Horváth Gábor felkészült a kihívásra

Még 2012 augusztus elején, a holland labdarúgó-bajnokság első fordulójában, a Vitesse - ADO Den Haag mérkőzésen szenvedett a bal térdében keresztszalag-szakadást Horváth Gábor, a négyszeres válogatott futballista. Klubja engedélyével a műtétet Abkarovits Géza, a fehérvári Szent György Kórház specialistája végezte el. A gyógyulás, a rehabilitáció rendben lezajlott, csak egy kis bökkenő jött közbe: a minimális bevizesedés miatt a futballspecifikus mozgás tempójából, a jövő érdekében vissza kellett venni egy kicsit, de már minden a legnagyobb rendben.

- Nem volt még kellően megerősödve a combizmom, de José Gomes engedélyével a Vidinél Purger Szilárd irányításával együtt rehabilitáltam a hasonló műtéten átesett Haraszti Zsolttal, s ez nagyon sokat segített - mondta Horváth Gábor. Aki, miután a Vidi elutazott az ausztriai edzőtáborba, kapcsolatba lépett Benczés Miklóssal, a Puskás Akadémia FC vezetőedzőjével, s az engedély birtokában Felcsúton folytatja a munkát.

Horváth Gábor (jobbra) Felcsúton, a Puskás Akadémia FC-nél folytatja felkészülést (Fotó: Pati-Nagy Bence)

- Úgy gondolom, hogy pénteki edzés után teljes mértékben megnyugodhattam, hiszen volt már labdás gyakorlat, a lábam mindenre jól reagált, így egyértelműen pozitívan nézek a jövőbe. Hálás vagyok Benczés Miklósnak, hogy Felcsúton készülhetek, hiszen minden a felépülésemet szolgálja. Még három hétig velük gyakorolok, aztán csapatot keresek magamnak. Úgy vélem, jelenleg 90 százalékos állapotban vagyok, de a harmadik hét végére ez 100 százalékra növekszik. Felső testre és lábra 5 kiló színtiszta izom jött fel rám, ezt a vizsgálatok is igazolták, így 82 kiló helyett már 87 kiló a súlyom.

- Június 30-án lejár a szerződése a Den Haag csapatánál.

- Igen, addig van szerződésem, s barátságban váltunk el egymástól. Voltak nagyon jó periódusaim, jó meccseim, de lelki és magánéletbeli sérülések is értek, de alapvetően minden csak megerősített. Hollandiában több, mint két teljes szezont játszottam végig kezdőként, s erre büszke vagyok, hiszen nem egy kispados magyar voltam. Attól függetlenül, hogy most hosszú ideig sérült voltam, erre azért lehet alapozni.

- Új klub, van már lehetősége, vagy elgondolása?

- Elsősorban Európa azon tájékán, így Hollandiában, vagy Belgiumban folytatnám szívesen, de német és az angol másodosztály se lenne ellenemre. De akkor sem lennék megsértődve, ha itthon kellene folytatnom a pályafutásomat. Vagy kint, vagy itthon. Miután nem kell értem fizetni, csak velem kell megállapodni, hiszen szabad vagyok, velem könnyű dolguk lesz a kérőknek. Szinte biztos, hogy hamar megtalálom az új csapatomat, felkészültem a kihívásra. Persze, az is elképzelhető, hogy a sérülés után több helyen is meg kell majd mutatni magamat, lássák, milyen állapotban vagyok, de ettől nem tartok.

- És ha külföld nem jön össze, itthon melyik lenne az a klub? Esetleg a Vidi?

- Ha külföld, ha itthon, bármilyen kaland érdekel, de számomra az edző személye nagyon fontos, és leginkább az, hogy olyan sikeréhes legyen a csapat, mint amilyen én vagyok. Amennyiben a külföld nem sikerülne, itthon folytatnám, de nem szeretnék csapatot mondani. Ha arra kíváncsi, a Viditől nem kerestek, de ez nem probléma, hiszen profi sportoló vagyok, oda megyek, ahol kellek. De persze, azért sajnálom, hogy a nevelőklubomnál nem merült fel a nevem.

- És a válogatottság? Mintha 2010 óta "beragadt" volna.

- Nem tettem le róla, s hiszem, hogy az leszek még, s olyan játékot nyújtok majd, amivel felhívom magamra az aktuális szövetségi kapitány figyelmét. Voltak olyan holland bajnoki meccseim, amikor a játékommal kitűntem a mezőnyből, de szóba sem kerültem a válogatottnál. Nagyon remélem, hogy lesz még rajtam címeres mez, addig is nagyon szurkolok a magyar válogatott sikereiért. De elsősorban azt kívánom, hogy jöjjön el az aranykorszak a pályafutásomban.