FARE

Pajor-Gyulai László

Éppen egy évtizede derült ki a magyar szurkolók számára, hogy létezik egy FARE nevű szervezet. Az emlékezetes 2012. augusztusi Magyarország–Izrael mérkőzés után csaknem fél évvel később, 2013. januárjában közölte az UEFA, hogy a lelátón történtek miatt a válogatottnak zárt kapuk mögött kell játszania a következő világbajnoki selejtezőjét, és a döntés óriási felháborodást keltett itthon. Nem mintha jóérzésű emberek egyetértettek volna egy kisebbség antiszemita akciójával, azokat még a kormány is elítélte, ám a határozat általánosító és túlzó állításai okkal csapták ki a biztosítékot.
Akkor tudtuk meg, hogy ennek a FARE nevű szervezetnek az ügynökei modern álruhás Mátyás királyként elvegyülnek a szurkolók között, árgus szemekkel és nyitott fülekkel vadásznak akár egy elejtett rasszista megjegyzésre is, hogy aztán egy egész stadionnyi embert, sőt egy egész országot ítéljenek el miatta. 

Mintha létezne a világnak olyan pontja, ahol ezer ember között nem lenne gyerekjáték egy hülyét találni. 

Azt pedig a héten tudtuk meg, hogy ez a FARE kitalálta, a Nagy-Magyarországot ábrázoló molinó irredenta szimbólum, amely arra utal, hogy a nemzetközi joggal ellentétben a készítői szeretnék megváltoztatni a határokat, ezért emiatt az UEFA tiltja, illetve bünteti a megjelenésüket a stadionokban.

Az MLSZ főtitkára, Vági Márton a tavaly szeptemberi magyar–olasz mérkőzést követő, Magyarországot támadó feljelentés után részletes beadványban magyarázta el az UEFA döntéshozóinak, hogy miért nem minősíthető kirekesztő jelképnek a szurkolók által a stadionban felmutatott Nagy-Magyarország térkép, és miért felháborító a FARE-ellenőr történelmi ismereteket és a valós helyzet ismeretét nélkülöző jelentése, ám a jelek szerint süket fülekre talált. Itt és most tekintsünk el attól, hogy 2023-ban mennyi esély van a Trianont megelőző határok visszaállítására, és mennyire tudatlan a ­FARE embere.

Az viszont idetartozik, hogy ha az UEFA ennyire kényes – ami egyébként érthető – a legkisebb politikai vagy annak tűnő megnyilvánulásra, akkor miért elnéző a szivárványos akciók vagy a BLM-mozgalom megjelenésére a stadionokban. Vagy minden, vagy semmi, és ne felejtsük el, a világbajnokságon sem az UEFA, hanem a FIFA tiltotta a szivárványos karszalagot. A FARE céljai amúgy jók, ám amikor a gyakorlat az inkvizíció módszereire hajaz, amikor sajnálja a fáradságot a tények és az összefüggések megismerésére, akkor az nemcsak rá üt vissza csúnyán, hanem az általa képviselt ügyre is. És ezzel árt a legtöbbet.