Hol volt, gól nem volt…

Február 26. Erre a dátumra biztosan szívesen emlékeznek vissza a Puskásnál. A hazai pályán egygólos hátrányt összeszedő felcsútiak már a 17. percben kapituláltak Pakson, a Magyar Kupa nyolcaddöntőjének visszavágóján, majd jött Liridon Latifi mesterhármasa, a többi pedig történelem…

A bajnoki címvédő Vidi legyőzése után kevesen gondolták volna az akadémiánál, hogy az utolsó hat fordulóhoz érve a PAFC a kiesés elkerüléséért küzd. Ugyanez igaz a csak magyar futballistákat foglalkoztató atomvárosiakra is: Csertői Aurél gárdája legutóbb február 21-én, a DVSC ellen szerzett három pontot a bajnokságban. A kiesőzónától négy egységnyire elfoglalt nyolcadik pozíciójuk pedig minden volt, csak életbiztosítás nem. Ennek tükrében érdekes meccsre volt kilátás.

De nem mindig kapjuk azt, amire számítunk! Pedig akár már a nyolcadik percben gólnak tapsolhattunk volna, ha Bacsana Arabuli csúsztatását nem „takarítják” el a gólvonalról. A meddő vendégfölény ellenére aztán a hazaiak szerezhettek volna vezetést egy kicsit később, de a ziccerben kilépő Hahn János rossz megoldást választott. Ahogy Nagy Zsolt is, aki a paksi támadásnál szinte két kézzel jelzett lest az asszisztensnek, Kassai Viktor játékvezető pedig nem volt rest, odanyargalt egyenest. A rímek helyett azonban a küzdelem dominált, no meg a szögletek – a vendégek a szünetig nyolc sarokrúgást végezhettek el. Mindkét fél érthetően óvatos volt, az egykedvű focizgatást végül Kesztyűs Barna törte meg, aki egy átvétel után ballal a jobb felső sarok mellé zúdított. Utóbbi volt a nem túl izgalmasra sikeredett félidő legszebb jelenete.

A fordulást követően is kezdeményezőbben lépett fel a Komjáti András vezette brigád, de előbb Nagy Zsolt kísérletét a kapus Nagy, Gergely védte, majd az örök ígéret uruguayi középpályás, Gonzalo Vega tolta meg hosszan a labdát, elpocsékolva ezzel a helyzetet. Ha kicsit élelmesebb Hahn, akkor akár gólt is szerezhetett volna, de nem hiába nem találtak a hálóba 400 perce a tolnaiak. Mondjuk a helyzetkihasználásról ódákat tudnának zengeni a túloldalon is, Radoki János különben is szerette volna azt hinni, hogy ennek tudható be a menesztése. Az már csak a kirúgása után derült ki, hogy leginkább azért bukott meg, mert „szét­edzette” a társaságot. Úgy nézett ki, a 90. percben kihagyott Papp Kristóf-lövéssel véget ért a móka mára, de két minutummal később jött Hahn és Egerszegi Tamás passzát a hálóba vágta. Aztán meg jött Kassai, aki pedig les címén – tévesen – visszafújta. Maradt az iksz.

Komjáti András: – Természetesen izgulunk, ha ránézünk a tabellára, ennek ellenére nem vagyok kétségbe esve. A játékosok talán egy kicsit oldottabb hangulatban készülhettek erre a mérkőzésre, a pontszerzés pedig még több hitet adhat most nekik.

JEGYZŐKÖNYV

Paksi FC–Puskás Akadémia FC 0-0

Paks, 600 néző. Vezette: Kassai Viktor (Varga Zsolt, Király Zsolt)

Paksi FC: Nagy G. – Kővári, Lenzsér, Fejes A., Szabó J. – Windecker –

Remili (Cseke, 84.), Kesztyűs (Egerszegi, 78.), Papp K., Bartha – Hahn.

Vezetőedző: Csertői Aurél.

Puskás Akadémia FC: Hegedüs L. – Poór, Hegedűs J., Hadzsiev, Nagy

Zs. – Kiss T. (Tamás N., 59.), Mioc, Urblík, Szakály P. (Latifi, 88.) – Arabuli

(Radó, 77.), Vega. Megbízott edző: Komjáti András.