Székesfehérvár

2007.08.03. 02:29

Szükség van átmenetire

Székesfehérvár - Egy közgyűlési döntés értelmében más minősítést kapnak egyes egykori szolgálati vagy átmeneti lakások. Ezek bérlőivel tárgyalni kell a jogosultság megállapítására.

Kovalcsik Katalin

A képviselő-testület legutóbbi rendes közgyűlésén a képviselők egyhangúlag fogadták el az egyes önkormányzati tulajdonú lakások átminősítésére vonatkozó határozati javaslatot.

Az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásáról a Széphő Zrt. gondoskodott, üzemeltette például a házfelügyelői szolgálati lakásokat is - ám a házfelügyelői intézmény időközben eltűnt, a munkaviszonyok megszűntek, ezért a vállalat folyamatosan mondott le ezeknek a szolgálati jellegéről. A lakások többségét a lakók megvásárolták.

- A bérleti viszonyban maradt egykori szolgálati lakásokban is laknak, van, aki 20-25 éve - mondta el érdeklődésünkre Farkas László, a Lakás- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke. - Ám a házmesteri munkaviszonyok már régen megszűntek, ezért e lakások közül a legtöbbet önkormányzati bérlakássá kell átminősíteni, ezekkel az emberekkel az önkormányzat létesít bérlői jogviszonyt. Ad abszurdum előfordulhat, hogy valakiről kiderül, már nem is jogosult, vagy más lakásra várók inkább jogosultak, mint ő - az érintetteket azonban egyesével meg fogjuk keresni a jogosultság, a jövedelemviszonyok tisztázására.

Nyolc lakás marad szolgálati a jövőben, ezekben ténylegesen házfelügyelői munkát lát el a lakó. A közgyűlési döntéssel kilenc másik szolgálati lakásból és négy átmeneti lakásból önkormányzati bérlakás lesz. A szolgálati lakások állapota általában meglehetősen leromlott, a bérlők feladata lesz a felújítás.

Ami az átmeneti lakásokat illeti, ezeket az önkormányzati bérlakások felújításakor a lakók elhelyezésére tarthatta volna fent az önkormányzat, ám jelenleg ezek mindegyikében is lakik valaki. Jelenleg 5-6 átmeneti lakásra lenne szüksége a városnak - mondta el a bizottság elnöke.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásáról a Széphő Zrt. gondoskodott, üzemeltette például a házfelügyelői szolgálati lakásokat is - ám a házfelügyelői intézmény időközben eltűnt, a munkaviszonyok megszűntek, ezért a vállalat folyamatosan mondott le ezeknek a szolgálati jellegéről. A lakások többségét a lakók megvásárolták.

- A bérleti viszonyban maradt egykori szolgálati lakásokban is laknak, van, aki 20-25 éve - mondta el érdeklődésünkre Farkas László, a Lakás- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke. - Ám a házmesteri munkaviszonyok már régen megszűntek, ezért e lakások közül a legtöbbet önkormányzati bérlakássá kell átminősíteni, ezekkel az emberekkel az önkormányzat létesít bérlői jogviszonyt. Ad abszurdum előfordulhat, hogy valakiről kiderül, már nem is jogosult, vagy más lakásra várók inkább jogosultak, mint ő - az érintetteket azonban egyesével meg fogjuk keresni a jogosultság, a jövedelemviszonyok tisztázására.

Nyolc lakás marad szolgálati a jövőben, ezekben ténylegesen házfelügyelői munkát lát el a lakó. A közgyűlési döntéssel kilenc másik szolgálati lakásból és négy átmeneti lakásból önkormányzati bérlakás lesz. A szolgálati lakások állapota általában meglehetősen leromlott, a bérlők feladata lesz a felújítás.

Ami az átmeneti lakásokat illeti, ezeket az önkormányzati bérlakások felújításakor a lakók elhelyezésére tarthatta volna fent az önkormányzat, ám jelenleg ezek mindegyikében is lakik valaki. Jelenleg 5-6 átmeneti lakásra lenne szüksége a városnak - mondta el a bizottság elnöke.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásáról a Széphő Zrt. gondoskodott, üzemeltette például a házfelügyelői szolgálati lakásokat is - ám a házfelügyelői intézmény időközben eltűnt, a munkaviszonyok megszűntek, ezért a vállalat folyamatosan mondott le ezeknek a szolgálati jellegéről. A lakások többségét a lakók megvásárolták.

- A bérleti viszonyban maradt egykori szolgálati lakásokban is laknak, van, aki 20-25 éve - mondta el érdeklődésünkre Farkas László, a Lakás- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke. - Ám a házmesteri munkaviszonyok már régen megszűntek, ezért e lakások közül a legtöbbet önkormányzati bérlakássá kell átminősíteni, ezekkel az emberekkel az önkormányzat létesít bérlői jogviszonyt. Ad abszurdum előfordulhat, hogy valakiről kiderül, már nem is jogosult, vagy más lakásra várók inkább jogosultak, mint ő - az érintetteket azonban egyesével meg fogjuk keresni a jogosultság, a jövedelemviszonyok tisztázására.

Nyolc lakás marad szolgálati a jövőben, ezekben ténylegesen házfelügyelői munkát lát el a lakó. A közgyűlési döntéssel kilenc másik szolgálati lakásból és négy átmeneti lakásból önkormányzati bérlakás lesz. A szolgálati lakások állapota általában meglehetősen leromlott, a bérlők feladata lesz a felújítás.

Ami az átmeneti lakásokat illeti, ezeket az önkormányzati bérlakások felújításakor a lakók elhelyezésére tarthatta volna fent az önkormányzat, ám jelenleg ezek mindegyikében is lakik valaki. Jelenleg 5-6 átmeneti lakásra lenne szüksége a városnak - mondta el a bizottság elnöke.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

- A bérleti viszonyban maradt egykori szolgálati lakásokban is laknak, van, aki 20-25 éve - mondta el érdeklődésünkre Farkas László, a Lakás- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke. - Ám a házmesteri munkaviszonyok már régen megszűntek, ezért e lakások közül a legtöbbet önkormányzati bérlakássá kell átminősíteni, ezekkel az emberekkel az önkormányzat létesít bérlői jogviszonyt. Ad abszurdum előfordulhat, hogy valakiről kiderül, már nem is jogosult, vagy más lakásra várók inkább jogosultak, mint ő - az érintetteket azonban egyesével meg fogjuk keresni a jogosultság, a jövedelemviszonyok tisztázására.

Nyolc lakás marad szolgálati a jövőben, ezekben ténylegesen házfelügyelői munkát lát el a lakó. A közgyűlési döntéssel kilenc másik szolgálati lakásból és négy átmeneti lakásból önkormányzati bérlakás lesz. A szolgálati lakások állapota általában meglehetősen leromlott, a bérlők feladata lesz a felújítás.

Ami az átmeneti lakásokat illeti, ezeket az önkormányzati bérlakások felújításakor a lakók elhelyezésére tarthatta volna fent az önkormányzat, ám jelenleg ezek mindegyikében is lakik valaki. Jelenleg 5-6 átmeneti lakásra lenne szüksége a városnak - mondta el a bizottság elnöke.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

- A bérleti viszonyban maradt egykori szolgálati lakásokban is laknak, van, aki 20-25 éve - mondta el érdeklődésünkre Farkas László, a Lakás- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke. - Ám a házmesteri munkaviszonyok már régen megszűntek, ezért e lakások közül a legtöbbet önkormányzati bérlakássá kell átminősíteni, ezekkel az emberekkel az önkormányzat létesít bérlői jogviszonyt. Ad abszurdum előfordulhat, hogy valakiről kiderül, már nem is jogosult, vagy más lakásra várók inkább jogosultak, mint ő - az érintetteket azonban egyesével meg fogjuk keresni a jogosultság, a jövedelemviszonyok tisztázására.

Nyolc lakás marad szolgálati a jövőben, ezekben ténylegesen házfelügyelői munkát lát el a lakó. A közgyűlési döntéssel kilenc másik szolgálati lakásból és négy átmeneti lakásból önkormányzati bérlakás lesz. A szolgálati lakások állapota általában meglehetősen leromlott, a bérlők feladata lesz a felújítás.

Ami az átmeneti lakásokat illeti, ezeket az önkormányzati bérlakások felújításakor a lakók elhelyezésére tarthatta volna fent az önkormányzat, ám jelenleg ezek mindegyikében is lakik valaki. Jelenleg 5-6 átmeneti lakásra lenne szüksége a városnak - mondta el a bizottság elnöke.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Nyolc lakás marad szolgálati a jövőben, ezekben ténylegesen házfelügyelői munkát lát el a lakó. A közgyűlési döntéssel kilenc másik szolgálati lakásból és négy átmeneti lakásból önkormányzati bérlakás lesz. A szolgálati lakások állapota általában meglehetősen leromlott, a bérlők feladata lesz a felújítás.

Ami az átmeneti lakásokat illeti, ezeket az önkormányzati bérlakások felújításakor a lakók elhelyezésére tarthatta volna fent az önkormányzat, ám jelenleg ezek mindegyikében is lakik valaki. Jelenleg 5-6 átmeneti lakásra lenne szüksége a városnak - mondta el a bizottság elnöke.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Nyolc lakás marad szolgálati a jövőben, ezekben ténylegesen házfelügyelői munkát lát el a lakó. A közgyűlési döntéssel kilenc másik szolgálati lakásból és négy átmeneti lakásból önkormányzati bérlakás lesz. A szolgálati lakások állapota általában meglehetősen leromlott, a bérlők feladata lesz a felújítás.

Ami az átmeneti lakásokat illeti, ezeket az önkormányzati bérlakások felújításakor a lakók elhelyezésére tarthatta volna fent az önkormányzat, ám jelenleg ezek mindegyikében is lakik valaki. Jelenleg 5-6 átmeneti lakásra lenne szüksége a városnak - mondta el a bizottság elnöke.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Ami az átmeneti lakásokat illeti, ezeket az önkormányzati bérlakások felújításakor a lakók elhelyezésére tarthatta volna fent az önkormányzat, ám jelenleg ezek mindegyikében is lakik valaki. Jelenleg 5-6 átmeneti lakásra lenne szüksége a városnak - mondta el a bizottság elnöke.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Ami az átmeneti lakásokat illeti, ezeket az önkormányzati bérlakások felújításakor a lakók elhelyezésére tarthatta volna fent az önkormányzat, ám jelenleg ezek mindegyikében is lakik valaki. Jelenleg 5-6 átmeneti lakásra lenne szüksége a városnak - mondta el a bizottság elnöke.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Közben lapunk másik vonalon is érdeklődött, s a Széphő illetékeséről a következőket tudtuk meg: felülvizsgálja az 1988-ban megszüntetett házfelügyelői lakások bérletét a Széphő, ugyanis szüksége van ezekre, melyekben sok esetben még az egykori házfelügyelők laknak. A fehérvári bérlakásokat kezelő Széphő jogelődje, az IKV még 1988-ban megszüntette a házfelügyelői állásokat. Azok, akik házfelügyelőként dolgoztak, bérlakást is kaptak az adott házban, ám a munkaviszonyuk megszűnésével a szolgálati lakásra kötött bérleti szerődés is megszűnt. Ennek ellenére a legtöbb akkori házfelügyelő bentmaradt a lakásban és fizette tovább a bérleti díjat. Most azonban - mint Mátay Balázstól, a cég kommunikációs vezetőjétől megtudtuk - a Széphőnek szüksége van ezekre a lakásokra, ugyanis elfogytak az úgynevezett szükséglakások, melyek arra szolgálnak, hogy vis maior esetekben (például viharkárok és más egyéb megrongálódások) ide a város más lakásaiban élő bérlők átköltözhessenek. Ezért a Széphő az év elején levélben kereste meg az érintett bérlőket, hogy harminc napon belül ürítsék ki és adják vissza a lakásokat.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Lapunkat ebben az ügyben megkereste az egyik érintett, volt házfelügyelő is, aki nem érti, ha a szerződés lejárt ezelőtt közel húsz évvel, miért most szólítják őt fel a lakás elhagyására. Mint mondta, soha nem volt semmilyen hátraléka, sőt előre fizeti az albérleti díjat. Nem érti, hogy miközben mások több százezres díjtartozást halmoznak fel, mégis éveken át elhúzódik a kilakoltatás, őt, mint időben fizetőt pedig utcára akarják rakni. Igazának bizonyítására beperelte a Széphőt, a tárgyalás szeptemberben lesz.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Megkérdeztük erről Farkas Lászlót is, aki úgy nyilatkozott, a kiküldött levelek a hivatali automatizmus részei, ám utcára rakásról szó sincs, mindenkivel egyénileg fognak tárgyalni, ki marad a lakásban - és lesz továbbra is bérlő -, és kinek kell mennie.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!