Bűvös ház a Loire mentén

Franciaország fő folyamának völgyében történelmi városok és falvak várai és kastélyai követik egymást (a számuk több mint 300) szinte belesimulva a csodálatos szépségű tájba, amelyet szőlőültetvények és kertek gazdagítanak. A 2000 óta az UNESCO által védettnek nyilvánított, az emberiség kulturális és természeti örökségéhez tartozó L oire-völgyben Blois-t, Chinont, Orléans-t, Saumurt és Tours-t érintve mintha időutazáson venne részt az ember.

A Párizstól mintegy kétórányira, az ország közepén található Blois a Loire-völgy egyik nevezetessége, idegenforgalmi gócpontja. A ma 46 ezer lakosú település Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli, mintegy 100 éven keresztül a Valois-ház királyi székhelye volt. Várában, amelyet egykor I. Károly orléans-i herceg birtokolt, a verseiről és bűntetteiről egyaránt elhíresült költő, Francois Villon is megfordult, az ott meghirdetett költői versenyen vett részt, lévén a házigazda is rímfaragó. Blois kastélyát, pontosabban gótikus, reneszánsz és klasszicista stílusjegyeket viselő palotáját hét uralkodó és tíz királyné lakta, köztük I. Ferenc, s itt élt száműzetésében és halt meg Medici Katalin francia királyné.

A királyi kastéllyal szemben, a tér (Place du Château) másik oldalán található háromszintes épület múzeuma sok tekintetben különbözik az előkelő paloták látnivalóitól. A varázslatok háza, vagy hivatalos nevén a Mágia Háza nemcsak a Franciaország Múzeuma megkülönböztető minősítéssel bír, de tematikája szerint Európában egyedülállónak tekinthető. A város híres szülöttének, Jean-Eugène Robert-Houdin (1805–1871) bűvésznek, illuzionistának, feltalálónak és egyben órásmesternek állít emléket az 1998-ban megnyílt bűvös ház. A gyűjteményben, amelyet az unokája, Paul Robert-Houdin ajándékozott 1981-ben a városnak az épülettel együtt, 170 darabból álló bűvészkellék és közel 200 furmányos kivitelezésű óraszerkezet, alkatrész látható. A ház különlegessége egy hatfejű sárkány, amely egymás után dugja ki fejeit az ablakokon, s hangos csörömpölés, hörgés közepette hívja fel a figyelmet magára. A sárkányos szerkezetet és hangjátékot nem a gyermekek ijesztgetésére szánták alkotói, Michell és Jean-Pierre Hartmann, akaratlanul is megállítja a nézelődő turistákat, óránként ismétlődve sok látogatót vonz a Mágia Házába, amely előtt Robert-Houdin életnagyságú szobra áll.

Említésre méltó, hogy e múzeumnak két magyar vonatkozása is van, a nagy illuzionisták és varázslók közt mutatják be a magyar származású amerikai szabadulóművészt, Harry Houdinit, aki nagy tisztelője volt a Varázslás és a bűvészet titkai című könyv írójának, Robert-Houdinnak, s az ő nevét vette fel egy i betűvel kiegészítve. Ezenkívül a portrék közt a sakkozógép – a Sakkozó Török – kitalálóját, Kempelen Farkas arcképét is felfedezhetjük.