Top 100

2016.11.16. 09:16

A Fejér megyei TOP 400 gazdasági teljesítménye 2015-ben

Elemzésünk a Fejér megyében székhellyel rendelkező, naptári évvel megegyező üzleti évet választó kettős könyvvezetésű vállalkozások helyzetét mutatja be a 2015. évi társasági adó Gyorsjelentés alapján.

A komplex gazdasági folyamatokat a – megyében nem számottevő súlyú – pénzügyi szektorral együtt vettük figyelembe. A vállalkozások gazdálkodásának bemutatása során a főbb adatok tekintetében kitértünk a meghatározó nemzetgazdasági ágakra, valamint bemutatásra kerültek a nettó árbevétel alapján rangsorolt 400 vállalkozás gazdasági tevékenységének fontosabb jellemzői, a megyén belül elfoglalt helyük. 2015-ben közel 642 millió Ft-tal lehetett bekerülni a TOP 400 adózó közé, ez hat olyan új adózónak is sikerült, akik 2015-ben kezdték meg tevékenységüket. A 100. helyen kiemelt cég 2 846 millió Ft nettó árbevételt realizált, mely közel 18 százalékkal (425 millió Ft-tal) magasabb a 2014. évi 100. helyezetténél. A TOP 100 között 19 új vállalkozás kapott helyet, de az első nyolc pozícióban változás nem történt.

Fejér megyében a naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaságok között is több meghatározó gazdasági szereplő található, ezért e kör gazdasági teljesítményei is figyelmet érdemelnek. Ugyanakkor az eltérő mérlegforduló miatt többségük 2015. évi társasági adóbevallása a Gyorsjelentés összeállításakor még nem állt rendelkezésre, így e kör gazdasági folyamatait külön fejezetben a 2014. évi összesített bevallásadatok alapján tekintettük át. Megjegyezzük, hogy – a nettó árbevétel alapján – e 34 cég közül 14 a TOP 100-as, további 11 pedig a TOP 400-as körbe is bekerülne.

I. 2015. év főbb jellemzői

2015. évben Fejér megye társas vállalkozásai által realizált bevételek emelkedése meghaladta költségeik bővülését, így üzemi eredményük lényeges javulást tükrözött (1. sz. táblázat). Ennek jótékony hatása az adózás előtti eredményben is megmutatkozott, hiszen a megye vállalkozásai egyötödös nyereségnövekedést könyvelhettek el, a közép-dunántúli dinamika ettől öt százalékponttal alacsonyabb volt. A nyereséges vállalkozások súlya országos, régiós és megyei viszonylatban is erősödött, Fejér megyében ez 61%-ot jelentett.

A Fejér megyében működő gazdálkodók átlagosan 235 millió Ft nettó árbevételt realizáltak 2015-ben, mely országos és térségi összehasonlításban is a legmagasabb volt. Az árbevétel jelentős hányada belföldi eladásokból származott, s az országos szintet meghaladóan bővült, továbbá említést érdemel az országosnál magasabb export részarány is mintegy 40 százalékkal. A foglalkoztatottak száma és a bérköltség is emelkedett, mely a megyei 2 617 ezer Ft-os éves átlagbért 116 ezer Ft-tal javította.  Országos átlag feletti bér jellemezte többek között a megye feldolgozóiparát, az ingatlanügyletek és a bányászat területét, ez utóbbi nemzetgazdasági ágban rendelkeztek a foglalkoztatottak a legmagasabb keresettel. 2015-ben a beruházók köre kissé szűkült, ennek ellenére a tárgyévben üzembe helyezett beruházások értéke dinamikusan emelkedett, így átlagosan 45,5 millió Ft-ot költött fejlesztésre egy megyei vállalkozás, ami az országos és régiós értéknél is magasabbnak bizonyult.

A legnagyobb nettó árbevételt kimutató 400 Fejér megyei vállalkozás dominanciája a gazdálkodás minden szegmensében megmutatkozott. A megyei árbevétel 85%-át lefedték, de a koncentráltság az exportbevételek tekintetében még meghatározóbb, hiszen elérte a 98%-ot. E szűkebb kör üzemi nyeresége 36%-kal nőtt, kompenzálva a pénzügyi tevékenységből adódó veszteséget illetve a rendkívüli eredmény felére történő visszaesését, így adózás előtti eredményük is 43%-kal bővült. A megye munkavállalóinak mintegy 63%-át foglalkoztatták és a megyei bérköltség háromnegyede is e gazdálkodói körben került kimutatásra. A megyei jegyzett tőke 72%-a is a TOP 400 vállalkozáshoz köthető.

Az árbevétel szempontjából meghatározó 100 gazdálkodó - egytizedes növekedés mellett - átlagosan 23,2 milliárd Ft árbevételt realizált 2015-ben, körükben az export részaránya az 50 százalékot is elérte. Pénzügyi és rendkívüli tevékenységük veszteségét az üzemi eredmény 42%-os emelkedése kompenzálta, így adózás előtti nyereségük 57%-kal nőtt. Meghatározó szerepük volt a megyei fejlesztésekben, amit az 1,6 milliárd Ft-os átlagos beruházási érték is mutat, ez közel háromszorosa a TOP 400 átlagának.

A Fejér megyei gazdasági folyamatokra jelentős hatást gyakorló TOP vállalkozások mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a KKV-szektort sem: a mikro-, kis- és középvállalkozások is a megye gazdaságának fontos szereplői. A 2015. évi társasági adóbevallások összesített adatai alapján kirajzolódó kép a Fejér megyei, KKV alá tartozó vállalkozások gazdasági súlyának erősödését mutatta az alábbiak szerint:

Nettó árbevételük 6%-kal nőtt, e kör jellemzően a hazai piacokra értékesít, mely eladások több mint fele hozzájuk köthető. Üzemi bevételeik növekedési üteme kismértékben meghaladta a költségeik bővülését, melynek hozadéka az üzemi eredmény egytizedet meghaladó növekedése volt. Ez azonban nem tudta kompenzálni a pénzügyi tevékenység eredményének csökkenését, így gazdálkodásuk eredményeként az adózás előtti nyereségük 11,6%-kal mérséklődött. Az általuk igénybevett adókedvezmények többsége támogatással összefüggő volt (pl. látvány-csapatsport), ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye is segítette e cégek működését.

II. Vállalkozások száma

Az alternatív adózási formák (KATA, KIVA) bevezetése óta tapasztalt korábbi tendencia 2015. évben is folytatódott, azaz a társasági adó bevallást benyújtó vállalkozások száma tovább mérséklődött.

2015. évben a kettős könyvvezetést választó adózók közel 13,5 ezer társasági adó bevallása került feldolgozásra Fejér megyében, ez 3%-kal kevesebb az előző évinél (1. sz. ábra). A bevallások egyötödét kereskedelmi vállalkozások nyújtották be, majd a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység következett (14%), de említésre méltó még a feldolgozóipar és az építőipar 11-11%-ot közelítő súlya is.

A TOP 400-as körben az adózók 60%-a két nemzetgazdasági ágba koncentrálódott: a kereskedelmi szektort 123, a feldolgozóipart 113 cég képviselte. Az árbevétel alapján felállított 100-as rangsorban a feldolgozóipar 46%-os súlya volt a meghatározó, kereskedelemmel 25 vállalkozás foglalkozott.  Fejér megyében a KKV-szektor súlya meghaladta a 95%-ot, mely arány a Közép-Dunántúlon és országos szinten is jellemző volt. A megyében bevallást benyújtók döntő többsége, azaz 88%-a mikro vállalkozásként működött az elmúlt két évben, bár számuk 2015-ben kismértékben csökkent. A kis- és középvállalkozások közé - 4,3%-os bővülést követően – 1 043 társaság tartozott, súlyuk megközelítette a 8%-ot.

A foglalkoztatottak száma alapján a megyei, a közép-dunántúli és országos folyamatok fedték egymást, azaz a vállalkozások többsége önfoglalkoztató, illetve 1 főt alkalmazó volt 2014–2015. években, majd a 2-9 fővel működők következtek. E két foglalkoztatói csoport együttes részesedése meghaladta a 90%-ot.

Előzőektől eltérően a 400 legnagyobb árbevételt elérő társaságból 178 vállalkozásnak volt 10-49 fő, míg 164 cégnek 50 főnél is több alkalmazottja 2015. évben. E körben csak a 0-1 főt alkalmazók száma mérséklődött, a 2014. évi 22 vállalkozással szemben 2015-ben 8 adózó önfoglalkoztató volt, 6 cég 1 alkalmazottal működött. A TOP 100 vállalkozásnál 72%-ról 75%-ra erősödött az 50 fő felett foglalkoztatók aránya.

III. A gazdálkodás főbb mutatói

1. Bevételek

Fejér megyében az alaptevékenységet meghatározó üzemi bevétel 2015-ben 3 341,5 milliárd Ft volt (2. sz. ábra). A bővülés mértéke meghaladta a közép-dunántúli szintet (+5,3%) és nem sokkal maradt el az országostól. Itt kell megjegyeznünk, hogy az országos dinamikát egy adózó kiugróan magas, egyszeri teljesítése javította, mely árbevétel nélkül a növekmény 6% körüli lenne.

A legnagyobb árbevételt elérő 400 vállalkozás üzemi bevétele 9,8%-kal gyarapodott, ezen belül az első 100 adózó egytizedes növekedési ütemet mutatott ki. 2014-ben a megyei üzemi bevétel 83%-a a 400 adózónál koncentrálódott, ez az arány 2015. évben már elérte a 84,5%-ot.

Az üzemi bevétel meghatározó eleme a közel 95%-os súlyú értékesítésből származó nettó árbevétel, mely Fejér megyében meghaladta a 3 165 milliárd Ft-ot. Az országos dinamika - a már említett egyszeri tétel pozitív hatása ellenére - elmaradt a megyeitől, ugyanez elmondható a régiós 5%-os növekedésről is.

A megyei nettó árbevétel 85%-át a TOP 400-ba került vállalkozások realizálták, a 1,5 százalékpontos erősödés oka, hogy e körben egytizedes bővülés mutatható ki. Az árbevétel koncentrálódását mutatja, hogy az első 10 helyen álló vállalkozás a megyei árbevétel közel felét lefedte.

Fejér megyében a nettó árbevétel több mint négyötödét a feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás adta (3. sz. ábra). Előbbi 11%-os növekedése erősítette a feldolgozóipar súlyát, utóbbi mérsékeltebb emelkedése (4,4%) egy százalékpontos csökkenést eredményezett. Az árbevételüket csak a bányászattal és a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozók nem tudták bővíteni.

A megyei TOP 400 vállalkozás árbevételének 58,6%-a a feldolgozóiparhoz köthető, a 113 cégnek mintegy 13%-kal emelkedett az árbevétele az előző évhez képest. Emellett 28%-os részarányt képviselt a kereskedelem, gépjárműjavítás, mellyel foglalkozók több mint 5%-kal növelték árbevételüket. A TOP 100-as körben még nagyobb e két nemzetgazdasági ág koncentrációja, a nettó árbevételük 92%-a e két szegmenshez köthető.

A megyei árbevételen 38-62%-os arányban osztoztak a KKV-szektorba tartozók és az egyéb vállalkozások. Legdinamikusabb, 15%-os növekedést a középvállalkozások értek el, a kisvállalkozások az értékesítéseik után 9 milliárd Ft-tal kevesebb bevétellel számolhattak 2015-ben, ami 2,2%-os csökkenést jelentett.

A foglalkoztatottak számát alapul véve a megyei árbevétel közel háromnegyedét az 50-nél több alkalmazottal működők realizálták. Minden foglalkoztatotti kategóriában növekedtek a bevételek, stagnálást csak a 0-1 főt alkalmazók mutattak ki.

2015-ben Fejér megyében az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel 235 millió Ft volt, az előző évinél 11,5%-kal több (4. sz. ábra). Ez a közép-dunántúli 218 millió Ft-nál 7,7%-kal, míg az országosnál 12%-kal kedvezőbb.

A TOP 400-ba tartozó vállalkozások gazdasági súlyát jól példázza a 2015. évi átlagos árbevételük nagysága, mely 6,7 milliárd Ft-ot tett ki, 8,5%-os bővülés eredményeként. Még meghatározóbb ez a mutató a 100 legnagyobb árbevételt kimutató gazdálkodónál, hiszen egytizedes növekedés mellett vállalkozásonként 23,2 milliárd Ft árbevételt értek el 2015-ben.

A nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti megoszlása mindenhol a belföldi értékesítések dominanciáját mutatta, eltérés csak a mértékében mutatkozott. Ugyanakkor kiemelést a megye országosnál magasabb export részaránya is közel 40 százalékkal. (5. sz. ábra).

Fejér megyében az export bővülése lényegesen meghaladta a közép-dunántúli térség 4,4%-át, de alacsonyabb az országosnál, ugyanakkor megyénkben a belföldi eladások a régióssal egyezően, de az országosnál dinamikusabban emelkedtek. 2015-ben a megyei vállalkozások adták a közép-dunántúli export mintegy 35%-át és a belföldi eladások közel felét.

Az árbevétel alapján meghatározó 400 vállalkozás exportorientáltsága erősebb a megyei szintnél, melyet a kivitel 14%-ot közelítő növekedése erősített. Ennek ellenére az értékesítések nagyobb része továbbra is a hazai piacokra történt. Figyelemre méltó, hogy a megyei export 98%-át e kör bonyolította, de a belföldi eladások több mint háromnegyede is hozzájuk köthető.

A 100 legnagyobb árbevételt elérő gazdálkodó esetében a hazai eladások 6,7%-os és a kivitel 14%-os emelkedésének hatására az export és a belföldi értékesítés aránya 50-50%-os lett 2015. évben.

Fejér megyében a feldolgozóipar közel 15%-kal növelte exportját, így 2015. évben a megyei export több mint 92%-át lefedte. Tovább szűkítve az adózói kört a feldolgozóipar súlyának erősödését tapasztalhatjuk: a TOP 400 esetében az arány 93,7%, a TOP 100 vállalkozásnál elérte a 95%-ot.

2. Költségek és ráfordítások

A Fejér megyei vállalkozások 2015-ben az alaptevékenységük kapcsán 3 133,8 milliárd Ft költséget és ráfordítást számoltak el, a 6,7%-os emelkedés közel 3 százalékponttal magasabb az országosnál, de két százalékponttal meghaladta a közép-dunántúli térségét is (6. sz. ábra). Mivel a bevételek növekedésének mértéke nagyobb volt a költségek és ráfordítások bővülésénél, ez kedvezően befolyásolta a megyei költségszint alakulását, mely 93,8%-ra csökkent.

A TOP 400-ba tartozók a Fejér megyei költségek és ráfordítások közel 85%-át lefedték (2 653,6 milliárd Ft). Ezek a vállalkozások a megyeit kissé meghaladó költséghányaddal működtek 2015-ben, de mivel a bevételeik 251 milliárd Ft-tal, ráfordításaik ettől elmaradóan 207 milliárd Ft-tal emelkedtek, így az általuk kimutatott 94%-os költségszint is mérséklődést mutatott az előző évhez képest.

Fejér megyében a költségek 90%-át az anyag- és személyi jellegű ráfordítások tették ki, mindkét költségelem 6%-ot meghaladóan bővült 2015. évben. Míg az anyagjellegű ráfordítások meghatározó részét az anyagköltség (1 135,8 milliárd Ft) képviselte, addig a személyi jellegű ráfordítások több mint kétharmadát a bérköltség (248,5 milliárd Ft) adta. Előbbi gyakorlatilag nem változott 2014. évhez képest, utóbbi 6%-kal emelkedett.

Fejér megyében az anyagjellegű ráfordítások fele, a személyi jellegűek 47%-a a feldolgozóiparban koncentrálódott. Országosan az anyagjellegű ráfordításoknál kiegyenlítettebb volt a megoszlás, hiszen a feldolgozóipar 35,6%-os részesedése alig volt több a kereskedeleménél. A megyei anyagjellegű költségek a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén emelkedtek leginkább (+15%), egynegyedes csökkenés a bányászatban és a pénzügyi szektorban volt. A személyi jellegű ráfordítások jellemzően növekedtek vagy bázis szinten maradtak az egyes nemzetgazdasági ágakban, csak a pénzügyi terület mutatott ki 9% körüli csökkenést.

A 400 legnagyobb árbevételű vállalkozást is a megyei arány jellemezte, azaz az összes ráfordításuk 90%-át az anyag- és személyi jellegű ráfordítások tették ki, a két költségelem megyei értékének 85%-a e körhöz köthető. Ennél is dominánsabb az anyagköltségből való részesedésük, mivel a 400 adózó a megyei érték 91,5%-át lefedte. Bérköltségként 187 milliárd Ft-ot számoltak el, ez 7,8%-kal több az előző évinél. A TOP 400 gazdálkodónál az anyag- és személyi jellegű ráfordítások meghatározó része két nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben koncentrálódott. Előbbinél dinamikusabb, 10% körüli volt a bővülés mindkét relációban. A személyi jellegű költségek - az információ, kommunikáció kivételével - jellemzően emelkedtek, legnagyobb, azaz 1,5-szeres növekedés a 13 szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkozók körében volt.

Az egy vállalkozásra vetített ráfordítások összege 232,6 millió Ft-ot tett ki Fejér megyében (7. sz. ábra). Mivel a bevallást benyújtók száma kismértékben csökkent, a költségek és ráfordítások emelkedtek, ez a vállalkozásonként elszámolt költségek és ráfordítások értékének egytizedes emelkedését okozta.

A 400 legmagasabb árbevételt elérő vállalkozás átlagosan 6,6 milliárd Ft ráfordítást mutatott ki, ebben nagy szerepe volt a magas költségigénnyel működő 236 feldolgozóipari és kereskedelmi vállalkozásnak.

3. A foglalkoztatottak száma és az átlagbérek alakulása

Fejér megyében a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának bővülése az országost kissé meghaladó, 1,3%-os volt (8. sz. ábra). A közép-dunántúli foglalkoztatottak 43%-a Fejér megyében állt alkalmazásban, számuk 1 203 fővel gyarapodott.

Fejér megyében a munkavállalók 36%-a a feldolgozóiparban, 24,4%-a a kereskedelem területén dolgozott. Előbbinél mintegy 2%-os létszámbővülés valósult meg, utóbbinál ugyanekkora volt a csökkenés mértéke.

A TOP 400-as körbe tartozó gazdálkodóknál a 2,5%-os növekedés hatására a megyei foglalkoztatottak 63%-a állt alkalmazásban. A munkavállalók száma 1 453 fővel bővült 2015-ben, ebből 901 fő a feldolgozóiparban talált munkát.

A kereskedelem, gépjárműjavítás a második legnagyobb foglalkoztató volt, az alkalmazottak száma itt 319 fővel csökkent.

Fejér megyében a foglalkoztatotti létszám növekményét meghaladta a bérköltség emelkedése, ezáltal az egy foglalkoztatottra jutó bérköltség 4,6%-kal, 116 ezer Ft-tal volt több 2015-ben (9. sz. ábra). A megyei 2 617 ezer Ft-os átlagbér ugyan 53 ezer Ft-tal kevesebb az országosnál, de a közép-dunántúli térségét – azonos dinamika mellett - 64 ezer Ft-tal meghaladta.

A 400 legmagasabb árbevételt elérő vállalkozásnál a munkavállalók átlagosan 3 103 ezer Ft-ot kerestek 2015-ben, az 5,2%-os növekedés megközelítette az országos változást.

A TOP 100 körben a 6%-os bérköltség és az 1%-os állományi létszám-növekedés eredőjeként az átlagbérek 4,7%-kal emelkedtek, ami 3 233 ezer Ft-ot eredményezett 2015-ben. Ez az országos átlagnál 563 ezer Ft-tal, a megyeinél 616 ezer Ft-tal magasabb.

Az átlagbérek valamennyi nemzetgazdasági ágban emelkedtek, mind országosan, mind a megyében és a TOP 400 körében is. Nemzetgazdasági szinten az energiaiparban dolgozók keresete volt a legmagasabb, legalacsonyabb bérek a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást jellemezték. A Fejér megyében meghatározó feldolgozóiparban az országosnál kedvezőbben alakultak (+375 ezer Ft), a kereskedelem területén közel azonosak voltak az átlagbérek.Az árbevétel szerint meghatározó 400 vállalkozás alkalmazottai jellemzően minden nemzetgazdasági ágban a megyei átlagokat meghaladóan kerestek, legintenzívebb növekedés (+38,7%) az oktatással foglalkozók bérét jellemezte. TOP 100 vállalkozás által foglalkoztatottak esetében a két szélsőértéket a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők 5,3 millió Ft-os és a mezőgazdasággal foglalkozók 2,4 millió Ft-os átlagbére jelentette.

IV. A társas vállalkozások eredményei

1. Az adózás előtti eredmény összetevői

2015. évben Fejér megyében az üzemi eredmény 207,7 milliárd Ft pozitívumot mutatott, a 31%-os növekedési ütem hatására - mely 14 százalékponttal magasabb a régiós dinamikánál - a közép-dunántúli eredmény felét a megye gazdálkodói adták (2. sz. táblázat). Az üzemi eredményt segítette, hogy az üzemi nyereség 18%-os bővülését a veszteség 22%-os mérséklődése kísérte. Országosan a nyereség közel kétharmados emelkedése és a veszteség 30%-ot meghaladó csökkenése megduplázta az üzemi eredményt.

2015. évben a megyei szinten realizált üzemi eredmény négyötödét a 400 legnagyobb árbevételű vállalkozás tudhatta magáénak, ez – az üzemi tevékenységük eredményének dinamikusabb növekedése következtében – 3 százalékponttal meghaladta a 2014. évit. E cégek eredményét a nyereség 22%-os emelkedése és a veszteség 27%-os csökkenése alakította.

Fejér megyében az üzemi eredmény kétharmada a feldolgozóiparban képződött, ahol a nyereség egyötöddel, a veszteség 4%-kal emelkedett (10. sz. ábra). Pozícióváltás három nemzetgazdasági ágban történt: az energiaipar és a pénzügyi szektor veszteséges, a vízellátás nyereséges lett. A kereskedelem, gépjárműjavítás a 2014. évi 1,8 milliárd Ft-os eredményét 23,7 milliárd Ft-ra javította, ez 11,4%-os megyei részesedést jelentett 2015-ben.

A TOP 400-as körben – a 2014. évi nyereséggel szemben - az energiaipar és a pénzügy terület veszteséggel zárta az évet, a mindkét évben veszteséges művészet, szórakozás, szabadidő ág egyharmadot meghaladóan csökkentette negatívumát. A 78,5%-os részesedéssel bíró feldolgozóipar üzemi eredményét egynegyeddel, 132 milliárd Ft-ra növelte.

A megyei üzemi eredmény bővüléséhez a KKV-szektor 8,4 milliárd Ft-tal, azaz 11%-os növekedéssel járult hozzá. Ezen belül a kisvállalkozások eredménye 2,3%-kal mérséklődött, a mikro- és középvállalkozásoknál 21 illetve 19%-os emelkedés mutatható ki, ennek hatására mindhárom gazdálkodási formát 13% körüli részesedés jellemezte. Az egyéb vállalkozási kategória 125 milliárd Ft-os pozitívuma közel 1,5-szerese a 2014. évinek, így súlyuk 7 százalékponttal 60%-ra erősödött.

A foglalkoztatottak száma szerint vizsgálva, Fejér megyében a 0-1 főt foglalkoztatók üzemi eredménye emelkedett a legdinamikusabban (+55,5%), de nem sokkal maradt el ettől a legnagyobb részesedéssel bíró 250 főnél több alkalmazottal működő gazdálkodók 50% közeli eredmény gyarapodása sem. A 400 legnagyobb árbevételű gazdálkodó közül a 0-9 főt foglalkoztatók üzemi nyeresége 11%-kal csökkent, a 10 főnél több alkalmazottal működők viszont jelentős növekedést értek el. E körben is kiemelkedő a legalább 250 munkavállalóval működők 71%-os súlya és 48%-os dinamikája.

A Fejér megyei vállalkozások 2015. évi pénzügyi tevékenységének eredménye – az előző évi pozitív egyenleg után - negatív szaldót mutatott. Országosan ellenkező irányú folyamat játszódott le, a TOP 400 adózó csak mérsékelni tudta veszteségét.

Az adózás előtti eredmény (204,1 milliárd Ft) egyötödös megyei növekedését az üzemi eredmény erősödése segítette, emellett az adózás előtti nyereség emelkedése és a veszteség csökkenése is pozitívan alakította az eredményt (11. sz. ábra). A közép-dunántúli vállalkozások 403,4 milliárd Ft-os pozitív eredményéből a Fejér megyeiek 50%-ot meghaladóan részesedtek.  Országosan nagyobb mértékű elmozdulások történtek, mely megmutatkozott az eredmény 4,5-szeres emelkedésében is (a bevételhez hasonlóan itt is szerepe volt egy cég kimagasló eredményének).

A TOP 400 vállalkozás közel 48 milliárd Ft-tal javította adózás előtti nyereségét, ez a megyén belüli 65%-os súlyát 77%-ra erősítette. Tovább szűkítve a kört az árbevétel alapján rangsorolt 100 adózóra, azt láthatjuk, hogy a 400 gazdálkodó által kimutatott 157,8 milliárd Ft adózás előtti eredmény 85%-át az említett 100 adózó érte el.

Fejér megyében az energiaipar, országosan a bányászat zárta negatív adózás előtti eredménnyel a 2015. évet. A feldolgozóipar nyeresége 117,1 milliárd Ft lett, így megyén belüli súlya (57,4%) továbbra is meghatározó (12. sz. ábra). A kereskedelem, gépjárműjavítás területén a 2014. évi 6 milliárd Ft-os veszteséget 25,2 milliárd Ft nyereség váltotta, melyet az eredményes üzemi tevékenysége is segített.

A TOP 400-as körben az energiaipar, a pénzügyi, biztosítási szektor és a művészet, szórakozás, szabadidő terület veszteséget mutatott ki 2015. évben, a 71%-os súllyal bíró feldolgozóiparban 27,6%-os volt a nyereség növekedése.

Vállalkozási kategóriánként vizsgálva, a KKV-szektor és az egyéb vállalkozások 46-54%-os arányban osztoztak a Fejér megyei adózás előtti eredményen.  A mikro- és kisvállalkozások egyötödös eredménycsökkenését a középvállalkozások azonos mértékű növekedése nem tudta kompenzálni, így a KKV-szektor közel 12%-os eredmény csökkenést realizált. Az egyéb vállalkozások a 110 milliárd Ft-os pozitív eredményt 72%-os dinamika mellett érték el, jelentősen növelve a 2014. évi 38%-os részarányukat.

A foglalkoztatottak számát tekintve Fejér megyében eredmény csökkenés a 0-49 főt foglalkoztató munkáltatóknál jelentkezett, ezt a kiesést az 50 főnél nagyobb foglalkoztatók kompenzálni tudták.

A TOP 400 vállalkozás közül a 0-1 főt és a 10-49 főt foglalkoztatók nem tudták megtartani illetve növelni a 2014. évi eredményüket, a 2-9 fővel és az 50-nél több alkalmazottal működők által elért 50,3 milliárd Ft többletet 2,5 milliárd Ft-tal mérsékelték.

2015-ben a vállalkozások 61%-a, azaz 8 209 cég ért el nyereséget Fejér megyében, ez 53 adózóval több a 2014. évinél (13. sz. ábra).

Ugyanakkor a veszteséget kimutatók száma (4 412) 8%-kal, az úgynevezett „nulla” eredményt elérők köre (850) egytizeddel szűkült. A régióban és országosan is hasonlóan kedvező folyamatok zajlottak, a nyereséges közép-dunántúli adózók 38%-a Fejér megyei volt.

A TOP 400-as körben a megyei aránynál magasabb volt a nyereségesek súlya, lényeges elmozdulás 2014-2015. évek viszonylatában nem történt. Fejér megyében az egy vállalkozásra jutó 31,9 millió Ft-os nyereség 6,3%-kal több a bázis évinél. 2015-ben a gazdálkodók egyharmada mutatott ki 22%-kal kevesebb veszteséget, ez kedvezően hatott az átlagos veszteség nagyságára, mely közel 16%-os csökkenés után 13 millió Ft volt.

A 400 legnagyobb árbevételt elérő társaságnál a megyeivel azonos folyamatok figyelhetők meg, de mind a vállalkozásonként kimutatott nyereség (574,4 millió Ft) növekedése, mind a veszteség (912,1 millió Ft) csökkenése dinamikusabb volt.

2. Az adóalap, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség

Az adóalapot módosító tételek figyelembe vételével számított pozitív adóalap 221,7 milliárd Ft volt Fejér megyében, az egynegyedes növekedés 50% feletti súly biztosított a közép-dunántúli értékből (3. sz. táblázat).

A számított társasági adó 34 milliárd Ft-ot tett ki a megyében, változásának iránya megegyezett a pozitív adóalapéval, mértéke 28% volt. A pozitív adóalap 79%-a a 400 legnagyobb árbevételű társasághoz köthető, 30%-os emelkedését a számított adó 32%-os bővülése kísérte, ez utóbbinál 86% feletti volt a TOP 400 súlya.

Fejér megyében a pozitív adóalap alapján számított társasági adót 12,7 milliárd Ft-tal csökkentették az igénybevett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó, ez utóbbi két tétel súlya elhanyagolható, hiszen összesen 21,8 millió Ft-ot tettek ki. A közép - dunántúli vállalkozások által igénybevett 18,4 milliárd Ft adókedvezményből 12,6 milliárd Ft-ot a Fejér megyeiek tudtak érvényesíteni, lefedve ezzel a térségben felhasznált adókedvezmények mintegy 69%-át (14. sz. ábra).  Fejér megyében a vállalkozások két adókedvezményi formát részesítettek előnyben, számított adójukat 8,4 milliárd Ft fejlesztési kedvezménnyel és 3,8 milliárd Ft látvány-csapatsport támogatására fordított összeggel mérsékelték.

A megyei adókedvezmények 97,6%-át, azaz 12,3 milliárd Ft-ot a TOP 400 érvényesítette, az első 100 legnagyobb árbevételt elérő adózóra szűkítve a kört 96%-os részesedést tapasztalhatunk. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a kedvezmények lehetőségével elsősorban TOP 100 adózó tudott élni: a megyei fejlesztési adókedvezmény teljes egészében ehhez a körhöz köthető, de a látvány-csapatsport támogatására fordított összeg 90%-a is tőlük származott 2015-ben.

2015. évtől a vállalkozásoknak lehetősége van az olimpiai pályázat támogatására, mely kapcsán a támogatási igazolásban szereplő összeg erejéig adókedvezmény vehető igénybe. Ezzel az adókedvezményi formával még nem éltek a gazdálkodók.

2015-ben a vállalkozások háromnegyedénél, azaz 10 181 Fejér megyei adózónál 21,4 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. Számuk bázis szintűnek tekinthető, de összegében 31,4%-os volt a növekedés. A közép-dunántúli térség adózói - 19%-os dinamika mellett - 42 milliárd Ft fizetendő adót mutattak ki bevallásaikban, így a megyei adózók részesedése elérte az 51%-ot.

Az árbevétel szempontjából meghatározó 400-as körben 371 adózónak keletkezett 17,1 milliárd Ft adó fizetési kötelezettsége. Míg előző évhez képest számukban nem történt változás, addig a fizetendő adójuk 39%-kal emelkedett, lefedve a megyei érték négyötödét.

Itt említjük meg, hogy 2015. január 1-től a Társasági adó törvény egy új jogintézménnyel -„Rendelkezés az adóról” – egészült ki, mely szerint az adózók a 2015. évi fizetendő adójuk terhére felajánlást tehetnek látvány-csapatsport, filmalkotás és előadó-művészeti szervezet támogatására. Ezeken a jogcímeken országosan 33,4 milliárd Ft felajánlás történt, az összeg 96%-a a látvány-csapatsportot és az előadó-művészeti szervezeteket célozta meg. A közép-dunántúli 1,9 milliárd Ft-os felajánlás 63%-át a Fejér megyei adózók tették, az 1,2 milliárd Ft gyakorlatilag a 400 legnagyobb árbevételt elérő vállalkozástól érkezett. A megyei támogatók elsősorban a látvány-csapatsportot segítették, a másik két célra alig 172 millió Ft-ot szántak.

A pozitív adóalap és az adófizetési kötelezettség eltérő mértékű emelkedésének hatására ezek hányadosa, az átlagos adóterhelés Fejér megyében 9,7%-ra emelkedett, ezzel együtt még mindig jóval alacsonyabb volt az országosnál (15. sz. ábra). A nemzetgazdasági ágak tekintetében Fejér megyében a legkisebb adóteher az ingatlanügyleteket (6,9%) jellemezte, legmagasabb a kereskedelem, gépjárműjavítás területén (10,7%) volt.

A TOP 400-as körben is a megyei tendenciák figyelhetők meg, az adófizetési kötelezettség pozitív adóalapot meghaladó növekedése hatással volt az adóterhelés mértékére is, mely esetükben 9,1%-ról 9,8%-ra emelkedett.

V. Mérlegadatok

Fejér megye kettős könyvvezetést alkalmazó társaságainak 2015. évi mérleg főösszege elérte a 3 380,6 milliárd Ft-ot, mely közel 28%-kal több a bázis évinél. A közép-dunántúli vállalkozások esetében egyötödös volt a bővülés, így megyénk 48%-os részesedése három százalékpontos erősödést tükrözött. A 400 legnagyobb árbevételt realizáló vállalkozás mérlegében 2 726,3 milliárd Ft került kimutatásra, ez négyötöde a megyei értéknek.

1. Eszközök

Az eszközök két nagy csoportja a vállalkozási tevékenységet egy éven túl szolgáló befektetett eszközök és a mobilabb forgóeszközök. Fejér megyében és a TOP 400 körében is jelentősen növekedett a befektetett eszközök állománya, 2014-ben még az eszközök felét jelentették, 2015. évi súlyuk azonban már meghaladta a 60%-ot (4. sz. táblázat). A forgóeszközök megyei értéke 50,7 milliárd Ft-tal mérséklődött, ebből 20 milliárd Ft-ot a 400 legnagyobb árbevételű gazdálkodó mutatott ki. Országosan változtak az arányok, 2015-ben – 51 százalékkal - a forgóeszközök lettek a dominánsabbak, értékük közel 20%-kal bővült.

Fejér megyében a befektetett eszközök 55%-át a tárgyi eszközök képviselték. Szembetűnő a befektetett pénzügyi eszközök kimagasló növekedése, mely a közép-dunántúli térség másik két megyéjére nem volt jellemző, így a Fejér megyei gazdálkodók a 48,6%-os részesedésüket 2015-ben 86%-ra erősítették. A forgóeszközök több mint felét – a csökkenés ellenére – továbbra is a követelések tették ki, ezen belül a vevőkövetelések is 7%-kal mérséklődtek. A 400 legnagyobb árbevételű vállalkozás a megyei eszközök négyötödét birtokolta, ezen belül is – a kiemelkedő dinamikának köszönhetően – a befektetett eszközökön belüli részesedésük erősödött és megközelítette a 84%-ot.

2. Források

A forrás oldal két meghatározó összetevője a saját tőke és a kötelezettségek, ez a két elem a passzívák 95%-át jelentették 2015-ben Fejér megyében (5. sz. táblázat). Előbbi 12,6%-os, utóbbi 38,7%-os növekedése dinamikusabb volt az országos változásnál.

A saját tőke 70%-át az árbevétel szempontjából meghatározó 400 vállalkozás mutatta ki, körükben 14,5%-os volt az emelkedés. Kötelezettségeik 1,5-szeres növekedése megyén belüli súlyukat 86%-ra emelte.

A saját tőke 63%-át a tartalékok képezték Fejér megyében, de a legnagyobb, közel háromszoros növekedés a mérleg szerinti eredménynél látható. A nyereség 38%-os emelkedése és a veszteség 23%-os csökkenése alakította a megyei egyenleget, országosan a nyereség megduplázódása és a veszteség egyharmadot meghaladó mérséklődése vezetett a mérleg szerinti eredmény közel 7,5-szeres bővüléséhez.

A TOP 400-as körben is - a saját tőke növekedésével - javult a gazdálkodók vagyoni helyzete. Mérleg szerinti eredményük hatszoros növekedés mellett 60,4 milliárd Ft-ot tett ki, ezzel megyei hozzájárulásuk a 2014. évi 36%-ról 72%-ra változott.

A Fejér megyei kismértékű, 1,5%-os növekedéssel szemben országosan és a Közép-Dunántúlon is mérséklődött a jegyzett tőke állomány. A Fejér megyei vállalkozások - 4,6%-os emelkedés mellett - átlagosan 24,9 millió Ft-ot mutattak ki.

A 323,5 milliárd Ft  összegű megyei jegyzett tőke állomány 65%-a a feldolgozóiparhoz és a kereskedelemhez volt köthető mindkét évben, de a legmagasabb, egytizedes tőkeemelés a kisebb súlyú szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt. Országosan nem volt jellemző a tőkeállomány ilyen mértékű koncentrációja, a három meghatározó súlyú nemzetgazdasági ág (pénzügyi- biztosítási tevékenység, feldolgozóipar, energia szektor) 56%-os részt fedett le.

A KKV szektor – minimális csökkenés mellett - a jegyzett tőke 41%-át birtokolta Fejér megyében. Foglalkoztatottak száma szerint vizsgálva - a 2-9 főt alkalmazók kivételével – mindenhol növekedés volt, legnagyobb tőkeinjekció az 50-249 főt foglalkoztatók körében történt.

2015-ben külföldi tulajdonosi részvétellel 385 Fejér megyei cég működött, de tőkeerősségüket jelzi, hogy a 171,2 milliárd Ft-os vagyonuk közel 53%-os részesedést jelentett a megyei értékből (16. sz. ábra).

Bár a külföldi befektetők száma és a vállalkozások rendelkezésére bocsátott vagyon is kismértékben csökkent, ennek ellenére a külföldi érdekeltségben lévő vállalkozások átlagos jegyzett tőkéje 439 millió Ft-ról 444,8 millió Ft-ra emelkedett. Érdekesség, hogy míg a vállalkozások 90%-ában belföldi magánszemély tulajdonos is volt, addig a jegyzett tőke összegéből 15%-os részarányt képviseltek.

A megyei jegyzett tőke 72%-a a TOP 400-hoz kapcsolható, e körben – stagnálás mellett – 584 millió Ft jutott átlagosan egy vállalkozásra. A külföldi tulajdon kétharmados súlya itt még meghatározóbb, mint megyei szinten, a 155,6 milliárd Ft-juk a megyei külföldi jegyzett tőke 91%-át lefedte. Az alapítói vagyon koncentrálódása még szembetűnőbb a 100 legnagyobb árbevételű gazdálkodónál, hiszen átlagosan közel 2,1 milliárd Ft jegyzett tőkét mutattak ki. A kötelezettségek állománya 2015. évben 2 113,8 milliárd Ft-ot tett ki Fejér megyében, a 39%-os növekedésben a hosszú lejáratú kötelezettségek jelentős emelkedésének volt szerepe. Az összes tartozás felét kitevő rövid lejáratú kötelezettségek 12%-kal csökkentek, ezen belül a szállító kötelezettségek is 2%-ot meghaladóan mérséklődtek.

Az idegen forrás, azaz a kötelezettségek a 400 meghatározó árbevételű vállalkozásnál is másfélszeres növekedést mutatott, így a megyei kötelezettségek 86%-a e körhöz köthető. Kedvező tendencia, hogy az éven belüli tartozások itt is mérséklődtek.

VI. Beruházások

A 2015. évben üzembe helyezett beruházásokról általánosságban elmondható, hogy az előző évinél kevesebb vállalkozás nagyobb értékű fejlesztéseket valósított meg, melyek 2016-ban már pozitív hatással lehetnek e cégek gazdasági teljesítményére (17. sz. ábra).

Fejér megyében csökkent legkisebb mértékben a számuk, de még így is a közép-dunántúli beruházók négytizede Fejér megyei székhelyű volt és a térség fejlesztéseinek 48%-a is a megyében valósult meg. A megyei beruházások értéke 37,8%-os növekedés után megközelítette a 223 milliárd Ft-ot, ez az országos érték közel 5%-át jelentette 2015-ben.

A legnagyobb árbevételt elérő 400 vállalkozásból 329 valósított meg fejlesztést 570,6 millió Ft értékben átlagosan. Figyelemre méltó, hogy a megyei 61,1 milliárd Ft-os növekmény szinte teljes egészében a TOP 400 adózóhoz köthető, a befektetői bizalom emelkedését mutatja, hogy a beruházásokra fordított összeg jelentősen emelkedett.

VII. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó gazdasági társaságok

Mint azt a bevezetésben is jeleztük - gazdasági súlyuk miatt - nem lehet figyelmen kívül hagyni a naptári évtől eltérő üzleti évet választó Fejér megyei társaságok gazdasági teljesítményét.  Tekintettel azonban arra, hogy e társaságok többségének a bevallás benyújtása az elemzés alapját képező Gyorsjelentés összeállítása után esedékes, így gazdálkodásuk jellemzőit a 2013-2014. évi bevallásadataik alapján vizsgáltuk és a megyén belül elfoglalt helyük is ezeknek az adatoknak a felhasználásával került meghatározásra.

Fejér megyében a 2014-es évről 34 eltérő üzleti évet választó társaság bevallása került feldolgozásra, ez eggyel kevesebb az előző évinél. E cégek több mint kétharmada két nemzetgazdasági ágba tömörült: 13 adózó a feldolgozóipar, 10 a kereskedelem, gépjárműjavítás területén működött.

A kiemelt gazdasági mutatókat tartalmazó 6. számú táblázatban jól láthatók e gazdálkodói kör jellemzői: a naptári év szerint működőknél magasabb – közel 90 százalékos részarány - exportorientáltság, a jegyzett tőke szinte teljes egészét lefedő külföldi tulajdon, a foglalkoztatottak létszámának kimagasló bővülése, s mindez a naptári évvel azonosan működőkét lényegesen meghaladó havi átlagbérekkel is párosult.

Amennyiben a két gazdálkodói kör - naptári évvel azonosan és attól eltérően működők - Gyorsjelentésben szereplő legfrissebb adatait összesítetten vizsgáljuk, az ily módon számított teljes megyei nettó árbevételen belül az eltérő üzleti évesek által kimutatott 694 milliárd Ft 18%-ot képviselt.

A társaságok 2014. évi összes üzemi bevételének 97%-ot meghaladó részét az értékesítés nettó árbevétele tette ki. Ez 24%-kal volt több az előző évinél, így az egy vállalkozásra jutó árbevétel 20,4 milliárd Ft lett a 2013. évi 15,9 milliárd Ft-tal szemben. Ezt a vállalkozói kört a megyei átlagot meghaladó exportorientáltság jellemezte, hiszen árbevételük 90%-a határon túli értékesítésből származott.

Az üzemi költségek és ráfordítások meghatározó részét az anyagjellegű ráfordítások jelentették. Mivel a költségek emelkedése kismértékben meghaladta az összes üzemi bevételét, ez az üzemi eredmény 4%-os csökkenéséhez vezetett.

Az adózás előtti eredmény 2014-ben is pozitívumot mutatott, a növekedésében kiemelkedő része volt a pénzügyi tevékenységnek. A pénzügyi műveleteik eredményét (15,7 milliárd Ft) úgy sikerült 37%-kal gyarapítani, hogy a nyereség szinten tartása mellett a veszteségeiket 55%-kal visszaszorították.

Az eltérő üzleti évet választó társaságok 11,3 milliárd Ft pozitív adóalapra vetítve 1,7 milliárd forint számított adót mutattak ki bevallásaikban, ez gyakorlatilag megegyezett a társasági adó fizetési kötelezettségükkel. Mivel az általuk igénybevett adókedvezmények összege – a 2013. évi 540 millió Ft-tal szemben - még a 12 millió Ft-ot sem érte el, adó fizetési kötelezettségük mintegy 63%-kal bővült.

Az eltérő üzleti évet választó adózók 2014. évi mérlegfőösszege 36%-os emelkedést mutatott, ezt az eszközökön belül elsősorban a vállalkozás tevékenységét egy éven túl szolgáló aktívák bővülése alakította (7. sz. táblázat)

A forgóeszközöket meghaladó dinamika hatására 2014-ben a befektetett eszközök részesedése lett a meghatározó.

A forrás oldal domináns eleme a kötelezettségek, ezek több mint felét a rövid lejáratú tartozások adták. A saját vagyon 34%-át a jegyzett tőke tette ki, mely szinte teljes egészében külföldi tulajdonosok kezében volt.

2014. évben 26 vállalkozás valósított meg beruházásokat, az erre fordított 29,1 milliárd Ft 61%-kal haladta meg az előző évit. A vállalkozásonként felhasznált 1,1 milliárd Ft azt jelzi, hogy a jövőbeni fejlődésük egyik lehetőségét a folyamatos fejlesztésekben látják.

A 34 vállalkozásnál 837 fős létszámbővítés történt 2014-ben (18. sz. ábra). A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának 8,5%-os emelkedése és a bérköltség 16%-os bővülése kedvezően alakította az éves átlagbér nagyságát is. E cégek a megyeit meghaladó átlagbérrel honorálták alkalmazottaik munkáját, a 3 561 ezer Ft 7%-kal volt magasabb a 2013. évinél.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!