Utazó

2007.05.30. 07:08

Passió és cseppkövek

Magyarpolány, a Bakony lábainál elterülő, Ajkától alig tíz kilométernyire fekvő kistelepülés a Hosszú-hegy és a Kálvária-hegy közötti völgyben bújik meg, festői környezetben. Leginkább egy skanzenre emlékeztet a főként kálváriájáról és bakonyi parasztházairól, valamint gyönyörű természeti adottságairól híres település.

PLT

Legrégebbi említése 1171-ből származik, majd aztán a török kor háborúi következtében elnéptelenedett. Az újjá-építés után, 1750 körül német telepesek is érkeztek, kettős falu alakult ki: Német- és Magyarpolány. A településeket csak egy szekérút választotta el egymástól, de két bíró igazgatott. A ma is álló házak nagy része a hatvanas években épült, aztán a városba való költözés is megállt, sőt, megfordult, hiszen a közlekedési viszonyok javulása elérhetőbbé tette, közelebb hozta a munkát adó várost, Ajkát.  A ma ezerkétszáz lakosú településen élők nagy része sváb nemzetiségű. A lakosság mezőgazdasággal, a szomszédos Hosszú-hegyen pedig borászattal foglalkozik, őrizve a szőlészeti hagyományokat is.

A meleg mikroklímának köszönhetően a hegyoldalakban jó zamatú borokat adó szőlő terem, ezt pedig a városból ide járó szőlészek, borászok is élvezhetik. A magyarpolányiak a turizmusra építenek, hiszen egyházi és népi művészeti emlékekben gazdag a falu. A település felé haladva már messziről látszik a kálváriadomb a stációkkal és a templommal. A késő barokk kálvária 1780 körül épült, 1855-ben újították fel. 

1993 óta minden évben itt, a Kálvária-hegy természetes színterében rendezik meg a messze földön híres és országosan is egyedülálló pünkösdi Polányi Passiót. A Krisztus szenvedésének és feltámadásának történetét felelevenítő színdarab előadása igazi kuriózum. Néhány éve már a helybeliek adják elő a történetet, az erre az alkalomra összeálló társulatból csupán egyetlen tag profi színész. A misztériumjátékot, a magyarpolányi lakosság, gyerekek, felnőttek, idősek, fiatalok saját produkcióját nemzetközi érdeklődés is kíséri. 

A falu 1999 óta tagja az Europassió Egyesületnek, 2001-ben helyet adott az az évi Europassió-találkozónak is a pünkösdi fesztivál keretein belül. A nagyszabású rendezvény a szórakozásra, művelődésre vágyó vendégeken túl a népi hagyományokat, kézműves kultúrát is szolgálja. A passió előadásait képzőművészeti és zenei, táncos programok is kísérik.

A kálvária azonban az év egészében sok érdeklődőt vonz, az öt, sátortetős stációban életnagyságú, festett faszobrok állnak, amelyek a Fájdalmas rózsafüzér öt titkát jelenítik meg. A dombra 153 lépcső vezet fel, de megéri a fáradságot. A feljárónál a Fájdalmas szűz 1901-ben emelt kőszobra áll. Ott látható az a kereszt, amelyet a század elején Amerikába vándorló 107 polányi adományából emeltek, s ezért nevezik amerikai keresztnek. Az egyébként szabadon látogatható kis kálváriadombon láthatjuk a Fájdalmas szűz kápolnáját, amelyet 1910-ben épített Weber zirci kőműves neogót stílusban. 

Páratlan a látvány, amely elénk tárul a dombról, a falu régies településszerkezetét őrző képe a környékbeli he-gyekkel és a tájjal. A domboldalban álló, barokk stílusú, római katolikus templom mellett a csaknem száz bakonyi parasztház is a falu legszebb látnivalói közé tartozik. A bakonyi népi építészetre jellemző, boltozatos tornácú, mellvédes, oszlopos hosszú kőépületek csaknem fele helyi védettséget is élvez, jó néhány műemlék a Petőfi utcában található, őrizve az egykori utcaképet. A látvány megkapó, nem véletlen, hogy a falukép és a műemlékek megőrzéséért, ápolásáért 1993-ban megkaphatta az Europa Nostra-díjat a település, 1990 óta a nemzeti örökség része a terület. 

Aki szívesen időzne hosszabban is Magyarpolányban, panzióban szállhat meg, de kulcsos házat is talál. Egy bakonyi parasztházban 12 főre alkalmas szálláshelyet alakítottak ki. A helytörténeti emlékekkel berendezett házak-ban megtekinthetőek a kézművesek munkaeszközei, a népi öltözködés és a mindennapi élet tárgyai.
Az alkotni vágyók pedig egész évben próbára tehetik ügyességüket és kreativitásukat a Veszprém Megyei Népművészeti Alkotó- és Tájházban, ahol műemléki környezetben, jól felszerelt műhelyekben lehet korongozni, égetni, kovácsolni, faragni, rajzolni. A pajtaszínház a kultúra egyéb területeinek elérhetőségéről gondoskodik, nyaranta benépesül az alkotóház és környéke. A faluban élénk a kulturális élet, számos rendezvényen is részt vehetünk, a település és civil szervezetei őrzik a néphagyományokat. 

A tiszta levegőjű és nyugodt, csendes településről több jelzett turistaútvonal is indul, ezeket különféle színű túrabakancsokkal jelölik. Ma pedig már egy hirtelen ötlettől vezérelve akár kerékpárral is útnak indulhatunk, hiszen a drótszamarak helyben kölcsönözhetőek. A bakonyi hegyvidék bükkerdei, tölgyesei, cseresei, a növény- és állatvilág sok természetkedvelőt vonz, a környékbeli erdők kellemes sétákra csábítanak. A közelben található a Csurgó-kúti mésztufabarlang. A három méter hosszú, öt méter széles és két méter magas barlangban ma is fejlődő cseppköveket is láthat a turista. Attól nem messze újabbat, egy forrásbarlangot találhatunk.  

A Magyarpolány környéki klíma kedvez az asztmatikus betegségekben szenvedőknek is, de az egészséges turisták is visszavágynak a vendégszerető, látnivalókban bővelkedő településre. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!