Frissen Fejérből

2021.10.16. 16:00

Legendák övezik a cseszneki vár keleti palotaszárnyát

Újra látogatható a cseszneki várnak az a belső része, amely az utóbbi években le volt zárva. A keleti palotaszárny építészeti szempontból különleges, és két legenda kötődik hozzá. Az egyik Hedvig hercegnőről szól, aki állítólag megcsalta férjét és meg is mérgezte, ami miatt a cseszneki kőfalak közé zárhatták be.

Rimányi Zita

Sok látogató érkezik a cseszneki várba, már az utóbbi években lezárt keleti palotaszárnyat is bejárhatják

Fotós: Rimányi Zita / NA

– Megvizsgáltattam alpinistákkal is a belső vár keleti részét. Nincs omlásveszély. A növényzettől megtisztítottuk, így ide is be lehet sétálni. Érdekes befejezetlen boltívmaradványokat lehet itt látni, amiket az alsó helyiségekben akartak kialakítani, de valamiért ez az elképzelés nem valósult meg. A dongaboltozatok, amelyek a nyugati palotaszárnyban megfigyelhetők, itt is folytatódnak. Ez a keleti lakónegyed az erődítmény egyik legvédhetőbb része. A legjobban rekonstruálható is. Jó állapotban van, ha a szinteket szétválasztó padlózatot és a lépcsőket visszaépítenék, újra bejárható lenne, a torony tetejére is fel lehetne menni – mondta el Amberger Dániel, aki június 1-je óta a cseszneki várkapitány, az intézmény vezetője.

Sok látogató érkezik a cseszneki várba, már az utóbbi években lezárt
keleti palotaszárnyat is bejárhatják
Fotó: Rimányi Zita / NA

Arról is beszélt, hogy a keleti palotaszárny toronyrészének közepén, mintegy fél méterrel a járószint alatt találtak korábban egy téglával kirakott helyiséget. Nem tudni pontosan, milyen célra szolgált a kamra. Több elképzelés született. A legvaló­színűbb, hogy egy csapóajtóval lezárt raktár volt, ahova a vésztartalékot gyűjtötték. Két oldalát megbolygatták, lehet, hogy kincskeresők rongálták meg. Egy legenda szerint itt volt a lejárata az alagútnak, amin ostromgyűrű esetén ki lehetett menekülni és amin élelmiszert lehetett becsempészni a várvédőknek, így nem fogytak ki a készleteik. Az elképzelések szerint a hegy gyomrán át a Kecskelik barlangig, a Kőmosó-szurdokig vezetett a vészkijárat. Ám –annak ellenére, hogy több várnál valóban létezett föld alatti járat – Cseszneken erre nincs bizonyíték – hangsúlyozta.

Amberger Dániel a törmelékhalomnál, ami alatt a különleges helyiség található
Fotó: Rimányi Zita / NA

Amberger Dániel egy másik legendát is elmesélt, amire az utal, hogy a belső vár bejáratánál, a kapu fölötti szemöldökkő faragott részén címerek láthatók. Azonban az egyik sérült, nem látszik. Szándékosan eltávolíthatták a XV. században. Zsigmond király idejében Garai János Mezóviai Hedviget vette feleségül, aki a szóbeszéd szerint férje unokatestvérével szeretett hálni és később urát meg is mérgezte. A család ezért bosszút állt, országos botrány kerekedett az ügyből. János 1410-ben vehette el Hedviget és 1429-ben hunyt el. Mégis csak jóval később, 1435-ben szólt az uralkodónak a nádori család az állítólagos nemesi férjgyilkosságról, amiből per lett. Az asszonyt bíróság ítélte vagyon­- elkobzásra és várfogságra. A hűtlenség és a mérgezés azonban koholt vád is lehetett. Elképzelhető, hogy egyszerűen útban volt az özvegy, el akarták távolítani, hogy a rokonság gazdálkodhasson helyette. S mivel a Garaiak tulajdonában volt a cseszneki vár is, elképzelhető, hogy itt őrizhették a hercegnőt, ide temethették a sírboltméretű különleges téglaépítménybe és egy ideig itt lehetett a szarkofágja. Erre sincs bizonyíték, de a helyét meg tudják mutatni az érdeklődőknek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!