Nyolcvan egység tudás, a többi szerencse

A sokáig Székesfehérváron tanuló és élő férfi ma már kétgyerekes apuka, Budapesten él és kommunikációs céget vezet, de az ulti akkor is az egyik leglelkesítőbb dolog számára, ha manapság már viszonylag keveset játszik, idő-, vagy partnerhiány miatt. Olyanokkal szeret leülni a kártyaasztalhoz ugyanis, akik tényleg tudnak ultizni.

- Ez a játék 80 százalékban a tudáson múlik és csak a többi a szerencse kérdése - mondja tapasztalatból. Az ulti alapjait még édesapjától sajátította el Miklós, majd mikor Miskolcon bányamérnöknek tanult és cserediákként kiküldték Odesszába, az ottani unalmas időt természetesen folyamatos ultizással ütötték agyon. Fehérváron kommunikáció szakra iratkozott be, de a tanmenet mellett is szakított időt úgy évi 240 ultipartira. Ott szerencsére embereire akadt, mert egyébként az aktív ultizók száma ma Magyarországon néhány tízezer, az igazán jó játékosoké pedig még kevesebb.

- Régen a melósok játéka volt, de ultizott például Kádár is. Ez az a játék, amit kizárólag magyar nyelvterületen játszanak, máshol sehol a világon. Itthon a legtöbben inkább pasziánszoznak, a kártyajátékok között az ulti csak 17., pedig a közvélekedéssel szemben nem olyan nehéz, mint például a bridzs.

Íme egy élő ultislegenda Regőczi Miklós mindent gyűjt, ami a kártyázással, kártyajátékokkal kapcsolatot, sok paklija is van

A Magyar Ulti Szövetség 2006 januárjában Tiszabercelen alakult, az alapító négy egyesülethez hamar csatlakozott még vagy tíz, Fehérváron is volt tagszervezet, Zöld Szem KE néven. Az országban ma inkább a versenyekre figyel fel a közvélemény, van például külön női verseny. Ha valakitől egy mérkőzésen végképp elpártol a szerencse, de amúgy jó ultis, biztosan nem végez az utolsó helyen.

Az ultiról általában sem a csalás, sem a kártyaszenvedély nem szokott eszünkbe jutni: előbbi a szigorú versenyszabályok és fürkész szemek miatt lehetetlen, utóbbi pedig nehezen emlegethető egy lapon egy olyan játékkal, amely általában nem pénzben megy. Érdekes viszont, hogy a fiatalokat kevésbé lelkesíti, a szövetség megalakulásakor az öreg ultisok számára még talán pelyhedző állú zöldfülűnek nézett Regőczi egyedülállónak tűnhetett a maga harmincvalahány évével a vezetőségben. A tudást, a tapasztalatot viszont elismerik az ultisok, s ez már feljogosíthat arra, hogy valaki egyszerűen csak az élő ultis legendaként aposztrofálja magát a névjegyén. Persze azért ő is beleszaladhat néha a pofonba...

- Legutóbb a minap játszottam kitűnő ultisokkal, 50 forintos alapon. És a vége az lett, hogy tizennégyezer forintot elvesztettem...