A csillogó medál

Nagy reményekkel várta a vezetés és a szurkoló is az új szezont, s joggal remélték, hogy hat év után ismét döntőt játszhat a csapat. Ha a végeredményt nézzük, akkor nem kellett senkinek sem csalódnia a várakozásában. De a fináléig vezető út ugyancsak hosszú, és annak hosszánál is kacskaringósabb volt.

A remények alapját a nyári átigazolási szezon jelentette. Nemhogy egy, de mindjárt két magyar válogatottat is igazoltak az albások, a nagy kincsnek számító bedobó poszton Horváth Ákos és Kámán Tamás személyében. Ráadásul megmaradt az előző évi csapatból Spivey, Nisavics, Bencze, Bódi, Góbi, Soós és Wittmann, majd jött Flowers. Új volt az edző, Farkas Sándort a horvát Predrag Kruscsics váltotta, akinek eredményei szintén csupa jót sejtettek. A várakozást fokozta az előkészületi tornákon látott jó játék, így mindenki leste a bajnoki nyitányt, legfeljebb az adott okot kisebb aggodalomra, hogy a két új ember a magyar válogatott Eb-középdöntőbeli elfoglaltsága miatt nem tudott a csapattal készülni.

Elkezdődött a pontvadászat, majdnem K. O.-val. Vereség itthon a Dombóvár, majd idegenben a Zalaegerszeg ellen. Aztán az albacomposok elkapták itthon a Kaposvárt, éledt a remény, de Szolnokon nyerhető csatát veszítettek, sőt, itthon a Kecskemét is verte az Albát. Nem volt tovább, elfogyott a türelem, Kruscsics mesternek mennie kellett, aki sportszerűen elvállalta az eredménytelenség ráeső részét, de ez nem változtatott a négy vereség tényén. Jött vezetőedzőnek Fodor Péter, s vele új szemlélet érkezett, aminek az eredménye zsinórban 10 győzelem! Alaposan elverték itthon a Debrecent, legyűrték a Paksot, és idegenben a Körmendet is. A 9,5-11,6), de ez elmondható Flowersre is, akinek kis mértékben nőtt a lepattanó átlaga is (11,0-11,7; 8,5-9,3). Az IBM-pont/perc átlagot tekintve Góbi javított a rájátszásra (0,79-0,89). Bódi ekkor már nem sokszor lehetett parketten, hiszen kialakult az alapcsapat, és az állandó cserék is.

Ami a jövőt illeti a fehérváriak legnagyobb sajnálatára az ifjú Wittmann engedett a Pécs csábításának, aláírt a Mecsek-aljára, pedig ha nem sérül meg, alighanem itt is sokszor játszhatott volna, de közbejött a sajnálatos balesete, így csak remélni lehetett a gyógyulását, és majdani fehérvári sikereit. Ennek egyelőre nem tapsolhatnak majd az érte szorítók.

Ami pedig az új csapatot illeti, annak összetétele még a jövő "zenéje", most örüljünk az ezüstéremnek. Fotó Fási László

A remények alapját a nyári átigazolási szezon jelentette. Nemhogy egy, de mindjárt két magyar válogatottat is igazoltak az albások, a nagy kincsnek számító bedobó poszton Horváth Ákos és Kámán Tamás személyében. Ráadásul megmaradt az előző évi csapatból Spivey, Nisavics, Bencze, Bódi, Góbi, Soós és Wittmann, majd jött Flowers. Új volt az edző, Farkas Sándort a horvát Predrag Kruscsics váltotta, akinek eredményei szintén csupa jót sejtettek. A várakozást fokozta az előkészületi tornákon látott jó játék, így mindenki leste a bajnoki nyitányt, legfeljebb az adott okot kisebb aggodalomra, hogy a két új ember a magyar válogatott Eb-középdöntőbeli elfoglaltsága miatt nem tudott a csapattal készülni.

Elkezdődött a pontvadászat, majdnem K. O.-val. Vereség itthon a Dombóvár, majd idegenben a Zalaegerszeg ellen. Aztán az albacomposok elkapták itthon a Kaposvárt, éledt a remény, de Szolnokon nyerhető csatát veszítettek, sőt, itthon a Kecskemét is verte az Albát. Nem volt tovább, elfogyott a türelem, Kruscsics mesternek mennie kellett, aki sportszerűen elvállalta az eredménytelenség ráeső részét, de ez nem változtatott a négy vereség tényén. Jött vezetőedzőnek Fodor Péter, s vele új szemlélet érkezett, aminek az eredménye zsinórban 10 győzelem! Alaposan elverték itthon a Debrecent, legyűrték a Paksot, és idegenben a Körmendet is. A 9,5-11,6), de ez elmondható Flowersre is, akinek kis mértékben nőtt a lepattanó átlaga is (11,0-11,7; 8,5-9,3). Az IBM-pont/perc átlagot tekintve Góbi javított a rájátszásra (0,79-0,89). Bódi ekkor már nem sokszor lehetett parketten, hiszen kialakult az alapcsapat, és az állandó cserék is.

Ami a jövőt illeti a fehérváriak legnagyobb sajnálatára az ifjú Wittmann engedett a Pécs csábításának, aláírt a Mecsek-aljára, pedig ha nem sérül meg, alighanem itt is sokszor játszhatott volna, de közbejött a sajnálatos balesete, így csak remélni lehetett a gyógyulását, és majdani fehérvári sikereit. Ennek egyelőre nem tapsolhatnak majd az érte szorítók.

Ami pedig az új csapatot illeti, annak összetétele még a jövő "zenéje", most örüljünk az ezüstéremnek. Fotó Fási László

Elkezdődött a pontvadászat, majdnem K. O.-val. Vereség itthon a Dombóvár, majd idegenben a Zalaegerszeg ellen. Aztán az albacomposok elkapták itthon a Kaposvárt, éledt a remény, de Szolnokon nyerhető csatát veszítettek, sőt, itthon a Kecskemét is verte az Albát. Nem volt tovább, elfogyott a türelem, Kruscsics mesternek mennie kellett, aki sportszerűen elvállalta az eredménytelenség ráeső részét, de ez nem változtatott a négy vereség tényén. Jött vezetőedzőnek Fodor Péter, s vele új szemlélet érkezett, aminek az eredménye zsinórban 10 győzelem! Alaposan elverték itthon a Debrecent, legyűrték a Paksot, és idegenben a Körmendet is. A 9,5-11,6), de ez elmondható Flowersre is, akinek kis mértékben nőtt a lepattanó átlaga is (11,0-11,7; 8,5-9,3). Az IBM-pont/perc átlagot tekintve Góbi javított a rájátszásra (0,79-0,89). Bódi ekkor már nem sokszor lehetett parketten, hiszen kialakult az alapcsapat, és az állandó cserék is.

Ami a jövőt illeti a fehérváriak legnagyobb sajnálatára az ifjú Wittmann engedett a Pécs csábításának, aláírt a Mecsek-aljára, pedig ha nem sérül meg, alighanem itt is sokszor játszhatott volna, de közbejött a sajnálatos balesete, így csak remélni lehetett a gyógyulását, és majdani fehérvári sikereit. Ennek egyelőre nem tapsolhatnak majd az érte szorítók.

Ami pedig az új csapatot illeti, annak összetétele még a jövő "zenéje", most örüljünk az ezüstéremnek. Fotó Fási László

Ami a jövőt illeti a fehérváriak legnagyobb sajnálatára az ifjú Wittmann engedett a Pécs csábításának, aláírt a Mecsek-aljára, pedig ha nem sérül meg, alighanem itt is sokszor játszhatott volna, de közbejött a sajnálatos balesete, így csak remélni lehetett a gyógyulását, és majdani fehérvári sikereit. Ennek egyelőre nem tapsolhatnak majd az érte szorítók.

Ami pedig az új csapatot illeti, annak összetétele még a jövő "zenéje", most örüljünk az ezüstéremnek. Fotó Fási László

Ami pedig az új csapatot illeti, annak összetétele még a jövő "zenéje", most örüljünk az ezüstéremnek. Fotó Fási László