Tokaj-Hegyalja akár egy hosszú hétvégére is ideális úti cél lehet

Tokaj-Hegyalja az év bármely részében tökéletes úti cél. A legjobb, ha legalább négy-öt napot el tudunk tölteni a környéken, de egy hosszú hétvégébe is sok minden belefér. Ha úgy döntünk, hogy valamelyik kisebb településen – Tarcalon, Tolcsván, Mádon, Erdőbényén vagy Tállyán – szállunk meg, érdemes még a szállás elfoglalása előtt körülnézni Tokajban.

Kérhetünk vezetett városnézést – ezekből többfélét, akár borkóstolóval végződőt is ajánlanak –, de magunk is bebarangolhatjuk a barokk belvárost. A Tokaji Múzeumban megismerhetjük a város és Hegyalja történetét, élővilágát, az intézményhez tartozó Világörökségi Bormúzeumban pedig nemcsak az ország egyetlen világörökségi borvidékéről, de a német, osztrák, francia, olasz, svájci és portugál termőterületekről is sok mindent megtudhatunk.

A modern, interaktív tárlatok segítenek abban, hogy „képbe kerüljünk”, pontosan tudjuk, hova érkeztünk, és mit érdemes személyesen is felkeresni. Már itt szinte mindent megtudhatunk a tokaji borkülönlegességekről: az aszúról, a szamorodniról, a fordításról, a máslásról és az esszenciáról. Az elméletet aztán követheti a gyakorlati tapasztalás – ezért praktikus olyan szállást választani, ahol a vacsora után plédekkel felszerelkezve lesétálhatunk a birtok alatt kanyargó, ódon pincébe, ahol a gazda a borkóstoló során mindent elmesél a borairól, mi pedig magunk is meggyőződhetünk arról, milyen csodák születnek a fő tokaji fajtaborokból: a furmintból, a hárslevelűből és a sárga muskotályból.

Érdemes elsétálni a jelenleg felújítás alatt lévő Tisza-hídra, ahonnan a Tiszát és a Bodrogot is megcsodálhatjuk – ha időnkbe belefér, akár vízre is szállhatunk. Az év végére elkészülő híddal szemben lévő lépcsősoron feljuthatunk a Finánc-dombi kilátóba, ahonnan tiszta időben a Bodrogzug és a Zemplén vonulatai mellett a hegyoldal szőlőültetvényeiben gyönyörködhetünk. Ha pedig ennél magasabbra vágyunk, a Kopasz-hegy csúcsán lévő tv-torony aljából a hegyaljai és alföldi panorámában gyönyörködhetünk.

A Bodrog-parti Athénként és magyar Cambridge-ként is emlegetett Sárospatakon sétánkat érdemes a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb épületegyüttesei közé sorolt Rákóczi-várban kezdeni. A vár bejáratánál még megcsodálhatjuk a becslések szerint 180-190 éves japánakácot – az elkerített famatuzsálem megmentéséért az elmúlt évtizedben sokat tettek a szakemberek. Beljebb sétálva felmehetünk az öt emelet magas Vörös toronyba, az egykori várkastélyt belülről és kívülről körbesétálva is érdemes megtekinteni. A vár Sub Rosa nevű erkélyszobájába nem lehet bemenni, így be kell érnünk a legendával, mely szerint 1669-ben itt találkoztak a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői.