Sport

2013.02.24. 18:13

Világsztár a koronázó városból: Nagy László profiként gondolkodik

Fehérváron született, ugyanis kosárlabdázó édesapja az 1980-81-es idényben Fejérben pattogtatott. Aztán a Nagy család Szeged felé vette az irányt, a két fiúgyermek, László és öccse a kézilabdát választotta. Utóbbi válogatott lett, előbbi pedig a világ legjobbja. A nyáron tért haza Katalóniából Veszprémbe.

Horog László

Ül velem szemben, tulajdonképpen semmit sem változott az utóbbi tíz évben. A haja ugyanolyan hosszú, mint tinédzser fejjel, mindössze a borosta számít újdonságnak. Higgadtan kortyolja kapucsinóját és kóláját az egyik, veszprémi kávézóban. Középiskolás lányok állnak meg az egység bejáratánál, összesúgnak, egymást bökdösik, azon tanakodnak, vegyék-e a bátorságot, hogy közös fotót, valamint autogramot kérjenek. Rövid sustorgás után nem jönnek az asztalunkhoz, hanem továbbállnak.

- Mindenki Szegeddel azonosítja, holott Székesfehérváron született, 1981. március 3-án.

- Igen, fehérvári vagyok, édesapám itt kosarazott a Videotonban, aztán a szezon végén a család továbbállt, az öcsém már a Tisza-parti városban látta meg a napvilágot, ott is nőttünk fel, a szüleink most is ott élnek. Fehérvárra ritkán járok - néhány haverom él csak a városban -, az ősszel az egész csapatot meghívták egy EL-mérkőzésre, szurkoltunk a Vidinek. Amúgy apu kecskeméti, Budapesten tanult, aztán Fehérvárra került, majd Szegedre. Anyukám jászberényi. Ő nem volt komoly sportoló, kosarazott, de nem magas szinten, édesapám viszont 33 alkalommal szerepelt a válogatottban.

Nagy László Veszprém-mezben Iker Romerót sanyargatja (Fotó: Orosz Péter)

-  Az öccse élvonalbeli kapus, de nemzetközi karriert nem futott be. Az ön árnyékában él?

-  Nem hiszem, ugyanis egy hálóőrt nem lehet összehasonlítani egy mezőnyjátékossal. Talán nem kapott megfelelő képzést fiatalon, emiatt nem képes folyamatosan egyenletes teljesítményt nyújtani. Jó sportoló, ezt már többször bizonyította, jelenleg is az élvonalban véd, Vácon, előzőleg Érsekújváron, Kecskeméten, illetve Szegeden szerepelt, igaz, nevelőegyesületében nem sok lehetőséget kapott. Egyszeres válogatott, Ózdon, Izland ellen kapott szerepet, mindketten ott voltunk a pályán. Az öcsém 195 centi magas, apu 201, anyu 178 centi, tehát apura ütöttünk a tesómmal.

-   Ön 209, könnyedén lehetne kosaras is, azonban a kézilabdát választotta. 2000-ban szerződött Barcelonába, egészen biztosnak tűnt, hogy ott is fejezi be karrierjét. Tavaly nyáron mégis visszatért Magyarországra, pedig előzőleg három éven át folyamatosan lemondta a válogatottságot.

-  Én is úgy terveztem, hogy majdan Barcelonában zárul a karrierem. A világ egyik legjobb városa, remekül éreztem ott magam a nejemmel és a kislányommal. Másfél évvel a szerződésem lejárta előtt elkezdtük a beszélgetéseket a vezetőkkel, a célom az volt, hogy náluk folytatom. Volt ajánlatom Franciaországból, Németországból és itthonról, ennek megfelelően álltam a tárgyalásokhoz. A vezetők is ragaszkodtak az elképzeléseikhez, miként én is, ugyanis nem voltam kényszerpályán. Hívott a Hamburg, tisztességes ajánlatot tett, jobbat, mint a Barca, viszont rosszabbat, mint az MKB.

-  A Kiel nem érdeklődött?

-  Nem. Megszerezték Marko Vujint, valamint Christian Zeitz élő szerződéssel rendelkezett, így nem kerestek balkezes lövőt. A bakonyiak vázoltak olyan feltételeket anyagilag és szakmailag, ami elnyerte a tetszésemet, az ajánlat visszautasíthatatlan volt. A katalánok úgy gondolták, hogy elmúltam 31 éves, kérvényeztem a spanyol állampolgárságot, nem megyek sehova. Úgy voltak vele, kifut a szerződésem 2013 nyarán, aztán beérem kevesebbel, mint korábban. Én viszont többet szerettem volna. Az egyik kézilabdás portál a világ legjobbjának választott. Nem biztos, hogy én vagyok az, de úgy gondolom, ott helyezkedem a közvetlen élmezőnyben, a jobbátlövők között pedig a svéd Kim Anderssonal vagyok a legfelső polcon. Ennek megfelelő javadalmazást szerettem volna, amire Barcelonában nemet mondtak. A Barca soha nem volt arról híres, hogy túlfizeti a játékosokat, ott a klub, a miliő csodálatos, ez teszi különlegessé. A futball mindenek feletti, aztán jön a kosárlabda és a kézilabda. Nem ragadtam le annál, hogy követtem a focisták remek eredményeit, figyeltem a többiek szereplését is.

-  Korábban említette, hogy Carles Puyollal szinte baráti viszonyba került.

-  Igen, de nem csak vele. Azokkal tartottam a kapcsolatot, akik ugyanúgy hosszú éveket húztak le ott, mint én. Nem telefonálgattunk egymásnak állandóan, nem jártunk össze hetente, de kimentünk egymás meccseire, a sportközpontban, az étteremben gyakran dumáltunk. Puyollal, Xavival, Iniestával, Piquével és Messivel is. Mindegyikük közvetlen, barátságos.

-  Az említettek korábbi edzője, Pep Guardiola mondta, amikor távozott, hogy tisztában van azzal, mit hagy ott: a legjobb helyet a világon.

-   Ez igaz, az FC Barcelona különleges egyesület. A januári világbajnokságot ott fejeztük be, ismét rájöttem, hogy ez a földkerekség talán legnagyobb klubja és legszebb városa. Ha befejezem a sportot, elképzelhető, hogy visszatérek és maradok is a családdal. A két lakásomat kiadtam, egy étteremben van résztulajdonom, közösen üzemeltetjük egy atléta barátommal, érthetően most ő felügyeli az üzletet.

- Tehát, ha majd egy évtized elteltével befejezi a kézilabdát, visszamegy a tengerpartra. Tíz év múlva még csak 41 éves lesz. A korábbi veszprémi kedvencet, Csoknyai Istvánt 40 évesen még hívta a Kiel pár hónapra, ugyanis a sérülések miatt nem maradt elég embere a védekezésre. Ilyen megközelítésből az ön búcsúja is roppant távoli.

-  Addig biztosan nem sportolok. Öt évet írtam alá, amit szeretnék kitölteni, hogy utána hogyan alakul, nem tudom. Soha nem voltam sérülékeny, imádok kézilabdázni.

- Amikor aláírt Veszprémbe, még másfél évig élt a spanyol szerződése. Az biztos volt, hogy a 2012-es tavaszt Hispániában tölti, s esetleg nyáron, az olimpia után válthat. Az a néhány hónap konfliktusoktól mentesen zajlott?

-  Nem volt gond. 2011 októberében már elkezdtük a megbeszéléseket, ahogy múltak a hónapok, úgy vált egyre biztosabbá, hogy menni fogok, de igyekeztem profiként viselkedni. Én maradtam a csapatkapitány, a bajnoki győzelem után én emeltem fel elsőként a serleget. Nem volt összetűzés. Tavaly, a nyár elején még nem lehetett tudni, hogy azonnal jövök, vagy csak 2013-ban. Úgy voltam vele, az sem gond, ha még egy évet maradnom kell, erre is fel voltam készülve. Persze, örültem, amikor a két klub megegyezett, a Barcelona elfogadta a Veszprém ajánlatát, a kivásárlási összegről. Szimpatikus volt az MKB-Veszprém vezérkara által vázolt jövőkép, hogy olyan klubot akarnak építeni, amely folyamatosan fejlődik, idén bejut a Final Fourba, azaz a négy közé a BL-ben, egy év múlva pedig egyértelműen a végső győzelemért száll harcba. Spanyol edző jött, spanyol játékosokkal, ráadásul az egész csapatot ismertem, tehát nem idegen közegbe kerültem, mi több, Fazekas Nándi és Iváncsik Tomi nagyon jó barátom. Vannak csapatok, amelyek soha nem jutnak el a legjobbak közé, maradnak a vágyak szintjén, úgy gondolom, mi idén ott lehetünk a négyes döntőben, igaz, ehhez mindenkinek maximumot kell nyújtania. Hat csapat esélyes a júniusi, kölni szereplésre.

-  Mely gárdákra tippel?

-  A Kiel és a Barcelona ott lesz, ebben biztos vagyok, valamint ott lehet a Hamburg, a Berlin, a Kielce és mi. Most ez a legjobb hat csapat. A többi ezek után következik.

-  Említette, volt ajánlata itthonról is. Ha a Szeged elfogadja a feltételeket, gondolom, inkább azt választotta volna.

-  Igen, az tűnt logikusnak, de ők nem vállalták azt, amit a Veszprém. A sportoló élete ilyen, ott lép pályára, ahol megfizetik. Illetve ott, ahol ő és a családja is jól érzi magát. A család Budán él, amilyen gyakran tudok, megyek hozzájuk, általában hetente kétszer alszom Veszprémben. A nejem élvezi az itthoni létet, a kislányom viszont gyakran emlegeti, hogy szeretne újra abba az iskolai előkészítőbe járni, ahova Barcelonában. Amúgy ő is feltalálja magát.

-  Három év szünet után, az olimpia előtt tért vissza a válogatottba, hol sérülésre, hol a méltatlan körülményekre hivatkozva mondta le a szereplést címeres mezben. Megosztott a közvéleményt. Ha nem tér haza Veszprémbe, valamint a magyar válogatottba, most világbajnok lehetne a spanyolokkal.

-  Azzal, hogy aláírtam Veszprémbe, eldőlt, hogy nem veszem fel a spanyol állampolgárságot, amiért korábban folyamodtam. Nem tettem le az esküt.

-  Pedig – mivel a három éves kihagyása 2012 nyarán lejárt - kivitelezhető lenne, hogy Veszprémben játszik klubszinten, valamint a spanyoloknál a válogatottban.

-  Ez a lehetőség fel sem merült. Amúgy azt nem sajnálom, hogy három éven át lemondtam a kerettagságot, szellemileg és fizikálisan is szükségem volt a pihenésre. Volt benne sérülés és az is, hogy méltánytalan feltételek között készült a nemzeti együttes. Azóta nagyon sok dolog változott, a dolgok haladnak, egyre jobbak a körülmények, ezért is tértem vissza. Anno nem magam, hanem csapatkapitányként az egész gárda ügyében emeltem fel a szavamat.

- Hirtelen változik a világ. Három éve, a Barcelona veszprémi BL-fellépésén válogatott szitkokat kapott, valamint a magyar himnusz alatt egy kifeszített drapériát, kérdezték: Laci, ismerős még a dallam? Az ősszel, Szegeden nem fogadták jó szívvel, szintén egy molinóval, ami túlment a tűréshatáron. Mi erről a véleménye?

-  Bántott mindegyik, de igyekeztem magam túltenni a megjegyzéseken. Nem akarok, meg nem is lehet mindenkinek megfelelni, csak azt nézem, mi a jó a klubomnak, nekem és a családomnak. Az én esetem nem az első, nem is az utolsó, hogy valaki vált, mert úgy ítéli meg, jobb lehetőség várja másutt. Ez igaz az élet bármely területére. A klub-, illetve a munkahelyi hűség szép dolog, jól hangzik, csak a mai világban már nem működik. A himnuszos duma még elment, de a második, a szíven szúrt város túllépett egy határon, túllőttek a célon. Szóvá is tettem azoknak, akik ezt a dolgot kitalálták. Már túl vagyunk rajta. Tudom, Veszprémben sem tapsolt mindenki, amikor kiderült, hogy itt folytatom. Azonban úgy gondolom, sikerült gyorsan elfogadtatnom magam. Mivel a csapat a BL-ben remekel, az ősszel nagyon fontos meccseken játszottam jól, most minden szép és jó. A bajnokságban Szegeden ugyan kikaptunk, de mivel legfőbb riválisunk pontot veszített Tatabányán, ezért nem állunk rosszul itthon sem.

- Mindössze magyar bajnok és kupagyőztes nem volt, valamint KEK-et nem nyert még, amúgy klubszinten minden trófeát begyűjtött.

-  Kupagyőztesek Európa Kupáját nem is nyerhettem, ugyanis ott soha nem indultam. A magyar bajnokság és a kupa szerintem rövidesen összejön. Kétszer nyertem BL-t a Barcelonával, egyszer EHF-kupát, Spanyolországban pedig mindent, többször is. A válogatottal kétszer voltam negyedik olimpián, 2004-ben és 2012-ben, mindkettő remek eredmény, a vb-n a legjobb helyezésem 6. hely. Idén a 8. helyen végeztünk, ennél lényegesen jobbra számítottam. Nem volt tökéletes a felkészülés, rövidnek bizonyult, meg sérülések is hátráltattak bennünket. Még öt évem van arra, hogy érmet szerezzek világversenyen. Ha minden tökéletesen alakul, talán valamivel több is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!