Jelen (múlt, jövő) csatája előtt

Még a '90-es elején kezdődött ez a sorozat, amikor a Köfém SC NB I-es lett. Mindennek lehetett nevezni az első a találkozót, csak éppen rangadónak nem. A pontos kifejezés az volt, hogy Fejér két NB I-es csapata játszott egymás ellen NB I-es bajnoki mérkőzést. Hát persze, hogy így volt helyes hívni ezt a 2x30 percet, hiszen a Dunaújváros 44-11-re nyert. Ó, de régen volt, és ó mily volt rossz látni azt, ami a parketten történt. Az újvárosiaknál még Meksz Anikó volt a (válogatott) kapus, és Kocsis Böbe volt a (rövidesen világ)válogatott beállós. Aztán kicsit közeledett egymáshoz a két együttes, majd jött a Boki (Bojana Radulovics), Szabó Dzsoni által jelzett korszak, amikor a Dunaferr SE Bajnokok Ligája győztes volt. Nos, ekkor sem beszélhettünk rangadóról. Bár tény, hogy Fehérváron az újvárosi hős korszakban is sikerült a Cornexi (lánykori nevén Cerbona) néven szereplő székesfehérváriaknak néhány alkalommal a megyeszékhelyen diadalmaskodniuk. Rég volt, szép volt és lám, igaz is volt. A legutóbbi években a dunaújvárosiakat hervasztotta a (gazdasági) romlás virága, és bizony a Fehérvár KC volt a jobb. Tavaly ott is, itt is biztosan győzött a megyeszékhely csapata. Az idei bajnokságban ma az eredmények alapján két igen jó csapat csap össze. Hasonló eredményekkel várják az összecsapást a felek, 3 győzelem, egy vereség itt is, ott is, aki ma nyer, az lépéselőnyre tehet szert. A Dunaújvárosi Kohász KA a legüdvözítőbb utat járja (ha már pénz nincs): megtartották a csapat érdekében áldozatokra is kész idősebb játékosaikat, és melléjük építették szisztematikusan a fiatal tehetségeket. És az idősebbek bírták a terhet, a fiatalok pedig évről, évre, szezonról, szezonra, meccsről, meccsre javultak. És immár számolni kell velük!

A Fehérvár KC meg évről, évre ugyanezt teszi. A kérdés: ki nyeri a jelenben a múlt és a jövő összecsapását? Ma este 18 órától majd meglátják!