Ybl Miklós 201...?

A számos rendezvény mindegyike szép, gondolatgazdag, tisztelgő beszéddel indult. Az első mondatokat az egészséges, büszke lokálpatrióta érzület itatta át: Ybl Miklós városunk szülötte! A második bekezdésben azonban már menetrendszerűen pironkodva szabadkozott a szónok, miszerint a grandiózus életművet hátrahagyó, zseniális építész munkássága nem vagy nemigen kötődik szülővárosához. A tehetséges gyereket 11 éves korától külföldön taníttatták, hosszú éveken át bejárta egész Európát, és az utána következő munkás félévszázadban Fóton majd Pesten élt.

Valóban, a tudomány mai állása szerint Ybl Miklósnak Székesfehérváron nincsen bizonyítható, megvalósult épülete. Bár négy Vörösmarty téri, egy Zichy ligeti és - halovány felvetésként - egy Fő utcai lakóház esetében felmerült a gyanú. Ezek formai elemzéssel ugyan szinte bizton feltételezhetők a nagy építész alkotásaiként, hiteles dokumentummal azonban mindeddig nem sikerült alátámasztani. Szakirodalmi szerzők ebben a sajátos témában különböző fokú merészségről vagy óvatosságról tesznek tanúbizonyságot.

Az oldalági leszármazott, Ybl Ervin művészettörténész alapműnek tekinthető Ybl Miklós monográfiáját (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1956) személyes tapasztalatok és levéltári kutatások alapján állította össze. Aktuális lábjegyzetében kijelentő módban fogalmaz: 1860 körül tervezi Ybl Székesfehérvárott, a Vörösmarty téren az egyemeletes Say-féle ikerházat , majd hivatkozik egy 1930-ban közreadott műre (Marschall Rafael: Székesfehérvári kalauz), mely szerint a Vörösmarty teret körülvevő paloták közül néhányat Ybl tervezte . A Hild-Ybl Alapítvány az 1991-92 évek fordulóján kiállítást rendezett Ybl Miklós építész 1814-1891 címmel a Budapesti Történeti Múzeumban. Erre az alkalomra összeállított gazdag albumában (szerkesztők: Kemény Mária, Farbaky Péter) az Ybl bérházait elemző fejezet szerzője, Ritoók Pál is Ybl Ervin fenti megállapításaira hivatkozik, majd korrekt módon közli: A Fejér Megyei Levéltárban nem találtam semmilyen ezt igazoló adatot. Említés esik még Ybl 1860 körüli datálatlan székesfehérvári színházi tervéről is, amelynek 6 lapja ma a Budapest Főváros Levéltárában őrzött Ybl-hagyaték része.

Az Építészet Mesterei sorozatban adták ki (Holnap Kiadó 2002) Gerle János és Marótzy Kata Ybl Miklós című munkáját, amelyben a szerkesztői előszó jelzi, hogy a válogatott művek jegyzékéből kihagytuk azokat, amelyek esetében Ybl alkotó részvételét a legújabb szakirodalom kétségessé tette . A Vörösmarty tér három romantikus műemlék lakóháza e feltétel mellett is szerepel a jegyzékben, az épület áll jelöléssel.

2009-ben jelent meg Székesfehérvár műemléki topográfiája (Magyarország műemlékei - Székesfehérvár, Osiris Kiadó) Entz Géza Antal szerkesztésében. Míg a fenti házak részletes elemzése itt említést sem tesz Ybl Miklósról, a Zichy liget 4. számú, 1860-ban emelt emeletes épület - Karl György építőmester, kenőcs-, likőr-, és ecetgyáros háza - esetében e nagy név építészként legalább zárójelben és kérdőjellel szerepel. Egy korábbi összefoglaló fejezetben e felvetésnek részletesebb kifejtése olvasható: A barátságos, jellegzetesen kisvárosi polgárházak közül feltűnő igényességével kiemelkedik a valószínűleg Ybl Miklós közreműködésével épült 4. számú ún. Karl-ház.

Figyelemre méltó, hogy ez utóbbi épület történetesen a harmadik szomszédja annak az ingatlannak, amely a 19. század közepéig, a szülők elszegényedéséig, az Ybl-család tulajdonában volt. A kényszerű eladás után a korán megözvegyült apa és a kisebbik Ybl-fiú, Imre, továbbra is a közvetlen közelben, a hajdani Fazekas (ma Ybl Miklós) utcai földszintes régi házukban laktak, halálukig. Ezt az Ybl-portát 1963-ban a lakótelep építése miatt bontották el.

Hogyan foglal állást e kérdésben a legfrissebb könyv, a nagy ünnepeltről az idén, a bicentenáriuma évében, a Látóhatár Kiadó gondozásában megjelent Ybl összes alkotógárdája, Halász Csilla-Őrfi József-Viczián Zsófia? A szerzők az Ybl-dilemmák: az életmű vitatott fejezetei témakörben három oldalt szentelnek a szépen fotózott, romantikus házsornak. Nincsen biztos forrás arra nézve, hogy a székesfehérvári Vörösmarty tér három Ybl-épülete valóban a neves mester munkája. Mégis egyértelműnek tűnik a kérdés, ha az összes többi Ybl-épületet is végigjárjuk. Az érzés ugyanaz, a részletmegoldások és a logika is stimmelnek. Már eleve az, ahogy a három épület kompozíciós szempontból kiegészíti egymást, nagyobb rendező elmével bíró alkotóra vall. E gondolatokkal kezdődik a három ház ismertetése és így fejezik be az Ybl-analógiákra kihegyezett elemzést: - Mi legalábbis azt gondoljuk, a székesfehérvári Vörösmarty tér három épületét, a 6-os, 8-as és 10-es számút Ybl Miklós, a város szülötte tervezte.

Egyenes beszéd.

Vajon igazuk van?

Ha igen, akkor valóban ez a három vagy négy alkotása lehet Ybl Miklósnak a szülővárosában?

Egyéb épülettel kapcsolatban eddig még soha nem merült fel ez a kérdés.

Szerényen, a forgalmas úttól beljebb húzódva áll a székesfehérvári Felsőváros 18. század végi Csutora-temetőjében egy kis csinos kápolna. A bejárat melletti tábla szövegezése szerint: - A megfeszíttetett és meghalt / eltemettetett és feltámadott Jézusnak / emeltették a sz.fehérvári hívek , és alatta az évszám: 1862 .

A kápolna mindössze hat női lépés közelségben épült attól az egyszerű kőlappal fedett sírtól, amely alatt Ybl Miklós édesapja, ugyancsak Ybl Miklós nyugszik. A fémbetűs sírfelirat szerint 1861-ben halt meg.

A fehérvári püspöki levéltárban fellelhető, Tekintetes Linzer Vilmos polgármester felé 1863. március 28-án továbbított kérelmező levél szerint: Az úgynevezett Csutora temetőben egyes jótevő által igen díszes kápolna állíttatván, ennek fölszentelését az illető plébános úr kérelmére, Isten segítségével, a ránk következő húsvéthétfőn, vagy is április 6-án reggel kilenc órakor óhajtanám végbevinni

Egyes jótevő? Vajon ki lehetett? Hát a kápolna építésztervezője?

Majd elfelejtettem, Ybl Miklós éppen április 6-án született.

A bicentenáriumi év eseményei

Májusban rangos emlékülést rendezett a Szent István Király Múzeum, a Városi Levéltár látványos, információban gazdag, szabadtéri Ybl-tárlatot állított ki a főtéren. Az önkormányzat a helyi kötődésű államtitkárral karöltve októberben új, egész alakos szobrot avatott a Zichy ligetben, bemutatva a színházban aznap egy országos vándorkiállítást is. A bicentenáriumi év az országos szintű méltó megtartását egy civil szervezet, a fővárosi Ybl Egyesület szorgalmazta öt éve indított lelkes előkészítő munkájával. A fehérvári városszépítők egyesülete az április 6-i születésnap másnapjára koszorúzást szervezett az egykori lakóhely közelében álló mellszobornál, fúvószenével, verselő óvódásokkal, majd lerótták kegyeletüket a szülői sírnál is. Ősszel belvárosi sétára hívták az érdeklődőket Ybl Miklós nyomán . Az évforduló alkalmából számos építészeti előadást tartottak a nyugdíjas klubok, és Ybl Miklós gazdag életművével ismerkedhettek a fehérvári diákok is. A megyei éremgyűjtők országosan meghirdetett konferencia keretében művészi emlékérmet bocsátottak ki a híres szülött tiszteletére bronzból, no és számozott példányban ezüstből. A Primavera kórus énekesei két ízben is koncerttel tisztelegtek Ybl emléke előtt, a születésnap előestéjén a Felsőváros megszépült templomában, ősszel pedig Lovasberényben, ahol a most sajnos szánalmas látványt nyújtó kastélyegyüttesen egykoron Ybl Miklós is dolgozott.

Kitettek magukért a helyi építészek is. Végtére is Ybl-nek köszönhetően 2014-et a magyar kormány - egyéb kerek évfordulók mellett - a Magyar Építészet Évének hirdette meg. A Fejér Megyei Építészek Kamarája az Ybl-díjjal kitüntetett, mai jeles építészek fehérvári alkotásairól (van belőle több mint 40!) készített kiállítást. A népszerű tárlat vándorútja az Alba Plaza forgalmas bevásárló utcájában kezdődött, majd két művelődési házban és két középiskolában töltött hetek után a Városháza folyosóján bemutatva zárta le az emlékévet.