Roppantláb strázsamester és társai - Mesebirodalommá változott Fehérvár belvárosa

Roppantláb strázsamester minden mesebéli Jancsit megtanított a vigyázzban fekvés, no meg a gólyalábazás csöppet sem egyszerű tudományára. Azt, aki a hetedhét mesébe csöppenve kiállta a Kaszárnya embertpróbáló feladatait és nem tévedt el a Rengeteg Sok Erdőben, no meg tanúságot tett önmegtartóztató erejéről a Mézeskalács Házban, no azt menten királlyá is koronázták Tündérországban!

Roppantláb strázsamester, azaz Szabó Miklós Bence egész álló napon át egzecíroztatta a Kaszárnyába tévedő kis mesehősöket (Fotó: Házi Péter)

„Jár a lábam, jár a kezem, és én ezt észre sem veszem. Óvó néni olykor rám szól: - Elég már a mocorgásból! Aludni kell, vagy épp enni, de oly nehéz jónak lenni. És a lábam, és a kezem mindig külön jár az nekem...” – Juhász Magda tündéri kis rigmusától zengett a Városház tér, amikor szombat délelőtt a kis Horváth Boglárka óriási lelkesedéssel és végtelen bájjal elszavalta a Hetedhét játékfesztivál nyitányának is tekinthető verset. A gyerekek persze már jóval korábban birtokba vették a belvárost, amely egy igazi mese helyszínévé vált a hétvégére.

A Pécsről érkezett Márkus Színháznál például már kora reggel nagy volt a sürgés-forgás: a kisfiúk horgászbottal ültethették a falovacskák nyergébe a fakatonákat, de volt itt „távkoronázás” is, amikor Pilári Lili segítségével egy zsinórokra felfüggesztett koronát kellett a leendő király vagy királynő fejére tenni ügyes kormányzással.

A legtöbben persze úgy döntöttek, hogy „belecsöppennek” a mesébe: hét varázslatos helyen, így például a Rengeteg Sok Erdő labirintusában, Holle anyó házában vagy éppen a Szivárványkaput őrző Sárkány előtt kellett tanúbizonyságot tenniük ügyességről, becsületességről, no meg jószívűségről és kitartásról. A végén a jutalom sem maradt el, a hetedhét próbát kiállva Tündérországban koronázták királlyá vagy királynővé a regimentnyi gyermeket. Merthogy az embernek az volt az érzése, a belvárosban gyűlt össze a város minden kiskölyke: a mesebeli várnál, a labirintusnál, no meg a Várfal park trambulinjainál csak úgy kígyóztak a sorok. Találkoztunk Budapestről, Veszprémből érkezett családokkal is, ami jó hír: a Hetedhét Játékfesztivál – ahogy a mese is mondja – tényleg „világraszóló dínomdánommá lett”.