2020.01.12. 14:00
Kiskőrös címerében a méhkas a lakosság szorgalmát is jelképezi
A Kunság szívében található Kiskőrös, Bács-Kiskun megye legdinamikusabban fejlődő települése. Címerében egy méhkas a lakosság szorgalmára és a méhtenyésztésre utal, a kőrisfák az erdőket, a nyíllal átlőtt nyakú szarvas a vadászatot, a gabonakalászok a mezőgazdaságot jelképezik.
A Magyar Írók és Művészek Társasága 1880-ban megvásárolta a költő szülőházát
Még ma is vitatott Petőfi Sándor születési helye és pontos ideje, maga a költő is eltérően nyilatkozott erről, hol Szabadszállást, hol Kiskőröst említve. Az irodalomtörténet Kiskőröst fogadta el, javára azok az okmányok döntöttek, melyek bizonyítják, hogy Petőfi apja 1823-ban a kiskőrösi mészárszéket árendálta, azaz haszonbérbe vette. Más források szerint csak keresztelni vitték Kiskőrösre, mert a helybeli református pap nem volt hajlandó megkeresztelni az evangélikus gyermeket, vagy mert a szülők kívánsága ez volt, mivel korábban Hrúz Mária Maglódon Martiny Mihály lelkésznél szolgált, ezért iránta való tiszteletből vitték hozzá. A szilveszter éji születés sem bizonyított. A keresztelő 1823. január elsején volt. Akkori szokás szerint a gyermeket a születést követő jeles ünnepen keresztelték és a keresztelési anyakönyv adatait használták a születés dátumaként. Mindenesetre a városban élénk a Petőfi-kultusz. 1880-ban, amikor e viták elhaltak, a Magyar Írók és Művészek Társasága megvásárolta a költő szülőházát, múzeumot létesítvén ott, ennek ünnepélyes átadása 1880. október 16-án volt.
A vendégek elé, akik Budapesttől Hartáig hajón tették meg az utat, mivel Kiskőrösnek vasútja még nem volt, a közösségi elöljáróság fogatokat küldött. A tömeg örömujjongással és kendők lobogtatásával fogadta Jókai Mórt és kíséretét, aki a következő szavakkal vette át a házat: „Üdvöz légy, emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad, új gazdád, a magyar irodalom nevében üdvözöllek…” Így vált Kiskőrös az ország zarándokhelyévé, s lett a Petőfi- kultusz letéteményese. Az utcai szobában – mely szinte változatlanul maradt az idők folyamán – a család egykori bútorai, a szabadkéményes konyhában korabeli főzőedények találhatók. 1862- ben az evangélikus iskola előtt felállították a világ első köztéri Petőfi-szobrát. Szabadszállás közönsége 1923-ban állított emléktáblát a költőre emlékezve, melyre ezt írták: „Itt születtem én ezen a tájon, az alföldi szép nagy rónaságon! Ez a város születésem helye…”. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt az országos lelkesedés hatására Kiskőrös népe is felsorakozott Kossuth zászlaja alá.
Négyezer nemzetőr itt gyakorolta a fegyverforgatást, és amikor 1848 decemberében az osztrák sereg elfoglalta Pestet, Pest, Fejér és Tolna megyék Kiskőrösön tartottak közös megyegyűlést. A Petőfi-kultusz ápolásának kiemelkedő eseménye huszonharmadik éve a Petőfi- szilveszter. Az év utolsó napján színvonalas kulturális műsorokkal, gasztronómiai különlegességekkel várják a vendégeket és egy 2002. évi elhatározás szerint minden kisgyermeket, aki január elsején született Magyarországon, névre szóló Petőfi-kötettel ajándékoznak meg. Ekkor megtekinthető az evangélikus templomban a költő születési anyakönyve is.
