Székesfehérvár

2012.08.25. 08:04

Aki kiásta Székesfehérvárt

Ha ma valaki igazán ismeri a középkori Fehérvár történetét, az Siklósi Gyula. A régész 1978 óta dolgozik a városban, számtalan ásatás vezetője volt. Megtalálta a korai királyi várat és palotát. Augusztus 20-án Székesfehérvár díszpolgárává választották.

Tribolt Lajos

- Egyenes volt az út a régészethez?

- Egyátalán nem. Bár már 15 évesen dolgoztam ásatásokon és érdekelt is, mégis más volt az utam. Rákospalotán jártam iskolába, majd az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségiztem. Felvettek a közgazdaságtudományi egyetemre, de statisztika és könyvvitel tárgyakból elegem lett, soha nem voltam egy matematikus típus. Ott hagytam az egyetemet, aminek a szülők persze nem örültek. Ládákat rakodtam egy pékségben, míg fel nem vettek a bölcsészettudományi kar német-történelem szakára, harmadik szaknak a régészetet választottam. Később a németet leadtam, s maradt a másik kettő. Csoporttársam volt a fehérvári Bukovácz Lajos és Hobó. A régészeti órákon pedig Fülöp Gyula és Cserményi Vajk. Ők a honfoglalási korra, illetve a római korra specializálódtak, én a középkorra. Olyan professzoraim voltak, mint László Gyula, Bóna István, Mócsy András és Vékony Gábor.

- Lehetett volna tanár is. Miért pont a régészet?

- Pedagógus családból származom, de nem tanítani, hanem kutatni szerettem volna. Már másodévesen ásatásvezető-helyettes voltam Siklóson. De dolgoztam Pesten, a Budai-várban. Kerekegyházán Hercegegyházát én tártam fel. Budakeszin van egy romkert az én ásatásom nyomán. Budakeszin a saját házam alatt találtam egy honfoglaláskori temetőt. Az egyetem után az akadémia régészeti intézetéhez kerültem, s mivel hűséges típus vagyok, a nyugdíjig náluk volt a munkaviszonyom.

- Miként alakult az, hogy évtizedekig Székefehérváron dolgozott?

- Az akadémiai intézet engedte, hogy különböző helyeken dolgozzunk. Amikor Székesfehérvárról Veszprémbe került Kralovánszky Alán,  akkor kerestek egy középkori szakost. A már ott dolgozó Fülöp Gyula engem ajánlott Petress Évának. Alaposak voltak, egy évig érdeklődtek utánam, s akkor hívtak csak ide.

- Fehérváron azután egy sor ásatás következett...

- Először a Johannita-kolostor a Sziget utcánál, azután a Koch László utcában az okmányiroda alatti észak-nyugati rondella, olaszbástya. A Belvárosban feltártam és azonosítottam a korai királyi várat, ami a mai bazilika helyén és mellett állt. A várfal mellett egykor futott egy párhuzamos fal is, a királyi palota fala. A palota kápolnáját már Kralovánszky Alán megtalálta, az a bazilika előtti térkövezeten jelölve is van.

- Volt egy másik királyi vár is...

- Igen. IV. Béla városfalakat építtetett, s az új Budai kapuval együtt készült el az új királyi palota is. Ez a Basa utca-Fő utca-Bástya utca-Országzászló tér által határolt területen volt.

- Nekünk itt természetes, hogy Székesfehérvár a magyar királyok székvárosa volt. Vannak azonban, akik ezt vitatják.

- Pedig csak alaposan kell vizsgálni a tényeket. A vár nagysága, a paloták léte, a közlekedési kapcsolatok mind igazolják, hogy ez volt a székváros. Már a nevében is benne van a "szék", azaz trón szó. A fehér a fejedelmek színe, mint ahogy Szűz Máriáé is. A regia pedig királyit jelent. Egyértelmű, hogy a középkorban Fehérvár volt Magyarország legfontosabb városa. Itt van a fejem felett egy katalán világatlasz másolata. Ezen az szerepel, hogy Alba Regia Magyarország zászlós városa. Ez is Fehérvár fontosságát mutatja, ahogyan számtalan más forrás. Például a török Cselebi azt írja, hogy a bazilika körüli földet ereklyeként viszik el a magyarok, s a testükre téve gyógyító erőt remélnek. Nyugodtan mondhatom, hogy Fehérvár a magyarok szentélye.

- Mégis, mintha nem igazán tudná ezt az ország...

- Vannak dolgok, amit nem igazán jól csinálunk ebben az országban. Nem vagyok nagy nacionalista, de ez a hazánk, származástól függetlenül. A csángókat féltjük az asszimilációtól, miközben náluk minden felirat magyar, nálunk a plázákban meg nem. Szoktam mondani, hogy Salzburg megél Mozartból, mi a királyainkból nem tudunk. A múzeumot össze kellene kötni valahogy az idegenforgalommal, s jobban kellene sáfárkodni a múltunkkal. Sokáig azt hittük egy sor dologról, hogy a szocializmus hülyesége, de kiderült, hogy a mi hülyeségünk...

- Foglalkozott egy sor egyéb dologgal is...

- Most fejeztem be a Királykútról írt könyvet, készül a kutyabiléták könyve, megcsináltam a téglakiállítást. Készül az ötkötetes építészeti és történeti kronológia. Hatalmas dokumentáció gyűlt össze az eddigi munkáimból, tele van a lakás a papírokkal. Eljött az idő, hogy összegezzen az ember. Most ezen dolgozom.

 

Született: 1949. január 21. Budapest.

Iskolák: Rákospalotán, a gimnázium Újpesten, majd a pesti bölcsészettudományi kar történelem- régészet szak.

Munkássága: Székesfehérváron 1978 óta dolgozik. Számtalan ásatás vezetője volt. A középkori Fehérvár történetének legelismertebb mai szakembere. Tőle tudjuk, hogy a középkori királyi székváros Londonhoz, Párizshoz mérhető jelentőségű település volt. Úgy véli, Székesfehérvárnak jobban kellene menedzselnie saját múltját.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!