Sport

2017.06.23. 13:50

Czipó Vivien tavasszal változtatott a technikáján, Eb-siker lett a jutalma

DARTS A 16 éves dartsjátékos, Czipó Vivien már a negyedik korosztályos Európa-bajnoki címét nyerte, legutóbb az Olaszországban, Caorléban megrendezett ifjúsági soft kontinensviadalon állhatott a dobogó tetejére.

Szupkai Gábor

Ha magunk elé képzelünk egy dartsjátékost, elsőre biztosan nem egy 16 éves, mosolygós kislány jut rögtön eszünkbe. Pedig Czipó Vivien pont ilyen. Nehéz is elképzelni, hogyan került a sportág közelébe, hiszen a darts valahol egy férfias sport.

- Sportos gyerek voltam mindig, futóversenyekre jártam, röplabdáztam, karatéztam is, de mindet abbahagytam különböző okok miatt. Harmadikos voltam, mikor Székesfehérváron két osztálytársam folyton mondta, hogy menjek el velük dartsozni, mert a barátnőm nem szeretett volna egyedül járni edzésre. Eleinte nem akartam, de a sokadik felszólításnak már engedtem, utólag pedig örülök, hogy így alakult.. Az első évemben gyermek kategóriában indultam, ott eggyel kevesebb versenyen sikerült indulnom, így nem lehettem magyar bajnok. Később változó eredményeim voltak, aztán 2014-ben az Európa-bajnokságon Bécsben már jól szerepeltem, egyéniben bronzérmes lettem, a következő évben pedig a női egyénin kívül mindent megnyertem, amiben indultam, és a páros Eb-győzelmünk után a világbajnokságon harmadikok lettünk Neumajer Kittivel.

Czipó Vivien az Európa-bajnoki sikerért járó trófeával Olaszországban

- Az idei soft Európa-bajnokságon Olaszországban viszont sikerült a csúcsra érni. Mennyire volt rögös az út?

- Az első két mérkőzésemen nem volt gond, könnyedén nyertem. A következő ellenfelem egy török lány volt, őt csak egy nagy kiszállócsata után vertem 2-1-re. A következő meccs ismét egy török játékos ellen volt, aki 5-6 éve válogatott. Mióta én 2013-ban először ott voltam világversenyen, azóta ő is mindig szerepel ezeken a versenyeken, de az ő legyőzése sem okozott gondot, 2-0-ra vertem. Ezután a főág döntője jött, amit már a színpadon rendeztek, ahol megint egy török lányt vertem 3-0-ra, de köze nem volt a játékhoz. A csapattársaim mesélték, hogy csak forgolódott le a színpadról mert nem tudta, mihez kezdjen. Végül a döntőben újra vele, Melisa Mukaddes Dogannal kerültem össze, de ott egészen máshogy játszott, valami megfordult benne, 2-0-ra elhúzott, nekem pedig nem ment a dobás. De elkezdtem sulykolni magamban, hogy muszáj megcsinálni, nem jöhet fel. Elkezdtem normálisan és koncentráltan dobni, végül fordítottam 3-2-re.

- A steel szakág lényegesen népszerűbb, nem volt szokatlan, hogy ezúttal soft versenyen kellett helytállni?

- Dehogynem! Igazság szerint három éve nem vettem részt ilyen jellegű viadalon, ami azt is jelenti, hogy akkor játszottam soft nyilakkal utoljára. Eleinte furcsa volt, de szerencsére gyorsan belerázódtam.

- A héten pedig már folytatódik is a munka. Mi a további program a nyárra?

- Ezen a héten edzőtáborban voltunk Tolnán, aztán következik egy világkupa-fordulónk Bécsben, ahol hozzánk hasonlóan válogatott ellenfelekkel játszunk, az jó erőfelmérő lesz, kiderül, hogy hol tartunk. Július elején lesz egy felnőtt egyéni országos verseny az Érd Arénában, július közepén pedig irány Svédország és a steel Eb.

- Ahol mi lesz a cél?

- Szeretnék tisztességgel felkészülni, elvégezni az edzésmunkát, amit gyakoroltam, azokat az Eb-n hasznosítani, a végsőkig küzdeni, nem feladni és megnyerni az egyénit.

- Mi a siker titka? Hiszen folyamatosan jönnek a jó eredmények.

- Más a felfogásom, talán egyre érettebb is leszek. A gondolkodásom és a céljaim is megváltoztak. Nekem ez a győzelem most visszacsatolás volt, hogy érdemes és megéri csinálni. Tudni kell, hogy márciusban megváltozott a dobásom. Korábban kétszer céloztam, most már viszont csak egyszer. Régebben a második célzásnál feljebb emeltem a könyököm, pedig annak fixnek kell lennie. Emiatt nem volt stabil a dobásom. A változtatás nagyon megzavart, rettentően elkeseredtem, rosszul mentek a dobások. Már volt egy olyan pont, mikor az edzőm, Ziegenhám Medárd vissza is akarta csinálni ezt a változtatást, akkor viszont már én nem akartam. Egy hónap kellett, mire normálisan kezdtem el újra dobni. Április eleje óta pedig nem telt el nap, hogy ne gyakoroltam volna. Nem számított, hogy szülinapom van vagy húsvét, jöhettek a rokonok, iskola, én akkor is dobáltam. Korábban döntőben ötvenegynéhányas dobóátlagom volt, most pedig 70 feletti.

- Ki a példaképe?

- Nem is kérdés, Phil Taylor a kedvencem. Remek sportember, aki a sikerei ellenére is a földön tudott maradni, igazi példakép.

Az említett úriember tizenhatszoros világbajnok. Nem rossz választás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!