Böki az oldalunkat az Adriai tüske, avagy miért érezzük úgy, hogy egyre több a földrengés a Kárpát-medencében?

A védett, biztonságos Kárpát-medencében élünk, azt gondolnánk, messze azoktól a kőzetlemez határoktól, amelyek egymásnak feszülése okozza a földrengéseket. 2013-2014 környékén azonban a korábbinál több érezhető rengés volt hazánkban, vajon ez így is marad? Mint a fehérvári származású Kiszely Márta szeizmológus minapi előadásából kiderült, geológiailag nem is vagyunk annyira messze a kőzetlemezhatároktól: a modern kutatások szerint ugyanis az Adriai tenger felől egy kőzetnyúlvány nyomja össze, évi 1-1,5 milliméteres sebességgel a Pannon medencét.

Kiszely Márta szeizmológus az egykori József Attila Gimnáziumban érettségizett, most a földrengésfigyelő obszervatóriumban dolgozik. Fotó: Trupka Zoltán

Nos, ez az úgynevezett Adriai mikrolemez éppen Magyarország egy részén okozza a legnagyobb tektonikus feszültséget, ezért van az, hogy a Komárom, illetve a Berhida környéki törésvonalaknál, vagy legutóbb Oroszlányban földrengések pattannak ki, míg az Alföldön vagy éppen Paks környékén sokkal kisebb a rengések esélye. Magyarország első ismert földrengése egyébként 456-ban, Savaria városában zajlott le, erőssége 6,1 lehetett. A legerősebb rengés pedig 1763. június 28-án, Komáromban történt, a 6,3-as földmozgás miatt a város egyharmada romba dőlt és hatvannál több ember halt meg. Megyénk egyik legemlékezetesebb földrengése Mórhoz köthető, az 1810. január 14-i a rengés során többen megsérültek, hárman meghaltak, több móri és isztiméri épület is komolyan megsérült. Sőt, Bécsben, Sopronban, Prágában is érezték a lökéshullámokat. Kiszely Márta azért igyekezett mindenkit megnyugtatni: szerinte annak köszönhetően, hogy hazánk területén nagy törésvonalak nincsenek, a 6,3-6,7 körüli erősség a maximum, ami bekövetkezhet.

Az Adriai mikrolemez már említett másfél milliméteres évenkénti ütközési sebességéhez képest Japán partjainál, ahol négy nagy kőzetlemez feszül egymásnak, 8,5-9 centiméter az ütközési sebesség! Afrika pedig évi 1,9 centiméteres sebességgel közeledik Európához. Még egy érdekes adat: a 2011-es oroszlányi földrengést, amely az 1985-ös berhidai óta a legerősebb volt hazánkban, még 400 utórengés követte fél év alatt, ezek 98 százalékát csak a műszerek érzékelték. Meg talán a macskák, de ők nem szóltak nekünk.