Mit ér a kodós jó példa itthon?

- Ha az eredeti célkitűzést vesszük bázisnak, akkor felemás az idei évünk. Egy éve, amikor ezüstérmet szereztünk, azt határoztuk meg, hogy változatlan játékosállománnyal az első 4 közé kell kerülnünk. Ez nem valósult meg, igaz, a csapat sem maradt együtt. Hanga az ismert óvási ok miatt került főállásba az Albához, így nálunk már nem léphetett a parkettre. Változtattunk céljainkon, de ekkor is az első 5 helyet jelöltük meg elérendőnek. Csakhogy: két meghatározó irányítónk, Bödös Ákos és Supola Zoltán külföldre távozott, menet közben leigazoltuk a Bp. Honvédból az ifjú Losonczyt, de látszott, nem velünk kezdte a munkát. Tudtuk már a bajnokság elején, hogy gond lesz az irányítóposzton, de azt hittük, ezt a kérdést megoldhatjuk a saját sorainkon belül. Tévedtünk - így Tajti Zoltán.

- Csalódást jelentett, hogy az alsóházba kerültek az alapszakasz befejeztével?

- Önmagában ez nem okozott csalódást. A problémát az jelentette, hogy ebben a mezőnyben, az alsóházban sem tudtuk az első három közé kerülni, és így valóban gyengének értékelhettük az esztendőnket, az eredményünket.

- Miért? Hiszen a végére már összeállt a gárda...

- Természetes folyamatnak nevezhető összességében a végjáték, és valamennyi történésünk. Matus Gabival kezdtünk, kényszerűségből én vettem át az együttest, a játék is megváltozott, és szétesett a társulat. Nehezítette a helyzetünket az amúgy örömteli tény, hogy többen közülünk a főiskolai bajnokságban is játszottak, és egészen a fináléig meneteltek. Annak kevésbé örülhettünk, hogy nem mindig kaptuk meg az albacompos játékosainkat, sőt, Antal Szabolcs gyakorlatilag végig sérült volt. Az albás különítményből Keller adta amit tud, vele elégedettek lehettünk, de Szabó elmaradt a tudásától, lehetőségeitől. Ami a saját kosarasainkat illeti, Hidire mindig számíthattunk, a 30 pontjai nagyon kellettek, de a többiek változó teljesítményt nyújtottak. Összefoglava a 2007/2008-as szezont, a 16. hely mindenképpen nagy csalódás számomra elnökként, edzőként egyaránt.

- Hogyan tovább? Hallani olyan hangokat, hogy nincs tovább. Igaz ez?

- A városi Sportbizottság döntött, sőt, megkaptuk erre az évre azt a támogatási összeget, amelyet kevésnek tartok a korábbiakhoz képest. Ez 75 százaléka a tavalyinak, a tavalyi meg a fele a tavalyelőttinek. Komoly anyagi présbe kerültünk, egyre lehetetlenebbnek tetszik a munkánk, annak ellenére, hogy az edzők, a játékosok, a vezetők ingyen dolgoztak, a pályára lépők szerelést sem kaptak. Az Albacomp a teremmel segített, ami komoly plusz, de nem látom biztosítottnak, hogy az előttünk lévő szezont végig tudjuk vinni. Bár beneveztünk, de nehéz hónapok várnak ránk! Ám a fehérvári tehetségeknek szükséges a folyamatos játék lehetősége. A Dávid Kornél Kosársuli részére mindenképpen biztosítani kell a B-csoportot, ez elengedhetetlen a jövő szempontjából. Ugyanis enélkül nincs fejlődés! Nem véletlen, hogy a fehérvári felépítést már több együttes lemásolta!