Bánya helyén kirándulás

Szabadidőmben sokat kirándulok a Vértesben. Pusztavámon is jártam, a Pátrácos tanösvény útvonalán. Útközben kis tavakat és mesterséges földhalmokat láttam. Kíváncsi lettem, hogyan alakult így a környék.

SZFV.SZC Széchenyi István Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Évmilliók üzenete a Vértesből

Fotó: Orova Péter

Oroszlány környéke a szénbányászatáról híres. Pusztavámon van a mára bezárt Márkushegyi Bányaüzem, ahol a felszín alatt nagy kiterjedésű széntelepeket találtak. A Vértesben több külszíni is bánya működött, itt eocén kori barna kőszenet fejtettek. Mára a bányászat megszűnt, megkezdődött a terület gyógyítása. A külszíni kitermeléskor hatalmas gödör és meredek falú meddőhányó keletkezik, ezeket kellett eltüntetni. A bányagödrökben most horgásztavak vannak, pontyot, süllőt, kárászt telepítettek. A bányaterületet füvesítették, fákat telepítettek. A bányászok helyét átvették a túrázók és a horgászok. Jó volt megpihenni a tiszta vizű tavacska partján, megfigyelni a nádast, felkeresni a Csuka-forrást. Egy érdekes dolgot azért köszönhetünk a bányászatnak: a kőfejtés oldalán felszínre kerültek több millió éves növények és állatok megkövült maradványai, néhányat gyűjtöttem a kirándulás során.