Nehéz lelkű visszatérés - Először játszott ellenfélként Fehérváron Sofron István

A Klagenfurt 5-4-es diadalával zárult EBEL-összecsapás után a KAC busza előtt egymagában rendezte gondolatait az osztrák rekordbajnok magyar csatára, a Fehérváron felcseperedett Sofron István. Kedd este eldőlt, a Klagenfurt bejutott a rájátszásba, mégsem volt azonban felhőtlenül boldog a fehérvári jégen ellenfélként életében először jégre lépő 27 éves csatár. Sofit megérintette, hogy a találkozó előtt és után is éltették.

– Nagyon furcsa volt, az elején nem is találtam a helyem a jégen, holott itt nőttem fel. Vagyis éppen ezért, mert nagyon nehéz megélni, hogy ellenfélként kell itt játszani. Fantasztikus, ahogy a közönség fogadott, jól esett, hogy ennyi sok szeretet és pozitív energiát kaptam tőlük. Nehéz volt a lelkem, de az a furcsa, hogy a fehérvári közönség segített át ezen. Itt nőttem fel, nagyon sok élményem köt a jégcsarnokhoz, melyeket a Volánnal, a szurkolókkal együtt éltem meg. Ennek az időnek is el kellett jönnie, örülök, hogy túl vagyok rajta.

– Jól láttam, hogy közvetlenül a meccs előtt nagyon idegesen körözött a jégen?

– Igen. Könnyű azt mondani, hogy nyugtatni kell magunkat, hogy csupán egy szimpla meccs jön a sok közül, de belül azért dolgoznak a gondolatok. Itt voltak a szüleim, a kétezres szurkolótáborból ezer embert szinte személyesen ismerek... Próbáltam aztán ezt kizárni, és sikerült is. Voltak helyzeteim, lövéseim is, amik nem mentek be ugyan, de igazából most ezt nem bánom. Fontos volt, hogy bejussunk a rájátszásba.

– 4-0-s fehérvári vezetésnél is csak a rájátszás lebegett a szemük előtt?

– Amikor 4-0-ra vezetett a Volán, nem gondoltam volna, hogy ezt meg tudjuk fordítani. Nagyon sok előnyös-hátrányos helyzet tördelte a játékot végig a mérkőzésen, ezekből kaptuk mi is a gólokat és ezekből tudtunk mi is fordítani. Keményen melóztunk és meg is lett az eredménye. Ritka az ilyen talpra állás, ez egy nagyon nagy győzelem volt – mondta Sofron.

– A rájátszásban lehet folytatni a kemény munkát.

– Ez volt a célunk, be szerettünk volna jutni a legjobb nyolc közé. Egy ilyen csapattal, mint a Klagenfurt, bármit elérhetünk a rájátszásban, jó darabig elmenetelhetünk.

– Hogy érzi magát Klagenfurtban?

– Nagyon jól. Jól fogadtak, a szurkolóktól és a társaktól is pozitív impulzusokat kapok. Örülök, hogy a rekordbajnoknál lehetek, csak most fogom fel, hogy milyen komoly helyen játszhatok. Örülök, hogy így alakult az életem.