, nagyapja sírja volt és ahol családja váltotta a lovakat és tevéket a Selyemúton haladó karavánoknak.

Melyik országrész, tetszett a leginkább?

A természet mindenhol csodálatos, nem lehet rangsorolni, mindegyiknek megvan a maga hangulata, ami magával ragad. Ha mindenképp rangsorolni kell akkor a sztyeppe végtelenje, az egyhangúságába rejtett sokszínűség és változatosság. Egy kicsit a tenger látványához hasonlítható, de ha lenézel időnként a földre, látod az elképesztő változékonyságot, a mezei virágok kavalkádját, az árvalányhaj tengereit, a félsivatag növényzetét. Második helyre a Kaukázust sorolnám, ahol a vad táj látványa, szürkületben az aranysakálok vonyítása ellenére is biztonságban és otthonosan éreztem magam.

A kazah táj
Fotó: Bencze István

A magyarok a legnyugatibb kazahok- a kazahok a legkeletibb magyarok- ismeri ezt a mondást az átlag kazah?

Átlag kazahhal nem beszéltünk ilyenről. Vendéglátóink tanárok, önkormányzati dolgozók, hivatalnokok voltak így ők mondtak nekünk hasonló dolgokat, de, hogy az átlag kazah ismerné közös történelmi gyökereinket ezt nem merném állítani. Azt viszont igen, hogy utazásaink során, a velünk készített riportok, tv interjúk, újságcikkek nagymértékben hozzájárultak, hogy ezt a mondást teljes mélységében, széles körben elfogadják és vallják.

Vitézi viseletben 3 magyar 8 kazah hölgy koszorújában
Fotó: Bencze István

Folytatjuk...

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!