Vissza a régi vágányra

Szinte egész nap riogatta az égi áldás az esti mérkőzésre készülőket, hiszen időnként szaporán esett az eső Fehérvár térségében. Félő volt, hogy így lesz majd ez a meccs időpontjában is, de szerencsére nem így történt. Kora este már felhők nélkül élvezhették a nézők a napsütést, ám ettől függetlenül a vártnál kevesebben foglaltak helyet a lelátókon. Azt viszont csak kevesen tudták, hogy a Vasas meglehetősen későn érkezett meg a Sóstói Stadionba. Történt, hogy a fővárosi piros-kékek útközben letértek az autópályáról, s megálltak sziesztázni Velencén, egy szállodában. Ám az autóbuszukkal történt egy kis malőr, az árokba csúszott. Nem volt mit tenni, telefonon értesítették Varga Endrét, a Vidi technikai igazgatóját, aki nem habozott, s egy mikrobusszal azonnal elindult, hogyha kell, taxik segítségével a stadionba fuvarozza az ellenfelet. Végül is erre nem volt szükség, mert a buszt kihúzták a slamasztikából , így a Vasas 18 óra előtt pár perccel megérkezett Sóstóra. Ezzel még nem volt vége a fővárosiak kálváriájának: a bemelegítés során megsérült a kezdőcsapatba jelölt Pavicsevics, akinek a helyére az utolsó pillanatban így Mamadou Danfa került be. Az ünnepélyes kezdőrúgást ezúttal Fejes Gábor végezte el, majd a Vasas indította útjára a labdát.

Még csak a 4. perc közepén jártunk, mikor Mezey György máris kihívta magához Nikolicsot, s rövid taktikai utasítással látta el. A 9. percben hatott is a tanács, miután Nagy beadása után Nikolics 5 méterről fejelt kapura, de Végh akkor még hárított. Többet birtokolta a labdát, többet támadott a Vidi, ám a Vasas tizenhatosánál Farkas játékvezető rendre kifelé ítélt szabadrúgást. Ám a 16. percben megtört a jég: Nagy lövését Végh még hárította, ám pillanatok múlva Nikolics közeli lövésénél már tehetetlen volt, 1-0. A gól után rögtön Elek fejese jelentett veszélyt, majd a Vasas szöglete után az, hogy az egyik vendégjátékos elütötte Sebőköt. Aztán ismét Nagy került gólhelyzetbe, de Végh bravúrral szögletre mentett. Nagyon nyomott a Vidi, ám több gól már nem született az első félidőben.

A második félidő is lendületes hazai támadásokkal indult, s ez az 51. percben ismét Nikolics gólját eredményezte, 2-0. Azonnal lépett a Vasas trénere, Giovanni Dellacasa, aki kettős cserével próbálta felrázni csapatát. Ám hiába, mert az 59. percben egy hazai tüzijáték után Sándor négy méterről a hálóba vágta a labdát, 3-0. Végre ismét a régi Vidit láttuk a pályán, zengett, zúgott is a lelátó. Sorra gördültek a támadások a Vasas kapuja felé, s csak idő kérdése volt az újabb hazai gól. Például a 78. percben, amikor egy hazai szöglet után a pont előtte beállt Sitku az első labdaérintéséből gólt érhetett volna el, de fejesét a gólvonalról kivágták. Vagy amikor Lencse szép kapáslövésének, majd Sitku perdítésének tapsolhatott a lelátón a közönség. Ezt követően hihetetlen mennyiségű gólveszélyes akciót láthattunk a hazaiaktól, de Fortuna úgy gondolta, hogy ennyi elég volt.

A mérkőzés végén megérdemelten zúgott a Szép volt, fiúk, szép volt, fiúk! skandálás a stadionban.
A kilencből három pont már a zsákban van

Videoton FC - Vasas 3-0 (1-0)
Székesfehérvár, 3128 néző. Vezette: Farkas Ádám (Medovarszki, Demeter).
Videoton FC : Sebők 0 - Andics 6, Lipták 7, Horváth 6, Elek 6 - Sándor 6, Farkas I. B. 6, Polonkai 5 - Nagy 6, Nikolics 7, Alves 6. Vezetőedző: Mezey György.
Vasas: Végh 7 - Balogh 6, Kovács 5, Gáspár 5, Mendoza 4 - Remili 5, Bakos 5, Danfa 4, Mileusnics 4 - Beliczky 5, Benounes 5. Vezetőedző: Giovanni Dellacasa.
Csere: Polonkia helyett Szakály 6 (a szünetben), Nikolics helyett Lencse (62. perc), Alves helyett Sitku (78. perc), illetve Mileusnics helyett Majoros 4 (55. perc), Remili helyett Divics 4 (55. perc) Danfa helyett Murányi (72. perc).

Sárga lap: Horváth, illetve Danfa, Gáspár, Kovács.
Szögetarány: 11:2 (8:1).