Reklám

2016.08.22. 13:44

Székesfehérvár és környékének madárfaunája (x)

Napjaink urbanizált közegeiben érdemes felfigyelnünk a belvárosok gazdag madárvilágának változatosságára. Az évszázados épületek – vagy éppen azok rései, tetőzetük és padlásuk – bizony sok madárfajnak adhatnak otthont és fészkelő helyet. Nem is beszélve az épületeket körülölelő zöld területekről, amelyek mint kis zöld szigetecskék fontos fészkelő helyei lehetnek egyes madárfajoknak. De vajon milyen madárfajokra figyelhetünk fel a Mezőföld szívében megtalálható történelmi városunk macskakövein sétálva?

Székesfehérvár és környékének lakói kimondottan szerencsés helyzetben vannak. Két szempontból is. Egyfelől a város- és környezetének élővilágára óriási hatást gyakorol nem csak a Bakony valamint a Vértes közelsége, de a Velencei-tó és a Velencei hegység, a Gaja patak és a Pákozdi dombvidék is. A város igen gazdag és változatos madárvilágának kialakulásában az is döntően közrejátszott, hogy Székesfehérvár központjában számos olyan fafaj, ostorfa, juhar, berkenye él, amely magához csalogatja a szebbnél szebb madárfajokat.

Másrészt több olyan kiadvány is napvilágot látott az elmúlt évtizedben, amely kifejezetten a város- és környékének állat- és növényvilágát foglalja össze. A madárkedvelők és lokálpatrióták valóságos kuriózumának számít – egyebek mellett – a legfelkapottabb hazai könyvesboltok és webáruházak polcain csaknem egy évtizede hozzáférhető Székesfehérvár és környékének madárvilága című kiadvány. A nem kifejezetten vaskos, ám annál átfogóbb kézikönyv értékes információkkal szolgál nemcsak a történelmi város fészkelő-, átvonuló- és téli madárvendégeiről, a panel lakótelepek, a kertvárosi részek, a patakok és ligetek, de a temetőkertek és a tavak környékének madárfaunájáról is. Székesfehérvár történelmi belvárosának épületei között ritkán figyelünk fel például a feketerigó mellett a piros fejű és sárga szárnyú tengelicékre, a fészkeléskor az örökzöldet előnyben részesítő zöldikére, házi rozsdafarkúra, erdei pintyre vagy éppen a kanárimadarunk őseként számon tartott csicsörkére.

A panel lakótelepek katonai erődítménynek tűnő szürke betontömbjeinek környezete szintén szemet gyönyörködtető madárlakókat rejteget annak, aki nyitott szemmel és füllel jár a környéken. A panelépületek új élőhelyet kínáltak fel például a városban addig ismeretlen sarlós fecske vagy éppen a búbos pacsirta számára.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez hasonló szervezetek kezdeményezésére már évekkel ezelőtt megindultak azok az erőfeszítések, amelyek a madárbarát településfejlesztés jegyében kiemelt figyelmet fordítottak a városokban előforduló madárfajok környezetének védelmére. Ellenben ha azt akarjuk, hogy a város és városkörnyéki területeken minél több madár fészkeljen, telepedjen le – vagy éppen átvonulóként keresse fel a területet – egyénileg sem vonhatjuk ki magunkat a feladat alól. Bár a városokban is megtelepedő madárfajok védelmét napjainkban szigorú törvények szabályozzák, nem csak utóbbiak betartására és betartatására kell ügyelnünk. A télen nálunk fagyoskodó madarak etetéséről is nekünk kell gondoskodnunk. Az etetés megkezdésének idejéről, folyamatáról, a madarak számára létfontosságú táplálék összetételéről egyebek mellett Warvasovszky Emil fenti könyve szintén kiváló információkkal szolgálhat a természet-szerető, a helyi madárvilág iránt érdeklődő közvélemény számára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!