A katyni tragédiára emlékeztek

Két évvel ezelőtt a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség (DBKSZ) kezdeményezésére a székesfehérvári önkormányzat támogatásával avatták fel azt a fából faragott keresztet, Horváth János alkotását, amely a katyni tömegmészárlásra emlékeztet a megyeszékhely Jávor Ottóról lenevezett terén.

A Katynban történteket a pénteken, az emlékműnél tartott megemlékezés alkalmával imígyen idézte föl magyar nyelvű beszédében Andrzej Straszewski, a Polonia klub elnöke.

1943 április 13-án a berlini rádió röpítette világgá a hírt: a Katyn környéki erdőkben sok ezer lengyel, tömegsírokba temetett holtestére bukkantak a németek. A nemzetközi vizsgálóbizottságnak magyar tagja is volt. Az itt elföldelt személyek azon lengyelek közül kerültek ki, akik 1939 szeptembere után, amikor Németország lerohanta az országot, a keleti határon próbáltak szembeszállni az országot ugyancsak megtámadó szovjet Vörös Hadsereggel, és hadifogságba estek. A heteken át tartó kivégzéseket a szovjet kommunista párt politikai bizottságának döntése alapján a Belügyi Népbiztosság (NKVD) pribékjai hajtották végre. A szónok több mint 14 ezer hivatásos és tartalékos tisztet említett áldozatként, és további hétezerről úgy beszélt, mint akiknek a sorsa máig ismeretlen. A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a Katyńi Bűntény Áldozatainak Emléknapja. Az ehhez kapcsolódó fehérvári megemlékezésen beszédet mondott továbbá Bobory Zoltán, a DBKSZ elnöke, valamint Cser-Palkovics András polgármester is.