November 17.- e a koraszülöttek világnapja

A koraszülöttek világnapja alkalmából jártunk a fehérvári újszülött intenzív osztályon, ahol a szülők ma már örömmel vehetik tudomásul: saját maguk is segíthetik gyermekük fejlődését azzal, hogy magukhoz ölelik, simogatják apróságaikat. Az utóbbi 20-30 évben a koraszülési tendencia nem változott, az életben maradási esély viszont tízszeresére nőtt.

A fehérvári koraszülött intenzív: sok baba életéért küzdenek az itt dolgozó orvosok, nővérek. Fotó: A szerző

Évtizedek óta ugyanannyi baba érkezik a világra korábban, azaz a 37. hét előtt. Az új módszereknek köszönhetően azonban többen élik túl és élhetnek később minőségi életet. Csendben rebbenő mellkasok, aprócska lábacskák, meg-megmozduló, halovány kezecskék az inkubátorban, a monitor szabályos csipogása – ez a Fejér Megyei Szent György Kórház újszülött intenzív részlegének hétköznapja. Szívszorító történetek minden egyes ágyacskában, a remény mégis mindenhol ott feszül, hogy az ide kerülő leheletnyi súlyú vagy éppen beteg gyerekek épen kerülhessenek ki innen.

Simon Gábor: nagyon várjuk, hogy megérkezzenek a legmodernebb eszközök.

A koraszülöttek világnapján, amely november 17-én van, azonban nem csak rájuk, hanem az édesanyákra, illetve a koraszüléshez vezető okokra is szeretnék felhívni a figyelmet a szakemberek. A székesfehérvári kórház kiemelt harmadrendű központ a szülészeti és újszülött intenzív ellátást illetően, ahová nem csak a megyéből, de a környező megyékből is küldenek ide koraszülötteket, illetve olyan anyukákat, akik várhatóan jóval előbb hozzák világra gyermeküket.

– Ezért itt nagyobb a koraszülött arány, mint más általános városi kórházban – hangsúlyozza Simon Gábor osztályvezető főorvos. Évente a 2500 szülés 10 százaléka koraszüléssel végződik. 2013-ban például 2511 baba született, akik közül 249 gyerek került be a koraszülött intenzív centrumba. – Közülük 241 mehetett haza – sorolja az átlagosnál jobbnak mondható, de azért fájó statisztikát a főorvos.

Szavai egyébként azt jelentik, hogy az ide került gyerekek 97 százaléka haza mehetett, azaz életben maradt. Évente 60-70 csecsemő születik 1500 gramm alatt. Tavaly például 53 újszülött jött a világra 1500 gramm alatti súllyal, akik közül nyolcan 750 gramm alattiak voltak, huszonketten pedig 750 és 999 gramm közöttiek. A tavaly született harminc 1000 gramm alatti babából 24-et haza adtak, a többieket viszont elvesztették. Az 1000-1500 gramm született 25 gyerek közül azonban már 24 mehetett haza. A főorvos szerint az országos átlagnál lényegesen jobb arányt mutat a fehérvári statisztika a túlélést és hazaadást illetően, ám nem csak ebben a tekintetben, hanem a minőségi túlélést illetően is.

– Nem mindegy ugyanis, hogy egy súlyosan sérült vagy egy egészséges koraszülöttet adunk haza, aki a későbbiekben megállja a helyét az életben. A koraszülött babáknál ugyanis gyakran már rég nem az a kérdés, hogy meg tudják-e menteni őket, hanem hogy képesek-e olyan fejlettségi szintre hozni őket, amely minőségi életet tesz lehetővé. Az ország a koraszülések szempontjából elég hátrányos helyzetben van. Nehéz megnevezni, mi vezet a korai szüléshez: a szociális helyzet, a dohányzás, az alkohol, a diabétesz, a túl sok stressz, egyes betegségek is okozhatják, valamint a mesterséges megtermékenyítésben résztvevők között is nagyarányú a koraszülés.

Nem mehetünk el szó nélkül az itt dolgozó nővérek áldozatos munkája mellett sem, amelyről sok, az osztályt megjárt anyuka mesél a városban. Olyan emberi és szakmai helytállásról tesznek tanúbizonyságot nap, mint nap, amiért minden anyuka hálás.