Utazó

2009.02.25. 09:02

Honnan kapta a nevét Pápa?

A Bakony és a Kisalföld találkozásánál elterülő, több mint harmincezres lélekszámú egykori mezőváros nevének kialakulásáról több mondát is feljegyeztek a helytörténészek.

PLT

Az egyik ilyen, Bél Mátyás által 1735-ben leírt történet alapján Szent István király itt találkozott a Rómából visszatérő Asztrik apáttal, aki magával hozta a II. Szilveszter pápától kapott koronát. A király pedig az egyházfő iránti tiszteletből nevezte el a várost. Egy másik monda viszont nem Istvánt, hanem annak édesapját jelöli meg névadóként, jóllehet ebben is nagy szerepe volt első királyunknak. A történet szerint ugyanis ezen a vidéken mondta ki először a kicsi Vajk a papa szót, amitől Géza fejedelem annyira elérzékenyült, hogy örömében adta a nevet a városnak. Természetesen a helytörténészek többsége szerint egy személynév állhat a hátterében. Egy bizonyos Popo nevű bajor lovag, aki az államalapításkor itt lévő udvarház elöljárója lehetett.

A várost először egy malom adományozásáról szóló iratban említik 1061-ben. Ebből is látszik, hogy akkoriban elsősorban mint mezőváros volt jelentős Pápa. A 19. századra már 22 malom tartozott a városhoz. Ahhoz, hogy napjainkban már nem a malom szó jut először eszünkbe a városról, több tényező is hozzájárult. Egyrészt a malmokat tápláló Tapolca-patak az iparosodás miatt kiszáradt, így nem tudott elegendő vizet biztosítani az őrléshez. Ma már csak a régi idők tiszteletére őriztek meg néhány az utókor számára. 

A másik ok, ami nagyban alakította és átszabta a város profilját, az iskolák megalakulása. Ennek hatására másfél évszázad múlva már mint jó hírű iskolavárost emlegették. A magyar irodalom több jeles alakja is a városban koptatta az iskolapadot. A ma is országos hírű, eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium tanulója volt Petőfi Sándor és Jókai Mór is. A híres forradalmárokon kívül Deák Ferenc, a haza bölcse és a kiegyezés megkötője is itt töltötte diákéveinek egy részét. Ő pedig a pálosok által 1638-ban alapított (később Türr Istvánról elnevezett)  gimnázium tanulója volt. A forróvérű Petőfit nemcsak a világi dolgok megismerésében segítette a város, de a szerelem szeszélyes szerpentinjén is itt tette meg első lépéseit. Az akkori Griff szálló hatalmas báltermében lobbant szerelemre egy titokzatos színésznő iránt. Amilyen hirtelen jött a fellángolás, olyan hamar kiábrándult választottjából. Erről 1842-ben írt Szín és való című versében emlékezik meg.

A várost nemcsak iskoláiról, de a már messziről látható templomtornyairól is szokás emlegetni. A tágas barokk stílusú tér (amely a közeljövőben teljesen megújul) közepén magasodik a város jelképévé vált plébániatemplom, amelyet a helyiek csupán Nagytemplomként emlegetnek. Az elnevezést hatalmas méreteivel kiérdemlő, Szent Isván vértanú tiszteletére emelt templomot gróf Esterházy Károly egri püspök építtette 1774-ben annak a középkori templomnak a helyére, amit 1397-től említenek különböző oklevelekben. A közel 12 évig épülő templom mennyezetének freskóit a barokk festészet kiemelkedő alakja, az osztrák Franz Anton Maulbertsch készítette. 

A Nagytemplomhoz hasonlóan az Esterházy-kastély helyén is más építmény tündökölt valaha. Egykoron itt állt a vár, amelynek a falai alapjául szolgáltak a kastély kialakításának. Ez meg is látszik a kastély kissé szabálytalan U alakján. Az átalakítást az 1740-es években kezdték Franz Anton Pilgram, a kor elismert építészének tervei alapján. A kastély udvarának sarkainál két hatalmas kőoroszlán fogadja a látogatókat. Egyik mancsában az Esterházyak címerpajzsa, míg a másikban egy pálmaág van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!