Nem a kor számít, hanem a szenvedély - Társasjátékklub Fehérváron

A Tigris és Eufrátesz Klub egyik ötletgazdája Kozma Tamás Gáspár, akinek nemcsak felesége és gyerkőcei, de szülei is ott voltak az alapító alkalmon. A miért kérdésre nem olyan bonyolult a válasz: a közös játék és az együttlét öröme olyasmi, amit mindenképpen érdemes megszerettetni, továbbadni másoknak is. Hiszen ők is a gyerekkorukból hozzák, meséli a jogi végzettségű fiatalember:

Az alakuló klubgyűlésre is szép számmal jöttek, de a klub nyílt, bárki csatlakozhat, főképp kisiskolás gyerkőccel jó program ez (FOTÓ: KOCSIS NOÉMI)

– Annak idején, a '80-as években mi nem sokat társasjátékoztunk, mert nem volt mivel. A Gazdálkodj okosan!, a Police 007 mellett csak a klasszikus Ki nevet a végén? volt otthon, mint mindenki másnak. A rendszerváltás környékén jelent meg a Végvári viadalok, ami az előhírnöke volt a bonyolultabb stratégiai játékoknak. Ezt nagyon szerettük, bár komoly vitákra adott okot, hogy az egyébként túlerőben lévő török seregeket egyikőnk sem szívesen irányította. Lelkesedésünkben öcsémmel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy életünk első fizetését – amit egy gyerekopera szereplőiként, 100 előadás után kaptunk – egy újabb társasjátékra költjük: 1992-ben megvettük az akkor nagyon modernnek számító Hadművelet játékot. Csillagászati összegbe került, mai áron számítva úgy 15 000 forintot fizettünk érte. Napokig nem aludtunk rendesen, csak állítgattuk a térképen a kis műanyag fröccsöntött katonákat, tankokat, katyusákat...

A számítógépes játékok térhódításával szemben Tamásék visszatérnek a hagyományos játékokhoz, melyekből immár bőven van, csak játékosok és lelkesedés kell hozzá. A hangulatos alkalmak nyitottak, érdemes figyelni a klub Facebook-oldalát is.