2015.04.06. 05:44
A sárbogárdi zsidóságról - Neumann Jánosnak is voltak bogárdi gyökerei
Sárbogárd - Zsúfolásig megtöltötték a polgármesteri hivatal dísztermét a helyiek Lakk Norbert: A sárbogárdi zsidóság története című könyvének bemutatója alkalmából.
A zenei, irodalmi betétekkel fűszerezett bemutató során a jelenlévők betekinthettek a sárbogárdi zsidóság több, mint kétszáz éves múltjába. A szerző, Lakk Norbert elmondta, hogy a téma kutatása mintegy tíz évet vett igénybe, de ma sem nem tekinti lezártnak, mert még a rendezvény előtt is olyan további dokumentumok jutottak birtokába, amelyek segítik részletgazdaggá tenni azokat a mozaikokat amelyeket eddig sikerült feltárni.
Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a hivatal dísztermét
Fotó: Gál Sándor
Ahogy a könyv mottójában is fogalmaz: Áldott az örökkévaló, aki töredékes mozaikokból is egészlegességhez vezet! Részletesen beszélt azokról a forrásokról, amelyek a könyv anyagát adták. Kegyelettel emlékezett meg az időközben eltávozott interjúalanyairól. A jövőt illetően hangot adott annak a reményének, hogy talán sikerül helyreállítani romjaiból a sárbogárdi zsinagógát, amely a megye egyetlen, még álló ilyen épülete. Az előadásban bemutatott néhány olyan adalékot is, amelyek mintegy kiegészítik a könyvben lévő ismeretanyagot, de abban nem találhatók meg. Érdekességként említette, hogy olyan világhírű ember, mint Neumann János is rendelkezik sárbogárdi gyökerekkel.
A könyv lektora, dr. Gergely Anna méltatásában rávilágított a könyvben tárgyalt történelmi időszakok országos viszonyaira is, mind a zsidó közösségek tevékenységét, mind a korabeli Magyarország hozzájuk való viszonyát elemezve. Többször is utalt arra, hogy a zsidók magukat zsidó vallású, magyar állampolgárként határozták meg. Eszerint is éltek és vették ki részüket a mindennapi életből, ami magyarázat többek között az első világháború során tanúsított hősies helytállásukra.
A szerző, Lakk Norbert
Számos hozzászóló erősítette meg személyes, vagy szülői emlékek alapján annak tényét, hogy milyen jelentős szerepet töltöttek be a korabeli Sárbogárdon a zsidó személyek, közösségek.
A könyv a Sárbogárdi Múzeum Egyesület gondozásában, a Helytörténeti füzetek IV. köteteként kerül az olvasó elé.
