Utazó

2009.02.18. 08:11

A felhőkarcolók árnyékában

A régészeti bizonyítékok szerint Hongkong már a kőkorszakban lakott volt, a han kínaiak a Song-dinasztia időszakában telepedtek le itt. Ma a világ egyik legfejlettebb, leglátványosabb városa. A sziget területe 42 négyzetkilométer, a hozzá tartozó szárazföldi résszel 1997. július 1-jétől újra Kína része. A népsűrűség elképesztő, hazánk lakosságának kétharmada éli itt hézköznapjait.

PLT

"A hely egészen pazar" - mondták a nyári olimpián Pekingben hongkongi kitérő után honfitársak. Az ötkarikás játékok teljes lovasprogramját - military, díjlovaglás, díjugratás - itt bonyolították. A magyar drukkerek jelentős része egy hetet a korábbi angol gyarmaton töltött, s onnan érkezett a fővárosba. Áhítattal beszéltek a füstüveg felhőkarcolók városáról, a világ egyik legnagyobb kikötőjéről, az üzleti világ paradicsomáról, a kereskedők Mekkájáról. A kis adóterhek miatt több világcég itt rendezte be központját.

A Pekingből induló belföldi légijárattal három és fél órat utaztunk két cimborámmal, a Hongkonghoz tartozó Lantau szigetén található ultramodern reptéren értünk földet, majd buszra szálltunk. Útközben - kis túlzással - szájtátva figyeltük a rendkívüli gazdagságot. A belvárosi hotelben nem sokat időztünk, a szálloda jóvoltából félóránként közlekedő minibusszal azonnal az üzleti negyed felé vettük az irányt. 

Néhány másodperce bandukoltunk a felhőkarcolók között, amikor a portékájuktól szabadulni igyekvő helyi kereskedők - vélhetően indiaiak vagy pakisztániak - méterenként szólítottak le bennünket. Nem adták fel, ha a márkás, svájci óra nem nyerte el a tetszésünket, a közelben található üzletbe igyekeztek vezetni bennünket, ahol  bőrdíszműveket, öltönyöket - természetesen olcsó, ám eredeti termékeket - akarták ránk sózni. "Ezek soha nem adják fel. Hiába, nem véletlenül a világ egyik kereskedelmi központja" - mondta egyik cimborám.   

Hongkong már a kőkorszakban lakott volt, a Song-dinasztia (860-tól 1279-ig uralkodtak) idején a han kínaiak telepedtek le itt, ám mivel a terület a Guangdong tartomány eldugott sarkának számított, nem volt  jelentős. A térség az i. e. előtti 3. századtól lett Kína része, kereskedelmi és hadi kikötőként funkcionált. Az első európai látogató a korabeli beszámolók szerint Jorge Alvares portugál hajós volt, aki 1513-ban tette itt tiszteletét. A következő három évszázad békében telt, ám az első ópiumháborút követően Hongkong a brit koronához került. A második ópiumháború után, 1880-ban az első pekingi konvenció jóvoltából újabb, a szigethez tartozó szárazföldi terület, a Kowloon-félsziget is az angoloké lett. A területek elszakítását az 1898-as második pekingi konvenció zárta le: 99 évre a briteknek adta az északabbra fekvő részt is.

A második világháborút követően a kínaiak számára aligha jelentett volna túlzott feladatot a terület megszállása, ezt mégsem tették meg, kivárták, amíg a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint lejár a közel száz - ínségesnek nem mondható - esztendő, Hongkong ugyanis a világ egyik leggazdagabb városa lett. Ahogy közeledett az 1997-es időpont, a britek az itt élőkkel karöltve egyre több kísérletet tettek a bérlet meghosszabbítására, ám a kínaiak ebbe nem mentek bele. 1984-ben kétoldalú szerződésben rögzítették, hogy 1997. június 30-án véget ér a brit uralom. Zászlójukat levonták, egy nappal később pedig felvonták a vörös lobogót. Azóta Hongkong a Kínai Népköztársaság gyöngyszeme, legfejlettebb része, ahol megvalósul az egy ország, két rendszer elve.       

Ugyanis nagyfokú az autonómia, különleges közigazgatású területnek számít. Kormánya a pekingi központi kormányzat alá tartozik, a hivatalok a kínai minta alapján működnek, a gazdaság viszont megőrizte kapitalista jellegét, pénzügyileg független. A legnagyobb hatalom a bankok kezében összpontosul. A katonai védelmet a kínai hadsereg látja el. Az egykori brit gyarmat három részre osztható: Hongkong szigete, a Kowloon-félsziget, az Új Területek és a különálló, kisebb szigetek. A lakosság az elmúlt ötven év alatt megtízszereződött, míg 1945-ben 600 ezren éltek itt, 2005-ben hétmillióan, jelenleg 7,3 millió lakost tartanak nyilván. A lakosság 95 százaléka kínai, a legjelentősebb kisebbség a filippínó, az indonéz, a thai és az indiai. A hely egyszerre kaotikus és rendezett, ám az biztos, hogy túlnépesedett. A lakosság angolul és kantoniul beszél, utóbbi Tajvanon és Makaón is használt kínai nyelvjárás.

A Hongkongtól 65 kilométerre fekvő Makaó 1999. december 20-án került vissza Kínához - Portugáliától. A föld második legsűrűbben lakott területe - Monaco után, Hongkong előtt -, ahova naponta indulnak kirándulóhajók. "Érdekesek a fél évszázados, portugál gyarmati időket idéző épületek, igaz, nincs sok belőlük. Inkább felhőkarcolók és kaszinók sorakoznak, ha játszani nem akartok, maradjatok inkább Hongkongban. A késő esti hajókirándulást ne hagyjátok ki az öbölben, egészen bámulatos, ahogy kigyúlnak a felhőkarcolók színes fényei" - mondták szintén a honfitársak, s megfogadtuk a tanácsot. 

Este tízkor indult a vörös fényekkel megvilágított kalózhajó a Star Ferry Piertől, a kompkikötőtől. Az exkluzív vacsorával, elég zord áron mért két és fél órás sztorit nem vállaltuk, az egy pohár itallal kínált  másfél órás túrát igen. Mindössze mi hárman ültünk a bárkában, idősebb barátom meg is jegyezte: "Otthon úgy mesélem, hogy kibéreltünk egy komoly hajót, mert megengedhettük magunknak."

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!