Több piacképes hazai termék kellene, úgy csökkenne a kiszolgáltatottság

A novembernek, mint a „tudomány hónapjának" az tehát a legnagyobb feladata és persze célja, hogy a kutatás-fejlesztés távolinak tűnő világát közelebb hozza a társadalomhoz – nyilatkozta lapunknak Svéhlik Csaba. A Móron élő, kétszeres Európa-díjas mérnök-közgazdász szavai szerint a tudósokról, kutatókról sokan ma is azt gondolják, hogy a napi problémáktól elzártan, a maguk elefántcsonttornyában ülve olyan problémákat igyekeznek megoldani, amelyek a közember számára érthetetlenek.

– Nemzetközi összehasonlításban egyébként Magyarországon, sajnos, a tudósok és a kutatók létszáma és társadalmi presztízse is meglehetősen alacsony, csakúgy, mint a tudományra és a kutatás-fejlesztésre fordított összeg, ami a GDP 1,39 százaléka volt 2015-ben – folytatta Svéhlik Csaba. – További probléma, hogy a kutatások jelentős része az állami akadémiai kutatói hálózaton belül történik, a vállalati szféra erre költött részaránya alig néhány tized százalék. Nemzetközi tapasztalatok szerint pedig azok az országok sikeresek, kevésbé kiszolgáltatottak a nemzetközi gazdasági folyamatoknak, amelyek tudományos kutatásokra és fejlesztésekre jóval nagyobb összeget költenek. Példaként, e jellemző szám a skandináv országokban 3-4 százalék, Dél-Koreában, Izraelben 4-5 százalék.

November a tudomány hónapja. Ez jó alkalom arra, hogy több figyelmet kapjon a kutatás Fotó:  Shutterstock

Svéhlik Csaba szerint részben politikai elhatározás kérdése, hogy a tudósokat, kutatókat mennyire vonjuk be a döntéshozói folyamatokba.

– Immáron több évtizedes hazai gazdaságpolitikai hiba, hogy a kevés kutatásra fordított összeg is teljesen „szét van forgácsolva", azaz túl sok különböző szakterület kutatásait finanszírozzuk, ami az esetek zömében nem jár együtt fajsúlyos, nemzetközi színvonalú kutatási eredményekkel. Mindennek az a következménye, hogy kevés kivételtől eltekintve nincs piacképes hazai termékünk, tehát a magyar gazdaság döntő mértékben kiszolgáltatott a multinacionális cégek hazai leányvállalatainak rendelési állományától. Ezen feltétlenül változtatni kell oly módon, hogy ki kell választanunk néhány olyan szektort (például gyógyszeripar, megújuló erőforrások), ahová koncentráljuk a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat, lehetővé téve így azt, hogy a helyesen kiválasztott szektorokban piacképes saját termékeink legyenek – hangsúlyozta a professzor, aki példaként Ausztriát és Dániát említette. Előbbi a téli sporteszközök és szolgáltatások, utóbbi a mikroelektronikai eszközök – például a hallókészülékek – piacán világelső.