Gyalog minimum két óra

2022.05.18. 18:00

A legveszélyesebb utak az iskolába (3. rész)

Sorozatunk befejező részében afrikai országokba látogatunk. Az előző öt országban megismert akadályok bemutatásánál azt gondoltuk, már minden jelzőt elhasználtunk a nehézségek lefestésére. Ám ezek az afrikai gyerekek még a korábbi példákat is felülmúlják, ahogy naponta a veszélyek legyőzésével iskolába járnak.

Lázár Ádám

Van olyan maszáj gyermek, akinek napi öt órát kell futnia, gyalogolnia, hogy elérje az iskolát

Forrás: Shutterstock

Van olyan maszáj gyermek, akinek napi öt órát kell futnia, gyalogolnia, hogy elérje az iskolát

Forrás: Shutterstock

Kenya

Kelet-Afrika etnikai csoportja a maszájok. Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élnek. Az egyik legismertebb etnikum a megmaradt félnomád életmódjuk, a feltűnő öltözékük és szokásaik miatt. Számuk a különböző adatok alapján mintegy 1–1,5 millió, a tényleges létszámuk azonban bizonytalan. A népszámlálásokkor Kenyában sokan nem adják meg az etnikai hovatartozásukat a diszkrimináció miatt, Tanzániában pedig az etnikai származás nem szerepel a népszámlálásokban. A maszájok többsége (kb. 850–950 ezer fő) Kenya területén él.

A maszájok sohasem keveredtek más népekkel és szigorúan megőrizték törzsi-katonai szervezetüket. Egykoron harcias néptörzs voltak, akik rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Amikor az arab rabszolga-kereskedők egyre mélyebbre hatoltak Afrika belsejébe, köztük az a szólás járta: „csak maszájjal, oroszlánnal és elefánttal ne találkozzunk!”

A férfiak magas növésűek, öltözetük sokszor egyetlen színes vászon, hajukat birkafaggyúval és vörös agyaggal díszítik. Lenézik a földművelést és tabu náluk, hogy „átdöfjék”, felássák, megműveljék a föld „testét”. Halottaikat is a szabad ég alatt hagyják a dögevők prédájául. A szarvasmarha áll a létfenntartásuk és szokásaik középpontjában. Dárdával vagy nyíllal megkarcolják a tehenek nyaki ütőerét, s a kibuggyanó vért tehéntejjel keverik. Ez a táplálékuk része. További ételük túróból, sajtból, vad gyümölcsökből áll. Húst ritkán esznek. A férfiak feladata az állatok legeltetése, a vízszükségletük biztosítása, és a törzs ragadozók elleni védelme is. Csak addig maradnak egy helyen, míg állataiknak elég legelőt találnak.

Maasai,Warrior,On,The,Beach.,Diani,Beach,,Kenya,Mombasa,January
A fiatal maszáj harcosok közül is egyre többen gondolják úgy, hogy a tudás, az iskola lehet a kitörési pont
Forrás: Shutterstock

A szarvasmarhákon kívül kecskét, juhot és szamarat tartanak a vándorláshoz. Szállásaik hajlékony, vékony botokból épített kunyhók, amelyeket agyaggal tapasztanak be a záporok elleni védelmül. A fiúk 14-15 éves koruk körül válnak harcossá, ekkor szertartásosan körülmetélik őket, majd saját állattartó tábort építenek maguknak, ahol egyedül élnek akár több évet is, mielőtt visszatérnének, hogy megnősüljenek. A nők öltözeteikben és ékszereikben az élénk színeket kedvelik. Sokan kopaszak. Ismertek gyöngynyakékeikről és hatalmas fülbevalóikról. Karjukat fémspirál díszíti. Az asszonyok feladata a gyermeknevelés, a szállásépítés és az élelemgyűjtés.

A filmesek sok maszáj gyerek elképesztő küzdelmét mutatták be, közülük a legfiatalabb egy 4 éves kislány volt. Éhség, szomjúság, a vadállatok, főleg az elefántok támadása miatt állandó a veszély. Van, amelyik gyermek két, egy másik öt órát kell, hogy fusson, így is általában késve érkeznek az iskolába. Van olyan 8 éves fiú, aki hajnali 4 órakor, a tehenek egész éjszakai őrzése után indul. Megiszik egy csésze teát és néhány csöpp tejet a tehén tőgyéből, és nekivág az útnak. Egy lánynak 20 kilométert kell legyőznie az iskoláig. A legnagyobb veszélyt az elefántok, a majmok és az oroszlánok jelentik számukra. 
Amikor kecskét vagy juhot vágnak, a gyerekek azt remélik, az iskolából hazafelé a fiúk kaphatnak majd egy korty tejet, a lányok pedig egy falat húst. Szüleikkel saját nyelvüket beszélik, az iskolában szvahilit, angolt és matematikát tanulnak. A szülők írástudatlanok, van, hogy a gyerekek tanítják nekik, amit ők tanulnak az iskolában. Öt gyerekből négy egyébként nem engedheti meg az iskolába járást.

A kenyai szavannán kell átkelniük, ami gyakorlatilag egy kerítések nélküli állatkert. Itt a törvény: egyél vagy téged esznek meg! Az úton csak a vad ellua gyümölcséből tudnak enni, már persze, ha találnak ilyet útközben. Már kora reggel is +30 fok feletti a hőmérséklet és vizet is nehéz találni. Amikor megérkezik a monszun, az eső olyan erejű, hogy elsodorhatja a gyerekeket.

Etiópia

Etiópia 115 millió lakosának 75%-a írástudatlan. A tévésorozatnak ez az epizódja mutatta be a legtöbb szereplőt. Hősei az Etiópia északkeleti részén fekvő Danakil sivatagban élő nomád afarok. Az ország a Föld legforróbb pontja. Itt a legvékonyabb a Föld kérge, amely alatt az Erta Ale nevű vulkán forr és tör ki időnként. A néhány sátorból álló közösségek egymástól messze helyezkednek el, mert állattartók és a jószágnak kell a terület a legelésre. Az állatok biztosítják számukra az ételt, italt és amit el tudnak adni.

Napközben a hőmérséklet 50 fok, a sivatag homokja pedig 70 fokos. Az éves átlaghőmérséklet, beleértve az éjszakákat is, +34 fok. Sok gyereknek semmilyen lábbelije nincs. Innen csak azoknak van reményük „továbblépni”, akik befejezik tanulmányaikat. Azok a gyerekek, akik szerencsések, mert családjaik elengedik őket vagy megengedhetik, hogy a gyerekeket ne fogják be a házimunkákba, órákat gyalogolnak a kegyetlen hőségben az iskolába. Naponta kell megvívniuk harcukat a hőséggel, a homokviharral, a szomjúsággal és az éhséggel. Ahol egy kis zöld van az állatoknak, ott gyakran bújnak meg a skorpiók és a kígyók. Ez nemcsak az emberek, de a tevék, kecskék, juhok számára is veszélyt jelent. Ezen a településen mintegy 50 család él. Főleg a fiúk járhatnak iskolába, a lányoknak az állatok legeltetésében kell segíteni, de a családok igyekeznek korán férjhez adni őket.

Maasai,Mara,National,Reserve,,Kenya,-,June,,2008:,People,Of
A Danakil sivatagtól nagyon messze van az iskola
Forrás: Shutterstock

Az iskola gyalog minimum két óra, de miután a homokba minden lépésnél besüppednek a gyerekek, még nehezebb az út. A faluban mintegy 6000-en élnek. Ide nem vezetnek utak, nincs elektromosság, folyóvíz. Az első probléma a nyelv. Az ország hivatalos nyelve az amharic, de a nomád gyerekek anyanyelve az afar, tehát először ezt a nyelvet, majd szvahilit, angolt és matematikát kellene tanulniuk. Az elemi iskola elvégzése kötelező, de csak a gyerekek 30%-a jár iskolába, sokan már az első osztály után kimaradnak, így, mint szüleik, írástudatlanok maradnak.

Az iskolában a nagyobb fiúk közül néhánynak el kell menni a kúthoz vizet húzni. Kölesből főzött ebédet, és ami a legfontosabb, vizet kapnak. 13.30-kor ér véget a tanítás. 45 fokos hőségben indulnak haza. A kisebbek már az idejövetel után is annyira kimerültek, hogy állandóan el-elbóbiskolnak. Azok a lányok, akik nem járhatnak iskolába, alig várják, hogy a hazajövők meséljenek nekik az iskoláról, tanítsák őket. De az iskolásoknak a legfontosabb a házi feladat elkészítése lenne. Füzetük homokos, a golyóstolluk kiszáradt, így ez sem egyszerű. Amit leginkább szeretnének a lecke után, lefeküdni, mert másnap ugyanilyen kemény nap vár rájuk.

Az apa egy sóbányában dolgozik. Időnként a 11 éves fia is segít néhány napra, mert itt napi 50 dollárt is kereshet bányászként. De a fiú nem akar a bányában maradni, csak a családnak igyekszik segíteni, mert Etiópiában a havi átlagkereset 30 dollár.

Az afarok mohamedánok. A fiúk életében a körülmetélés a hit közösségébe befogadás, a férfivé válás jelképe. A lányokat is körülmetélik, az ilyen „műtétekbe” a lányok 30%-a belehal.

Erta,Ale,Volcano,In,Ethiopia
Az Erta Ale vulkán Etiópiában. Komoly akadályok az úton
Forrás: Shutterstock

Négy évig forgatták

Hegyi ösvényeken másznak fel, folyókat úsznak át, vagy éppen jeges pusztaságon küzdenek. Útjuk csodálatos természeti tájak legyőzése, egy hétköznapi feladat eléréséhez: eljutni az iskolába. A 25 részből álló dokumentumfilmet 4 évig forgatták. A filmnek olyan óriási hatása volt, hogy bizonyos problémák ennek hatására megoldódtak. Az viszont ma is tény, hogy világszerte több mint 260 millió gyerek és serdülő nem jut el az iskolába, mert számukra az oktatás vagy fizikailag vagy anyagilag nem elérhető.

Azok a gyerekek, akik elérnek az iskolákba, nemcsak jobb életet szeretnének, mint szüleik, de élni, nem csak létezni szeretnének.

 

1. rész: 

2. rész: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!