Ünnepi előadásra várták a csákváriakat

„Én szerelmem Magyarország, szép szerelmem ez az ország / A virágod piros, fehér, zöld / Szép szerelmem, Magyarország, én szerelmem ez az ország / Áldott legyen mindég ez a föld” – szólt a pódiumest címadó dala, Tolcsvay Béla szerzeménye, miután Nemcsák Károly stílszerűen meggyújtotta a színpadra állított kis asztalon a gyertyát. Nyilván minden közös előadásuk ezzel a mozdulattal kezdődik, ám ez, a Kossuth-díjas Tolcsvay Béla énekmondó és a Jászai Mari-díjas, érdemesművész Nemcsák Károly zenés-verses estjén, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójának estéjén jutott el Csákvárra, most még inkább hangulathoz illő volt. A színházterem sajnálatos módon félig sem telt meg, ám akik eljöttek, azok remek válogatást hallhattak olyan magyar költők verseiből, mint többek között Petőfi Sándor, Reményik Sándor, Csokonai Vitéz Mihály és Szép Ernő. A versek egy részét általános iskolai tanulmányaiból ismerhette a közönség, másokat viszont lehet, hogy még sosem hallott. Nemcsák szavalatai között Tolcsvay-dalok hangzottak fel.